kobak pont org

A dqime (Developing Quality in Mathematics Education in a European Context) projekt egy izgalmas új színfoltja lehet majd a magyar matematikaoktatásnak. Nem csak a magyarnak, hanem az egész európainak, ugyanis itt Európa számos országának matematika tanárai dugták össze a fejüket a közös cél érdekében. A cél pedig a matematika tanítás minőségének javítása.

Az oldalra ha ellátogattok, akkor jelenleg csak angol nyelvű feladatokat találtok. Tudom azok is .doc formátumban, amivel nem értek egyet, de ez egy másik kérdés. Az informatikai megvalósítást most tegyük félre (volna pár ötletem pedig)!

Nos, a sok angol nyelvű feladatot böngészve látható, hogy szinte mind egytől egyig igyekszik a való életet alapul venni, s egy valós probléma által felvetett kérdéseket megtárgyalni. A kérdések megválaszolásához azonban a matematika segítségül hívására van szükség. Ez a lényeg. Ezt kellene nekünk matematika tanároknak az iskolában megtanítani. Az élet tele van olyan helyzetekkel, problémákkal, ahol a matematika használható, ahol a logikus gondolkodás, algoritmusok gyártása, használata sokat segíthet(ne).

Sajnos az iskolában sok diáknak elmegy a kedve a matematikától, mert az túl elvont, értelmetlen, felesleges. Az ilyen diákok, későbbi felnőttek általában nem hajlandóak elfogadni, hogy a matematika lehet jó is. Tőlük hallom vissza fogadó órákon, hogy ő sose értette a matekot, nem is szerette, biztosan ezt örökölte a gyermeke is.
Pedig hány olyan szituációval kerülünk szembe, amikor a matematika használata oly kézenfekvő (lenne). Hogy csak párat említsek:

Buszokon ma már nem a hagyományos lyukasztó van, de régebben a dolog működött: Takarékos és türelmes utas vajon hány buszjegyet kellett, hogy magával hordjon/kilyukasszon, hogy az összes létező kombinációra fel legyen készülve? Megéri? Drágább, mint egy bérlet?
Megéri-e lottózni? Esetleg a hatos lottó jobban kifizetődő, mint az 5-ös? Mi a helyzet a skandinávval, s az összes többi szerencsejátékkal? Van-e nyerő stratégia a roulette-ben? Folytathatnánk a sort nagyon hosszan, s akkor csak a legkézenfekvőbb kérdések merültek fel.

Tudom, hogy a matematika nem csak ilyen feladatokból áll. A fentihez hasonló feladatok megoldásához szükséges matematikai apparátust meg kell tanítani, s ezek nem annyira érdekes órákat eredményeznek. Azonban ezeket is fel lehet sokszor dobni, ha esetleg egy nehezebb problémával indítunk, s megbeszéljük, hogy a megoldáshoz szükséges dolgokat először megtanuljuk.

A projekt feladatai hamarosan magyarul is elérhetők lesznek (ebbe pl. nekünk is van egy kis részünk). Itt a fenti kérdésekhez hasonló, sokszor azért annál egyszerűbb feladat található. Akit érint (középiskolás), annak érdemes esetleg majd megmutani a matek tanároknak is, hátha kedvet kap egy-két ehhez hasonló feladatot is megoldani Veletek órán.

A végére azért illik ide írnom, hogy messze nem vagyok annyira jó tanár, mint szeretnék lenni. Az én óráim is sokszor unalmasak, s sok esetben maradok a “hagyományos feladatoknál”. Persze igyekszem bevinni egyre több való életbeli problémát (is).

Erről itt ni. A feladatot alapvetően úgy találtam ki, hogy adott egy csiga, aki hosszú útja során megáll az egyik kúp alakú hegy lábánál, s gondolkozik, hogy mitévő legyen. Megkerülje, vagy átmenjen-e rajta. Kérdés, hogy mekkora a dőlésszög, ami felett már érdemesebb megkerülni a hegyet.

Ez ugyebár egyszerű sin/cos számítási feladat. A témakör is ez. Azonban gondoltam egy merészet, s mivel sok okos olvasója van a blognak, emiatt csavartam egyet a feladaton. Készítsük el azt a hegyet, amelyet pont ugyanakkora út megkerülni, mint átmászni rajta.

Konrád több lépésben, de eljutott oda, hogy lehetetlen, mert Pi hosszúságú szakaszt kellene tudnunk szerkeszteni. Ez pedig lehetetlen. Erről (is) szól a kör négyszögesítésének problémája.

Igen, lehetetlen feladatot adtam fel. Szoktam ilyet. Szeretem az ilyeneket, mert meg kell szoknia a diáknak, hogy a feladatoknak nem mindig van megoldása.

Mindenesetre örülök, hogy ilyen sokan ragadtatok körzőt vonalzót, ha csak képzeletben is.

Hasznos linkek:

• pi meghatározása
• pi nagyon sok számjegyig

Kapok holnap “kölcsön” egy tanítványt. Amikor megtudtam, hogy mennyiért tanítja a kollega, egy picit meglepődtem. Természetesen ilyenkor én is ugyanazon az áron tanítom.

Gondoltam felteszem Nektek a kérdést, hogy ki mit tart reális árnak a következőkre:

1. gimnazista magyarul
2. gimnazista angolul/németül (kéttannyelvű iskolák pl.)
3. főiskolás/egyetemista

okítása matematikára 60 perces egységben. Köszönöm. Ja, és szándékosasn nem mondom meg még egy darabig, hogy mennyiért tanítok én, s hogy mennyiért tanítom a “kölcsön tanítványt”. :-)

Mai nap új szót vezettem be a magyar nyelvbe, ez pedig a címbeli szomorgós szó.
A dolog történetéhez tartozik, hogy valamikor korán reggel történt, amikor épp teljes függvényvizsgálatot csináltunk a faktosaimmal. A második derivált előjelét vizsgálva ugyebár következtethetünk, hogy a függvény alulról domború, vagy homorú. Szokták konkáv/konvex szavakkal is jellemezni ezt.
Ezek a szavak azonban valamiért nem voltak teljesen egyértelműek, emiatt a mosolygós és szomorú kifejezésekkel jellemeztük a függvény menetét. Ezek egyértelműek. A mosolygósra viszont valamiért nem a szomorú, hanem a szomorgós szó rímel. Ott is éreztem, hogy valami nem stimmel ezzel a szóval, de nem foglalkoztam vele. Csak vacsoránál jutott (újra) eszembe eme nyelvújító munkám.

Diagonális szorzás. Aki esetleg nincs annyira jóban az írásbeli szorzással, annak itt egy új módszer.

forrás: lipilee