Itt pedig egy rövid video visszaemlékezvén a napos nyári időre innen az esőből:
Tag: bori
-
zalakaroson
Szombatig pihenünk, aztán újra kezdődnek a hétköznapok…
-
Bori csúszdázik
Voltunk hajókázni, Bori pedig igyekezett feltalálni Magát:
-
helyzetjelentés
Miközben ezt írom épp egy tárgyalás kezdetére várok a Ráday utcában, egy hideg Erdinger társaságában. Így egész elviselhető ez az időjárás. Nos, megpróbálom összeszedni hova tűntem az elmúlt pár napban, amiket lassan hetekben lehet számolni.
Előszöris volt ugye az albérlet projekt, ami megoldódott, s emiatt köszönet minden segítőkész barátnak, ismerősnek.
Aztán érettségiztettem, ami nem kevés adminisztrációval, s sok stresszel járt. Igen, jobban izgultam, mint a sajátomon. Mindeközben megírtunk 34 bizonyítványt. Kétnyelven, ráadásul duplán, mert később derült ki, hogy kétnyelvű kell. Öröm volt. Aztán hamarosan indul egy projekt, s folyamatban van három másik. Eközben pedig készülök elvinni egy kupac gyermeket Németországba táborozni…
Terveztem egy csomó mindenről posztot írni, ezek egy része már megvan piszkozatban, a többi még a fejemben pihen. Ha nem felejtem el (akkor tényleg jó gondolat volt), akkor lesz is bejegyzés belőlük.
Mikor befejeztem már régen itthon ülök egy adag feladattal a nyakamban, amiket most félre dobok, mert házasságot ünneplünk (holnap előtt 3 éve történt), s örülünk, hogy Bori immáron 20 hónapja vidámságot visz mindennapjainkba (kelemenbandiék Bodzájának is sok boldogságot kívánunk!).
-
rohanás
Tegnap nagy rohanás volt, kezdődött, hogy Zsót elkisértem fogorvoshoz, s amíg Ő benn volt, mi Borival száguldoztunk a szigeten. Tetszik a “futóösvény”. Kedvet kaptam, hogy kimenjek egyszer majd futni is.
Nos, miközben hazafele tartottunk, néha-néha ránéztem az órámra, hogy odaérek-e a tojásdobálás által sokkal nagyobb médiavisszhangot kapott Balmer előadásra. Végül csak kihagytam, hogy élőben hallgassam végig a Microsoft fejét. A nemodaérésnek egyszerű oka volt. Zsó valahogy rosszul lépett, így azóta nem nagyon bír lábra állni.
Minden rosszban van valami jó – tartja a mondás. S tényleg van. Csak észre kell venni, át kell helyezni a fókuszt. A rohanásból adódóan bár nem volt időm semmi érdemi munkára (értsd emelt érettségi tételek átnézése, webes dolgok, egyebek), de sokat voltam Borival, s ez kárpótolt sok mindenért.
Ma amikor arra számítottam, hogy lesz egy dupla lyukas órám, s már programot is szerveztem magamnak, kiderült, hogy francia
OKTVérettségire felügyelek.
A dolog vicces volt, mert egy árva kukkot nem tudok franciául. Amit meg el tudok mondani (egy mondat: Keresd a nőt), azt gőzöm sincs, hogyan írják. Így az ideális felügyelőtanár szerepét töltöttem be, aki ha akart volna se tudott volna segíteni. 🙂 -
vigyázz Rá, nézz le Rá!
Ma hazafelejövet anyuéktól beugrottunk az ikeába. Bori elkezdett szaladgálni, én követtem. Hihetetlen, hogy az emberek kizárólag szemmagasságban hajlandóak nézelődni. Pár ember simán átgázolt volna Borin, ha nem alkotok védő aurát körülötte, s tolom félre őket.
Alapvetően mindenki kedves volt, meg bocsánatot kért, de baromira nem tűnik fel nekik egy kis apróság, aki a lábaik alatt cirkál ezerrel.
Persze belegondolva nem tudom, hogy én mennyire néztem a lábam elé mielőtt Bori megszületett. Mindenesetre ez azóta megváltozott, mint sok minden más is. 🙂
A végére pedig egy kis kép csokikrém fogyasztás közben:
-
geekleány
Bori tegnap az ölemben ülve megszerezte az egeret, s határozott, tudatos mozdulatokkal elkezdte átvenni a számítógép feletti uralmat. Ez már egy jóval tudatosabb lépés, mint a legutóbbi akció volt. Következzen pár képi bizonyíték:
Még pár kép az indafotón:
-
áldott karácsonyt!
Feldíszítették az angyalok a fát már ma, Bori pedig belevágott a díszek leszedésébe. Az alábbi pár képpel kívánok Nektek áldott, békés, boldog karácsonyt!
