Ezen a héten ezt a képet kedvelem legjobban, bár nem tudom megindokolni miért:
Hihetetlen milyen gyorsan benne tud ragadni az ember egy nem-de vitába. És aztán a legjobb érvek is hatástalanok a htározott lassan két és fél évessel szemben.
Két perccel utána pedig már tiszta fejjel az ember látja hol hibázott. Nem lett volna szabad belekezdeni. :-)
Nemrég megemlékeztem, hogy 2009 milyen kerek éveket hoz majd, most nagy örömömre szolgál, hogy kiegészíthetem ezt:
Ha az ultrahangos bácsi jól látta (ezek nekem még mindig csak pacák a monitoron, bár a fej + végtagok már tökéletesen kirajzolódnak), akkor kisöcsi lesz belőle. Bori már többször “kikalapálta mama hasából”, sőt néha már át is ugrott az ő pocakjába, de azért mi még szeretnénk szeptemberig várni. Kívánhat-e az ember ennél szebbet a 30. születésnapjára?!
Születésnapok 2009-ben a családban. Bori 3, én 30, apu 60. Nagy bulik lesznek. Számmisztikusok meg gondolkodhatnak a sok hármason, meg azon is, hogy milyen szépen összejön ez is: 2009 -ben 9. hónap 2x9=18 -án leszek 30 éves. Csupa három, meg néhány kettő pár nullával tűzdelve. :-)
Ha már szó volt a Spottr.hu oldalon a videós dslr-ekről, gondoltam feszegetem egy kicsit a masina határait. Felvettem egy 5 perces HD videót (ez a hosszúsági limit) ma, ahogy Bori szaladgált fel-alá a lakásban, s rendezkedik. A video a bejegyzés végén látható. Vágatlan, 5 perc egyenesen a memóriakártyáról.
A végeredmény 762.4MB -ban tárolt 5 perces anyag. A minőség nem tökéletes. Az én kezem meg nem atomstabil, autofókusz ugyebár ismert, hogy videózás közben nincs. A felvétel közben én pedig nem tekergettem semmit. :-)
A viddler előtt le a kalappal, mert szó nélkül elfogadta az iménti fájlméretet, s feltöltés után 10 perccel már meg is jelent a librarymban. Így ha éppen HD minőségi überlejátszófunkcióra vágyom, akkor megy a vimeóra heti max egyszer, egyébként marad a viddler továbbra is a kedvenc.
Ja, ez az egyik első olyan felvétel, amin hallható a hangom. Utálok felvétel közben beszélni, mert borzasztónak hallik a hangom. :-)
Ma délelőtt eltöltöttünk pár órát a játszótéren, az alábbi gyakorlatot ismételve sokszor:
Ja, újra felfedeztem magamnak a vimeot. Bár továbbra is marad a viddler a kedvenc. A video HD felbontású, ha ennek örültök, akkor nézhetitek úgy is a vimeón. Kritizáltam én már a d90 video módját, de most, hogy a kezemben tartom a kamerát, megszerettem. Sokan szidják, hogy nincs autofókusz video módban, de ez nem akkora baj, mint amennyire emlegetni szeretik az emberek.
A sízni szót még gimnáziumban tanultam meg, mert állítólag a síelni nem helyes. Pedig mennyivel jobban hangzik. Nomindegy. A blog videobloggá alakul lassan, de a tegnapi két felvétel szerintem fergeteges lett, így megosztom Veletek is. Az Öregnéne őzikéjét tegnap láthattátok, ma azt mutatom meg, amikor Bori tegnap felpróbálta Zsuzsi frissen vásárolt snowblade-jét: