2009. július 29. 
kobak
A nyáron rájöttem, hogy a kétszáz körüli feed, amire fel vagyok iratkozva sok, s a fele úgyis egymást hozza le, ráadásul nem is mind érdekel már1. A google reader már az elején se volt szimpatikus, s helvetireader szépítéssel is csak nehézkesen használható. Jó, de mégse. Lassú, kidob, nem jó. Fura, hogy wycim kolléga is nemrég hagyta ott a greadert, bár ő végül máshol kötött ki.
Akik a feedburner feeden olvassák a blogot, azok a delicious bookmarkok között már találkoztak a fever névre keresztelt egészen egyedi rss olvasóval. A gondom vele azonban még mindig az, hogy weben van. Valahogy a kliens nélküli dolgok nem fekszenek annyira, bár itt nagyon elgondolkoztam. A váltásban igazából a fever ára gátolt meg, de még követem a program sorsát, nem vetettem el a váltást.
Maradt a wyctim által is ismertetett times.app. Ez az olvasó teljesen más felfogásban kezeli az rss-eket, s ez elsőre elég idegen. Azonban miután rájöttem, hogy a használata semmi mást nem követel, mint hogy szelektáljak a rengeteg feedem közül, akkor megszerettem. És mire nem jó egy kiadós fülfájás, ha nem arra, hogy az ember rendet tegyen a webes szemetei között. És így történt. Times.app megy, szeretem.
Ami külön jóság benne, hogy egyenesen meg lehet osztani feedeket twitteren, deliciouson, diggen, stb. Mivel pedig a turulmeme kezel delicioust, így nincs semmi, ami igazán visszatartana a greader elhagyásától2.
