Első lépésként a már bevált, s kedvelt ubuntu telepítése következett, de ezt nemrég tönkretette az nvidia driver telepítés. A suliban pedig nem volt nálam más, csak egy újraírható miniCD, így debian netinstall iso került fel, s telepítettem debbel újra az egészet. A lenny pattan, s minden tökéletes. Sőt, valahogy jó érzés újra debiant használni.

Mit telepítettem a gépre, hogy használható legyen? Nos, ez volt a nehezebb része a történetnek. A különböző oldalakról alapvetően kizártam magam, amikor arra a lépésre szántam el magam, hogy midnenütt valami generált, vagy megjegyezhetetlenül idióta jelszót használjak. Saját gépen persze minden tárolva van, így nem okoz problémát, de ha valahol be kell lépnem gyorsan a viddlerre, vimeora, vagy valami nem napi használt oldalra, akkor bizony baj van. Erre a célra ott a Pastor nevű app a gépemen, aminek elvileg készül az iPhone/touch változata, így az élet egyszerűvé válna, de még sajnos nincs kézzel fogható eredmény. Megoldásként maradt a szükséges jelszavak plaintxt exportja, s a gondolat egy crossplatform megoldásra való váltásról.

Tehát adott a kicsit lassú iskolai hálózat, meg a szűz debian install. Alapvetően gnome párti vagyok (voltam már kezdetektől kisebb xFce, meg fluxboxos kitérőkkel), s egyelőre az van a gépen, de gondolkozom a *box-ok valamelyikére való váltáson erőforrás kímélés miatt. Ezt majd meglátjuk. Elsőnek előkerítettem a “firefox debian változatát”, s kipróbáltam rajta a firefox extensionokat, amiket használok. Minden OK.
Második lépés a pidginbe belepakolni a használt szolgáltatásokat. Minden OK, bár vágyam a Lipi féle kontaktlista, amiről azóta is némán hallgat, hogy hogyan lehet létrehozni. :-)
Harmadik volt a Dropbox belövése. Külön accounttal használom, mint az itthonit, így a maces és linuxos dolgok nem keverednek. Van egy megosztott mappa, amiben a dolgozatok, s egyéb dokumentumok (túlóra elszámolás, stb.) szinkronizálódnak. Debian Lennyre simán jók a gutsy repo buildjei, így nem kell bűvészkedni, mint jaunty alatt kellett.
Negyedik lépés a LaTeX telepítés, illetve az OpenOffice magyar helyesírás ellenőrző volt. Mindkettő gond nélkül felment a gépre.
Ötödik a szinkronizálás teljes megoldása volt, ami szintén simán ment, mivel — bár sokáig ellenálltam, végül beadtam a derekam, s — google readert használok feedolvasásra. Az érdekesebb cikkek, amiket meg itthon még meg akarok nézni, azok mennek az instapaperbe, ha pedig mások számára is érdekesnek tartom, akkor a greader megosztásba.

A fenti instrukciókkal minden szükséges dolog elérhető bentről is, s a bent végzett dolgaimat az itthoni gépen tudom kezelni. A rendszer gyenge pontja a dropbox lehet, de ott csak a dolgozatok tárolódnak, meg pár beállító script, így ha valaki azokat megszerzi nem leszek nagyon szomorú (bár nem örülnék neki. A dolgozatok nagy része egyébként is elérhető online). A jelszavak természetesen a benti gépen is biztonságosan vannak kezelve. Azok szinkronizálása még nem megoldott, azonban ritka mostanában, hogy tömegesen regisztrálnék új oldalakra, amit itthon is, s bent is rendszeresen használnék.
Ennek ellenére azért néha nálam a laptop, mert sebesség kell (a benti gép szegény tényleg nem egy mai darab), vagy ha olyan fájlok, környezet, amit a laptop biztosít.

Hasonló írások

• figyelmetlenség
• linuxos picasa – review
• boot speedup
• visor
• windows recovery console

Ez általában viszonylag fájdalommentes folyamat szokott lenni, bár már nem is emlékszem az utolsó ilyen bátor dist-upgrade lépésre (kicsit rendszertelenek a debian frissítések:-)). Most se történt semmi baj, csak az eddig használt apache 1.x nem része már a Lennynek, így kénytelen voltam valami mást keresni. Az apache2 jó, de az adott gépen nem találtam megfelelőnek, mivel alig lenne kihasználva a tudása, viszont a kevéske memóriát valószínűleg elfogyasztaná.

A választás eztán a lightyra esett. A konfigja áttekinthető, bár meg kellett szokni az apache után. Azt az egy weboldalt, amit az iskolai hálózatban ki kell szolgálnia, azt teszi tökéletesen. PHP5 megy cgi-vel, MySQL+PHP működik, ssl-hez kellett cert, de az is van. És tényleg gyors, s kicsi. Vicces, hogy pár éve még nem voltam ennyire elégedett vele. :-)

Mostanra azonban már eljutott bőven arra aszintre a lighty, hogy nyugodt szívvel ajánlható éles rendszerekre is, nem csak mobil kütyükre, meg otthoni játékra.

Hasonló írások

• apache2-mpm-itk
• statisztikák…
• lighttpd
• lighttpd #2
• apache2 php5 Mysql5 10.5

Átjavítottam, s azután elfogadta. Azért egy picit furcsállottam a dolgot.

Hasonló írások

• gnome-sudoku
• távolságok
• hodeszka.hu
• memóriakártya árak

Ma figyelmeztettek, hogy az ultimate.hu domainemre egy phishing oldalt helyeztek el. Először az e-mailre megírtam a válaszom, hogy ugyanmár, biztos csak valami rossz vicc. Aztán megkaptam a pontos címet, s látom, hogy a cacti mappájában van az oldal. Megijedtem, amikor megláttam. Aztán elkapott a harci kedv.

Első lépésként ledaráltam a cactit. Előtte elmentettem a tartalmát későbbi elemzések céljából. Archiváltam a logokat, mindent, ami bizonyítja az állapotot. Ezután elkezdtem vadászni, hogy mi is jelenthette a gondot, hogy jutott be az illető. Nem szeretném bántani a kedves script kiddiet (azért letörném mindkét kezét, hogy ne érinthessen billentyűzetet többet), de nem praktikus saját e-mail címre küldeni a halászott jelszavakat. A cacti fórumban van egy perl script, aminek segítségével elég sokminden kideríthető a támadóról.

A cactin keresztül, mint ez már kiderülhetett sétált be. Fogta, s kihasználta a 0.8.6.j előtti verziókban található nyilvános biztonsági rést. Nálam a h volt fenn. Csomagból telepítve, testreszabva, beállítva.

Ezután körülnéztem pár nagyobb disztribució csomagjai között. A hivatalos debian stable terjesztésben (sarge) a c van, de javították benne már a hibát. Gentooban a j már testingként telepíthető. Ubuntu dapperban a h van, edgyben az i. Emberek, jó reggelt!

Aki használ cactit, az frissítsen gyorsan a j-re, s felejtse el a csomagokat!

• cacti fórumbejegyzés
• egy tapasztalat
• secunia highly criticalnak minősítette a hibát
• cacti hivatalos oldal
• gentoo cacti
• debian cacti – hibajavítással! (ee figyelmeztetett!)
• ubuntu cacti
• fedora cacti

Hasonló írások

• wordpress +
• vim 7
• Apple és azzal kapcsolatos dolgok

Ezenkívül megjelent a Firefox és a Thunderbird 1.5.0.4 -es verziója.

Mindegyik esetben ajánlott a frissítés.

update:Ja, az is kimaradt, pedig fontos, hogy megjelent az ubuntu legújabb dapper drake fantázianevű változatának stabil kiadása. Itt egy csomó torrent. Ezt is tessék kipróbálni! :-)

Hasonló írások

• statgép back to life
• várható ujdonságok
• vim 7
• k2 magyar verziók
• Flickr újdonságok

A http://picasa.google.com/linux/ linken található egy .deb, egy .rpm, illetve egy .bin file. A .deb-et töltöttem le, ami tökéletes ubuntura (többen írták, hogy működik), de a debian sid is megeszi.

Letöltéshez én a tort használtam. Találtam pár nyilvános amerikai illetőségű nyilvános proxyt, s azon keresztül jutottam a progihoz.

A dologról az ubuntu blogon értesültem.

update: A bejegyzés címét megváltoztattam. Nem tudom, hogy a proxy a hibás, amit használtam, vagy még ennyire gyerekcipőben jár a projekt, de nekem hibásak a letöltött file-ok. Így még nem tudok nyilatkozni a picasa linuxon való használhatóságáról.

update2: A proxy volt a ludas. Nem engedett letölteni. Azonban az érdekes az, hogy csak a picasa linuxos főoldala nem érhető el Amerikán kívülről. A közvetlen link a debre működik proxy nélkül is.

További infó a google operating system blogon

Hasonló írások

• linuxos picasa – review
• google lépései a multiplatform felé
• debian -> ubuntu
• google mindenütt(?)
• google account jóság(?)

Sietni kellett, mert indulnom kell kosarazni. ;-)

Hasonló írások

• wordpress félig magyar
• dropbox
• afp (?) és egyéb jóságok
• Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan
• a negatív

Ma nyomtam egy control+r kombót, beírtam, hogy update, rá egy entert, s csodálkoztam, hogy kikapcsolt a gép. :-)

Még régen találtam ezt a jó kis wikit. Többször végigfutottam már, s eljátszottam mindegyik megoldással.

Végül amellett az egyszerű megoldás mellett döntöttem (amit egyébként sok más helyen is alkalmazok), hogy átpakolom az ssh-t a 22-es portról máshova.

A port knocking szintén dobogós megoldás volt, de körülményes volta miatt, végül a második helyen végzett. Ugyanez a kör, hogy csak bizonyos hostokról engedélyezzem az ssh-t. Jó, de lehet, hogy ezzel saját magamat szivatnám meg.

A BlockHosts, DenyHosts, fail2ban és hasonló szolgáltatásokat azért is vetettem el, mert mi van, ha valakinek feltörték a gépét, s onnan próbálkoztak. Mi van, ha én kapom majd azt az ip-t, amit esetleg letiltottam? (egy időben tiltottam ip-ket, de nem éri meg)

Amit még csináltam, hogy korlatoztam a fickokat, akik probalkoznak:

iptables -A INPUT -p TCP -s fehérlistázandó_IP_cím --syn --dport ssh -j ACCEPT
iptables -A INPUT -p TCP --syn --dport ssh -m recent --update --seconds 60 --hitcount 3 -j DROP
iptables -A INPUT -p TCP --syn --dport ssh -m recent --set -j ACCEPT


Így már remélem minden OK lesz. :-)

Források a fent említetteken kívül: hup és megint hup. Végül pedig debian-administration.

Hasonló írások

• opendns
• 100% kernel task wtf
• iPod touch 1.1.2 -> 1.1.3
• android a számítógépeden

forrás: hup

Hasonló írások

• linuxos picasa – review
• ipod + linux
• szeretem az IBM-et
• gondolataim windows telepítés után
• miért jó szeretem?