Soha nem értettem mi jó az audiobookban. Egy könyv azért könyv, mert valaki leírta, én pedig elolvasom. Persze mókás lehet meghallgatni egy könyvet. Arról eddig is volt fogalmam, hogy nem teljesen értelmetlen dolog ez, mert olvasni még nem tudó gyerekeknek is szoktak felolvasni meséket. Vakoknak, gyengén látóknak szintén hasznos lehet egy hangos könyv.
Az írás apropója, hogy a hétvégén megkaptam Harry Potter (ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni Kelt mai bejegyzését) összest hangos könyv változatban.
A könyvek elolvasására még nem vitt rá a lélek, de gondoltam, ha már így alakult, munkába menet meghallgatok egy-egy fejezetet a híres meséből. A könyveket angolul olvassa egy bácsi, akinek a nevét nem tudom. Ez egyrészről jó nyelvgyakorlat, másrészről érdekes hallgatni, mit, s hogyan hangsúlyoz, hogyan játszik a hangjával.
Eddig minden szép és jó, az egyetlen bibi a dologban az audiobookok rávarázsolása az iPodra. Az iPodon eredetileg (is) létezik egy olyan menüpont, hogy audiobook. Azonban, ha fogom és az mp3 formátumú audiobookot hozzáadom az iTuneshoz, akkor azt simán beveszi a libraryba, nem tekinti hangos könyvnek. Ezáltal nem tudom kihasználni az audiobook menü lehetőségeit. Sajnos az apple ehhez nem ad segítséget, csak leírja, hogy lehet az iTMS-ből audiobookot venni.
Sokáig azonban nem kellett keresni, s a google már adta is Aldo blogját a megoldással.
Azt persze meg kell jegyeznem itt a végén, hogy nem kaptam kedvet hozzá, hogy mostantól ilyen formában olvassak hallgassak könyveket. Érdekes élmény, s mint írtam van előnye, de nem helyettesíti az olvasást.
Így viszont, ha tartom a napi két fejezetet, akkor azt hiszem napra kész leszek az új film megjelenésére. :-))
Nem vagyok egy popzene rajongó, de a Big city life után gondoltam belehallgatok a 
