kobak pont org

Ma reggel a LaTeX kézikönyvvel indultam be tanítani, mert be kellett fejeznem a tételsort, hogy fel tudjanak készülni a diákok a témazáróra. A dolog még nem tökéletes, de már arrafele tart. Holnap átbeszéljük, javítgatjuk, s aztán jön a végleges verzió. Azt mindenki megtanulja (a tanár is álmodik néha), s aztán dolgozat.

Ezt a könyvet nem olyan régen kaptam Zsótól, így még messze nem forgattam annyit, mint a régi LaTeX könyvet. Most, hogy beleolvastam, mert kellett pár apróság (amiket majd beleírok ebbe a tételsorba is) nagyon megtetszett. A maga több, mint 700 oldalával nem egy könnyű olvasmány, azonban le a kalappal a szerzők előtt, nagyon jó lett. Az előző könyvet majdnem teljesen átírták. Áttekinthetőbb lett, de sokkal részletesebb is. Azonban azt hiszem annak, aki most kezd LaTeX-ben írni, annak a régebbi könyv talán jobb segédlet.

Matematikához pedig nem illik “wördöt” használni. A LaTeX és a matematika “egymásnak lettek teremtve”. :-)

Gaba vett magának egy iMac-et, s nagyon szereti. Azonban a linkelt cikkben nagyban olvasható a következő:

Nem vagyok switcher

Azt hiszem én se. Pedig már egy ideje szinte csak apple termékeket használok, s nagyon szeretem őket. Ennek ellenére nem fikázom nem szólom le a többi operációs rendszert. Sajnos sokan hajlamosak elfelejteni, hogy ők se osx elé születtek. Ők azok, akik nem fogadják el, hogy más is létezik azon kívül, s esetleg az még jó is lehet. Tudom, bele lehet szeretni, el lehet felejteni könnyen mindent egy osx előtt, de ne tegyük! :-)

A windows használók nem ennyire elitisták. Ők inkább azt mondják, hogy azt ismerik, a többi nem érdekli őket. Ezenkívül érvként szokott még elhangzani, hogy ez, vagy az a program nem létezik a másik operációs rendszerre. Azonban az esetek 95%-ában van rá egyéb alternatíva, csak nem úgy hívják, nem pontosan ugyanazt tudja, de a célnak megfelel. A maradék 5%-nak marad a win. Részvétem. :-)

A linux esetében is hasonló a helyzet. Sok linux használó hajlamos leszolni az osx-et, meg a windowst is. Persze ezen a fronton még a *BSD-k is beleszólnak a pakliba, merthogy a BSD hívők hajlamosak a linux felhasználókat (is) leszólni, s fordítva (erről bővebben).

Magyarul. Amíg csak linuxot használtam, addig mindenkinek megmutattam, s volt, aki megszerette, s használni kezdte. Senkit se kényszerítettem. Megszámlálhatatlan linuxot telepítettem barátoknak, ismerősöknek. Volt, aki megtartotta, volt, aki letörölte(tte). Amióta osx-et használok, azóta sok embernek ezt is megmutattam. Szintén volt akinek tetszett.

Persze van aki joggal említ hibákat a másik oprendszerben, de ha az az illető felhasználót nem zavarja, akkor úgyis hiába pattog. A lényeg szerintem, hogy mindenki minél több oprendszert használjon, ismerjen meg (legalább alap szinten), hogy utána eldöntse, melyik számára az ideális.

update: Azt azért feltétlen hozzátenném, hogy az oprendszeremet kivéve (most épp osx) minden software, amit használok opensourcefree. Mert az jó, szeretem, s majd egyszer talán írok is róla egy szép hosszú postot. :-)

A múlt héten eladtam a power mac-et. No, nem azért, mert nem volt jó, hanem, mert nem használtam ki. Itthon állt, s nyomtató/file szerverként üzemelt. Tudom, nem volt egy mai darab, de mégis többre érdemes, mint amire én használtam.

Aztán, mert file szerver minden háztartásba kell, ezért átmentem a szomszédba a marseusba, s vettem egy IBM desktop PC-t (P3, 500MHZ, 128MB ram) 10e Ft-ért. Lett volna lehetőség nagyobb, jobb gépet is vásárolni, de minek. Az ember mindig tudja, mire kell a gép, s olyat vegyen.

Felhúztam rá egy ubuntu breezyt, meg egy debian sidet. Az egyetlen gond még az integrált hangkártya. Az sajnos nem megy, a bios meg hollandul van, így apróbb nehézségeim még akadnak. Ennek ellenére tökéletesen muzsikál. Ma megetettem még 256 rammal, s ennek nagyon örült.

Ja, de miért is szeretem az IBM-et. Ezért, mert megbízható jó gépeket adnak. A T42-t is nagyon szerettem. Ma meg olvasom a hupon, hogy nem vesznek egy vistát se, hanem áttérnek a red hat enterprise linuxra. Hát nem egy szeretni való cég? :-)

Ma délutánomat a nevelőtestületi értekezlet után azzal töltöttem, hogy egy elfüstölt p1-es gép helyett egy másikat állítsak csatarendbe, mint másodlagos nameserver.

A választásom a trustixra esett. Szerverre optimalizált linux disztrib, sok extra biztonsági feature-el. Szépen be is lőttem mindent, named chrootban, sshd elindítva, zónák beállítva. Kész, gondoltam. A maradékot majd otthonról ssh-n keresztül megcsinálom.

Gondoltam, de rá kellett jönnöm, hogy az élet nem annyira egyszerű, mint azt én magamnak elgondoltam. Igaz, mentségemre legyen szólva debiánhoz vagyok szokva, s azt használok általában. (Ha több service kellene, akkor ide is azt tettem volna, de ns2-nek tökéletes a trustix) Trustixon fel kell venni a usert a root csoportba, hogy su-zhassak vele. Ezt nem tettem meg.

Így most holnapig pihen a gép.

Egy fickó Splasho kipróbálta, hogy fel tudja-e telepíteni az összes 100 legkedveltebb firefox extensiont. Az eredmény:

A dologról a hírbehozón olvastam, akik szintén ráérnek, s kipróbálták a dolgot. Azzal a különbséggel, hogy ők a 100 “leghasználhatatlanabbat” telepítették fel.

A softwarefor starving students weboldal készítői összegyüjtöttek egy kalap hasznos opensource programot. Ezek közt megtalálható minden, amire csak szükségünk lehet. Mindez ingyen, legálisan.

A projekt érdekessége, hogy nem csak windowsra, hanem osx-re is létezik a programgyüjtemény, sőt az apple downloads saját kis ajánló oldalt üzemeltet a projektnek.

Persze nem ez az egyetlen ilyen kezdeményezés. Meg kell, hogy említsem az opencd projektet, illetve a google packot. Az előbbiben csak opensource programok kaptak helyet. Az utóbbi viszont hasznos eszköz a windows biztonságossá tételében (csak ne a norton av kapott volna helyet a csomagban!!).

A végére pedig a link a csomaglistával. Innen lehet szemezgetni, s akár darabonként letölteni a nekünk tetsző programot.