Bandcamp

A hagyományos zeneeladás koporsójába anno a Radiohead ütötte talán az első nagyobb szöget, legalábbis ők voltak tudomásom szerint az első nagy zenekar, akik megkerülve minden nagy kiadót az in rainbows albumukat saját maguk értékesítettek. Az albumért mindenki annyit fizetett, amennyit akart, azaz akár ingyen is le lehetett tölteni azt. A letöltés 2007 októbertől decemberig volt lehetséges, utána “bezárt” a weboldal. Természetesen nem mehetünk el sokunk kedvenc bandája mellett, a Futuristic Sex Robotz albuma, ha valakinek még nincs meg, akkor itt az ideje letölteni azt. Ingyenesen.

Azóta sok más zenekar is keresi az alternatív utakat az értékesítésre. Magyarországon sajnos a lehetőségeink a zene beszerzésre elég limitált. Lehetőségünk van hazudni, hogy külföldiek vagyunk, csalhatunk magunknak külföldi bankkártyát, vagy iTunes gift cardot, s akkor ha az Apple elég kegyes hozzánk, akkor megvehetjük a zenéket tőlük. Sajnos hasonló a helyzet az Amazon Store esetében is. Így a nagy kiadók által forgalmazott zenék kiesnek a mi látóterünkből. Marad a más módon történő letöltés, mint az a quart.hu felmérése is mutatja.

Csak a tényeket tekintve, itthon ha olyan zenét szeretnék megvenni, ami esetleg nem kapható pl. a Media Marktban (de ki vesz CD-n zenét 2011-ben?!), akkor esélytelen annak a hivatalos beszerzése. És nem kell messzire menni viszont, hogy találjak egy olyan oldalt, ahonnan ez pillanatok alatt letölthető. Akkor miért csodálkozik bárki is azon, hogy itthon mindenki p2p hálózatokból jut hozzá a zenékhez?

És akkor a kezdeti vargabetű után jutunk el oda, hogy itt ez a remek oldal, ami remélem, hogy megváltoztatja a dolgokat. A bandcamp megoldja a lemezértékesítést az előadók számára. Ezzel levéve a terhet az ő vállukról, s elérhető áron eljuttatva azt a rajongókhoz. A mai nap beszerzése volt a Cunninlynguists legújabb albuma 9 dollárért. Ennyiért boldogan megvettem, ráadásul jó minőségben. A bandcamp nagy értéke, hogy nem köti földrajzi helyhez, hogy ki veheti meg a zenéket, így nekünk magyaroknak is elérhető.

A regisztráció is pikk-pakk megoldható, így magyar előadóknak is kiváló lehetőség lehet albumaikat itt a nagyérdemű elé tárni, s megtenni az első lépéseket a nemzetközi hírnév felé. Nagyon remélem, hogy a jövőben is sok zenét tudok majd beszerezni a bandcamp segítségével.

By kobak

apa, tanár, geek

9 comments

  1. Ez technikailag lehet, hogy megint működik, de ha jól tudom legálisnak nem teljesen legális, mert minden Magyarországon történt zeneértékesítés után jogdíjat kellene fizetni az Artisjusnak.

    1. Akkor másképp fogalmazom, így talán a kiadott 9 dollárnak a jelentős része eljut az előadóhoz, s nem sarcolják meg annyian. Persze, ha Magyarországon a letöltés legális, akkor ez ilyen módon egy nyitott kapu. 🙂

    2. Tibu: de, teljesen legális. Abban igazad van, hogy jogdíjat kell fizetni az Artisjusnak, de azt a közvetítő fél (tehát ahol veszed) fizeti, ha fizeti. Neked, mint felhasználónak a törvényi környezet miatt mindegy, hogy kifizetik-e végül, vagy nem. És mivel az Artisjus nem hatóság, hanem egy egyszerű egyesület (összeáll 11 ember és egy ügyvéd, és alapít egy jogvédő egyesületet), nincs hatósági jogköre. Írhat egy levelet a Bandcampnek, és kb. ezzel ki is merültek a jogi keretei.

      Kobak: jelzem, én előrendeltem az albumot, CD formátumban! 🙂 Amúgy próbálom az ismerős zenekarokat, csapatokat rávenni a bandcamp használatára, ingyenes promoplatformnak is jó. Ha nem adod pénzért a dalokat, akkor ingyenes az egész.

      A QN5 egyébként nagyon jól használja az oldalt, érdemes mindenkinek megvizsgálni, aki itt akar kezdeni valamit.

      1. Sziasztok!

        Teljesen világos, hogy mi az Artisjus, de aki leszerződik velük, az válllalja a kötelezettségeket. Ha meg nem szerződik le velük, akkor egy sor előnytől azért elesik. Ezért kétséges nekem, hogy hány együttes fog itt megjelenni. A kicsiknek biztos nagyon előnyös, de sajna a nagyok meg valószínűleg ki fognak innen is esni, hacsak nem lesz valaki a Bandcampnél, aki megoldja a problémát az Artisjusnál. Sajna az Apple-nél nem volt senki ilyen…

        1. Az iTunes-nál szerintem azért erősen bejátszik az euro hiánya. Túl kicsi piac ez ahhoz az Apple-nek, hogy foglalkozzon a forinttal. Plusz az Artisjus is megéri a pénzét, olyan jogdíjat kér, amit az Apple érthetően nem akar kifizetni.

          2-300 forintos jogdíjigényről beszélnek az Artisjus felől, az iTunesnál. Ami pedig legalábbis megduplázza a dalok árát, ha egyáltalán.

          Addig – szerintem – nem lesz iTunes itthon, amíg nincs euro.

          A bandcampnél még az is kérdőjeles (jogdíjszempontból), hogy ott az előadó határozza meg a dalok/album árát, nincs fix ár. Ha feltöltesz oda egy albumot, árulhatod akár 2, akár 300 dollárért is. Nincs fix tarifa, mint az iTunesnál.

  2. Hajrá Bandcamp!
    Kéne valami ilyesmi Magyarországon is, mert a jelenlegi állapot egyszerűen elképesztő.
    Nagyon is remélem, hogy egyre kevesebben és kevesebben vesznek zenét CD-n, és előbb-utóbb:

    1) a drága jó lemezcégek végre megengedik, hogy működjön nálunk is ai iTunes zenebolt. Nem az euró miatt nincs, lásd Mac App Store és iOS App Store. A devizaváltás megoldott kérdés. Ez egy üzletpolitikai döntés: az elmaradott piacokon az elavult technológiákat/termékeket tovább lehet harvestelni (kicsavarni belőle a maradék pénzt, befektetés nélkül). Ez a lemezcégek döntése, az Apple örömmel és ezerrel megnyitná felénk is az iTunes-t.

    2) a zenészek komolyabban rászánják magukat, hogy kiadják a saját zenéiket. Ez jelenleg nagyon nehéz számukra, pont azok miatt a szerződések miatt, amik a lemezkiadókhoz kötik őket. Itt csak hosszabb távon lesz elmozdulás, de lesz, az nem kérdés.

    A zenében két érdekelt félnek kell szerepelnie: a zenésznek, aki zenél, és a hallgatónak, aki hallgatja és élvezi a zenét. A hanglemezcégek egykor ebben segítettek fizikai hanghordozók gyártásával és disztribúciójával, jópár egyéb feladatot és költséget magukra vállalva, természetesen hatalmas haszonért. De ez most már over.
    Most már nem akarom, hogy a zenész és énközém befurakodjon bármilyen haszonleső közvetítő, vagy ha igen, elégedjen meg 1-2 százalékkal.

    Akik azt mondják, hogy Steve Jobs személyesen tette tönkre a zeneipart, azok nem fejtik ki elég precízen: a lemezcégeket gyengítette meg – és ez üdvözlendő! Egy iTunes eladásból nagyobb hányad jut a zenésznek, mint egy fizikai lemezeladásból. És igenis szeretek egyenként venni számokat, és nem kötelező full-CD-ket. És szívesen adok pénzt a zenéért, ha tudom, hogy az a zenészhez jut.

    Van zenész, akinek a honlapján rákérdeztem, mik a tervei letölthető számok saját honlapról történő értékesítésével. Hát vannak ilyen tervei, csak még vív a piócákkal.
    De csak idő kérdése…

Comments are closed.