kobak pont org

Egy gyönyörű nap, napsütés, hajnali kelés, indulás. 9 órakor találkoztunk az Osztyapenkó mellett a Profi áruház parkolójában. Fifty már ott várt 9 előtt öt perccel, mikor megérkeztem a gépjárművel. Barbara is megérkezett, míg én reggelimet vásároltam az említett boltban.

Hármasban (!) indultunk neki az autópályának. Negyed 11 körül a polgármesterasszony átnyújtotta a kulcsokat, s kezdődött a döglés, melegítés, dobálás. Ekkor még csak a Winona Raiders volt ott. Velük játszanak Fiftyék, s most én is velük nyomtam.

Bemelegítettünk, dobálgattunk, csináltunk drilleket. Közben megérkezett a FUJ, s szépen lassan szivárgott be az Upsa, s a Storm.

Ezután felkerült a pálya, s kezdődtek a meccsek. Mindenki, mindenki ellen játszott. Jól elfáradtunk, jól lesültünk, s nagyon jól éreztük magunkat. Remélem lesz még ilyen!

Ja, fotókat nem csináltam, mert 11-18 óráig folyamatosan játszottunk, dobáltunk. Eközben nem volt időm fényképezni.

Holnap megyek Kimlére, EB felkészülő tornára. Osztrákok, csehek, szlovákok, meg egy maroknyi magyar. Jó móka lesz remélem.

Képek, beszámoló holnap este...

Eredmények? Mit lehet itt eredményekről beszélni?

Talán valóban nem az eredmények a jó szó. Következmények, hatások... nem is tudom minek nevezzem. A lényeg, hogy 3 frisbeet vett már az egyik osztály (2 gyerek vett sajátot, a harmadik pedig az osztálykorong). A dolog sürgős volt, hogy az osztálykiránduláson tudjanak játszani velük.

Zsófi mesélte tegnap (ezzel az osztállyal volt osztálykirándulni, mint kisérőtanár), hogy a korongok rendesen használatba lettek véve.

Ezt nevezem eredménynek...vagy nevezzük inkább kezdetnek?

Tegnap délelőtt kimentem kedves diákjaimmal a szigetre frizbizni. Vicces volt. Ez már a második alkalom volt, s remélem lesz még folytatása a dolognak. Vannak köztük nagyon ügyesek. S talán majd egyszer belőlük is kerülnek ki olyanok, akik valamelyik csapatot erősítik, esetleg egy új csapat alapító tagjai lesznek.
Persze nem ez a fontos, a lényeg, hogy élvezték (én is), s szeretnek játszani. Nem is szamít semmi más. Ez nem az a sport, ahol életre halálra mennek a dolgok. Fair play , ennyi.
Nincs bíró, nincs veszekedés, szimulálás, csalás, csak játék van.

S mivel szeretnek játszani, ott a korong az osztálykiránduláson, az iskolában, s terjed ez a játék.

Ma voltunk bemutatózni a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban.
Kicsit a szervezés fura volt, meg hirtelen (bocs mindenkitől utólag is). Ez a játékban, s a csapat összeszokottságán meg is látszott az elején. Rutinos játékosok lévén azonban hamar felülkerekedtünk ezen, s ment a játék, szép dobások, stb.

Először én próbálkoztam a mikrofonnal, majd Robi vette át, végül Feri mesélt a Frisbee-ről.
A diákok először csak ültek és néztek, majd a vége felé egyre nagyobb lelkesedéssel álltak fel, s kezdtek dobálni velünk. Először 1 frisbee-s, s egy diák párokban dobáltunk, tanítgattuk őket. Később 2-2 diák dobált egymással. Volt egy-két célt tévesztő korong, de kinek nem volt ilyen, amikor kezdte!
A következő órára szóló becsengetéssel páran alig akarták elhagyni a tornatermet.

A sikeres alkalom után bőséges reggelit kaptunk az iskola büféjében. Mindenki maga választhatott, s evett-ivott, amit akart.

Köszönöm szépen a részvételt Mindenkinek: Picur, Judit, Petya, Peti, Robi, Feri, Krisztián, Gábor.

Remélem lesz még hasonló alkalom, s alakul az utánpótlás.