Fenyegetőztem, hogy lesznek képek is hamarosan. Nos, feltettem az eddigi képeket a picasawebre. Egy kis izelítő:
További képek megtekinthetők itt. Illetve egy videót is feltettem már a hajókázásunkról:
Fenyegetőztem, hogy lesznek képek is hamarosan. Nos, feltettem az eddigi képeket a picasawebre. Egy kis izelítő:
További képek megtekinthetők itt. Illetve egy videót is feltettem már a hajókázásunkról:
Megérkeztünk Kölnbe három nap Bornich után. Szerdán megyünk vissza. Ma-holnap teszek fel képeket is. Stay tuned. 🙂
Hazatértem a táborból. Képek a picasaweben. Ezenkívül feltettem pár videót is a viddlerre. Egyik kedvencem itt látható:
Csináltunk aquaparkot a táborban. 🙂
További képek és infók, majd ha hazajöttem, most épp Ákoséknál vagyok, holnaptól meg családom összegyüjtve egy barátunknál leszünk. Majd, ha tudok beszámolok mi történt velünk. Most leginkább már azt várom, hogy holnap délután legyen, s átölelhessem a családom végre…
Ezt a bejegyzést előre szólok, hogy előre megírtam. Azonban ravasz módon Ti csak most olvassátok. Több rejtett meglepetés nem lesz, mert most épp távol vagyok minden internet csiholásához szükséges dologtól. Azonban, hogy addig se maradjatok blogbejegyzések, érdekességek nélkül, ajánlom kis hugom blogját:
Ő (még) szorgalmasan írogat naponta akár többször is. Ha kommenteltek Nála, akkor meglepődik majd, s örül neki. 🙂
Ma elbúcsúztattam a családomat. Két hétig nem látom őket. Nem tagadom, akadt letörlendő könnycsepp az arcomon. Most, pedig, amikor már régen aludnom kellene is csak Rájuk gondolok. Még két hét…
Node holnaptól nagyon nem lesz időm sajnálni magamat, mert kezdődik a tábor. Erdő közepe, messze minden infrastruktúrától, boldogan. Szükségem van erre, amikor nincs zúgó ventillátor mellettem, amikor nem az rss feedek, bejövő levelek, twittek csekkolása az első. Csend, nyugalom, meg 30 tomboló gyerek. 🙂 A tábor közepén pedig a kereszt, mutatva mi az ami igazán fontos.
És már most tudom, hogy amikor nem számháborúzúnk, erdőben rohangálunk, este zászlólopókat kergetünk, akkor Zsófi és Bori jár majd a fejemben. Volt már, hogy egy éjszakára elmentem otthonról, ez a két hét azonban borzasztó hosszúnak tűnik most.
És most még mielőtt nyugovóra hajtanám a fejemet, megosztom Veletek Bori tegnap éjszakai alvópozícióját:
A hétvégén Balatonon voltunk, s hamarosan megyünk vissza. Ezért is a pangás a posztokkal. Vasárnap aztán a szokásos fürdőzős napot megszakítva a Balatonsound nevű fesztiválra látogattam át, ahol régi nagy kedvenc együttesem a Beastie Boys koncertezett. Nem mai gyerekek már, de jó kis showt nyomtak.
A ráadás látható a videón. Majd töltök fel még videókat.
Általában nem izgatnak a quicktime, iTunes frissítések. A 6-osról 7-esre váltás hozott pár nagyobb változást, de az alverzió változások eddig hidegen hagytak. Most is csak robotként nyomtam volna a továbbot, amikor észrevettem a következőt:
QuickTime 7.2 addresses critical security issues and delivers:
– Support for full screen viewing in QuickTime Player
Mostantól a mezei felhasználók is nézhetnek mindent quicktime playerrel teljes képernyőn. Egy periannal kiegészítve így már lassan ki is váltható az összes alternatív lejátszó.
Mondjuk nehezen váltok a megszokott Mplayerről, de sajnos sem az “eredeti”, sem az extrán OSXre készült verzió nem nagyon fejlődik. Így van egy pici esélye az elfelejtett mostoha sorsú quicktime playernek. 🙂
A hétvégén lenn voltunk a Balatonnál.
…nem lehet megülni. Szól a mondás. Legalább négyet próbáltam. Nem megy. Szétestem, vége. Sajnálom, akinek csalódást okoztam, okozok ezzel, de össze kell szednem magam, s újra rendeznem soraimat. Ezt nem tettem meg Bori születésekor, itt az ideje most.
Férj vagyok elsősorban, apa közvetlenül utána, barát, tanár, rendszergazda, s minden egyéb ezután. Ez a sorrend. Megjegyzem én is. Köszönöm a figyelmet. 🙂