Tag: chromeos

  • Chromebook, Pixelbook

    Chromebook, Pixelbook

    Digitális eszközökben azt gondolom némiképp túltelített a háztartásunk. Ez adódik személyes érdeklődésből, illetve az androidportál kapcsán érkező rengeteg teszteszköznek köszönhetően is mindig van valami kütyü itthon.

    Azonban már egy ideje gondolkozom több kisebb kitérő után, hogy ki kellene próbálnom milyen az élet egy Chromebookon. Azon belül is egy olyan eszközön, ahol nem kell kompromisszumokat kötni. Sokan készítenek Chromebookokat. Azonban a Google gyártja a csúcskészülékeket. Ez sokáig a Chromebook Pixel széria volt. Két verziót élt meg és sokáig még Linus Torvalds is emellett tette le a voksát.

    Nagyjából egy éve azonban bejelentette a Google a Pixelbookot. Az a laptop, ami tisztességes specifikációt kapott, illetve bejelentésre került, hogy linux alkalmazásokat is támogat. Bíztató kezdet.

    Azonban az árcédula sokáig nem volt éppen baráti. Hiszen 1000 dollárt kellett az kifizetni az alapmodellért. Ez most, amikor a második széria érkezését rebesgetik már, leesett 25%-kal, ami már elgondolkodtató. Ideje volt tenni egy kisérletet vele. Persze, ha ezt egy Macbook (Pro) árához hasonlítjuk, akkor még mindig töredéke annak. Viszont érdekes, hogy a Pixelbook valahol az iPad és a Macbook Pro között kapott helyet. Nem rendelkezik a Macbook tudásával, viszont jóval több minden elvégezhető rajta, mint egy iPad-en.

    A laptop

    A laptop csúcs. 13 év Macbook használat után is azt kell, hogy mondjam, a Google mérnökei minden részletre odafigyeltek. A billentyűzet még a kezdeti Macbook Pro billentyűzet és az új lepke billentyűzettel összehasonlítva is remekül működik. Kényelmes rajta gépelni, ideális távolságban vannak a gombok egymástól. Egyetlen gondot esetleg az jelenthet, hogy US kiosztással érkezett hozzám az eszköz, így nincs dedikált hosszú í gomb. Az a nulla helyére kerül. De ezzel együtt lehet élni. Sokáig használtam US billentyűzetes MacBookot is régebben.

    A Touchpad nem olyan hatalmas, mint a Macbook Pro-k esetén. És nincs force-touch sem. Tegye fel a kezét, aki azt egyébként napi szinten használta, ki tudja használni a Macbookokon! Ebből adódóan viszont kényelmesebb gépelni, mert a hatalmas touchpad nem zavar be közben. Cserébe kapunk egy érintőképernyőt. Ami azért kárpótol a touchpad kis felületével szemben.

    Párnázott/gumirozott kéztámasz. Ez zseniális. Amellett, hogy kéztámasz, amellett a képernyő is ezeken nyugszik. Ezzel teljesen kizárva, hogy a kijelzőt esetleg összekaristolja a billentyűzet. Nem mellesleg jó fogást kap így a pixelbook, amikor kihajtva tabletként használjuk. Asztalra, ölünkbe helyezve nem érintkezik a billentyűzet akkor sem a támaszfelülettel.

    Kihajtható kijelző szuper dolog, de messze nem használom annyit, mint gondoltam. Amikor sokáig iPad-et (is) használtam, akkor azt hittem, hogy ez egy killer feature lesz majd a PixelBookban. Ennek ellenére kb heti 1 alkalommal használom csak ilyen állapotban az eszközt. 

    A káva hatalmas. A mai minimál káva világában meg méginkább. Azonban azt kell, hogy mondjam, ez nem annyira zavaró, mint elsőre tűnik. Ráadásul kihajtott formában így sokkal jobb fogása van az eszköznek.

    Érintőképernyő + toll. Egyelőre még kevés alkalmazás támogatja teljesen a tollat. És összehasonlítva a hasonló áru iPad Pro-val, a Pixelbooknak van még hova fejlődnie. Viszont a tollban cserélhető elem van, szemben az iPad Pro tölthető tollával. Csak az első verziót használtam, a második mágneses csatlakozása és vezetéknélküli töltése szuper ötletnek tűnik. Az első verzió viszont idegesítő volt, hogy folyton lemerült, így mindig töltenem kellett, mielőtt használni tudtam volna. A Pixelbook pen viszont július óta működik és nem kellett benne elemet cserélni. 

    A keep, nebo és a Google Canvas jelenleg, amikkel a leggyakrabban használom.

    Nagyon jó az USB-C csatlakozós töltő. Még a Powerbook/iBook időket idézi egyébként a készüléken található kis led, aminek a színéből lehet következtetni, hogy sleep, töltés, bekapcsolt, stb. állapotban van éppen a laptop. A kábel pedig mivel USB-C – USB-C, így pl. telefont/fényképezőgépet, bármit rá tudok vele csatlakoztatni a laptopra, aminek ilyen csatlakozója van. Mivel pedig egyre több az ilyen típusú eszköz, bízom benne, hogy lassan csak egy kábelt kell magammal vinnem.

    A Pixelbook súlya alig több, mint 1 kg. Emiatt nagyon könnyen hordozható, kényelmes eszköz, nem húzza az ember vállát. És ha ebbe az eszközbe, méretbe még egy jó operációs rendszer is helyet kapott, akkor megvan a tökéletes eszköz.

    Sajnos azért még nem tartunk itt.

    Chrome OS

    A ChromeOS a nyílt forráskódú Chromium OS-en alapul. Ezt szövi át keresztbe-kasul a Google ökoszisztémája. Tehát, ha valaki Google ellenes, azok számára ezen a ponton vége a játéknak. Nincs értelme Chrome OS alapú gépet használni, ha nem vagyunk komfortos a kaliforniai gyártó termékeivel.

    Mivel én Android felhasználó vagyok kb a kezdetek óta, így nagyon kíváncsi voltam, hogy működik együtt az Android rendszer és a Chrome OS a laptopon. 

    És ezen a ponton érkezik el a boldogság. Bár ezt a bejegyzést akkor kezdtem írni, amikor még a 67 verzió volt az aktuális, a 71. verziótól működik a telefon és a ChromeOS még jobb együttműködése.

    Better together

    Ez azt jelenti, hogy dedikált Messages alkalmazás került a rendszerbe, aminek segítségével a telefonon található üzeneteket látjuk és gépről tudunk üzeneteket küldeni.

    Belépni, feloldani a gépet pedig a telefonról tudjuk. Amikor a telefon közel van, feloldom ujjlenyomatolvasóval és ezzel azonnal fel tudom oldani a pixelbookot is. Így a beépített ujjlenyomatolvasó nem is hiányzik.

    Ezenkívül az instant tethering is jobban működik, vagyis a Pixelbook észleli, hogy nincs wifi és a telefonról automatikusan oszt magának internetet.

    Ez egyébként Pixel exclusive volt egy darabig, de épp a napokban kapott a többi Android telefon is támogatást.

    Összességében

    Nagyjából egy fél éve használom a Pixelbookot és azt kell, hogy mondjam azóta vissza se néztem. Vannak idegesítő hiányásságok még, de azok sorban tűnnek el. Az Android alkalmazások egyre jobbak, a Linux alkalmazások betöltik azokat a hiányosságokat, amiket esetleg tapasztalna az ember.

    És tegyük hozzá, az emberek 99%-a az idejének nagy részét amúgyis egy böngészőben tölti, így mi lehet ideálisabb erre, mint egy operációs rendszer, ami legalább ezt remekül tudja kezelni.

    Gyors. Mivel nem kell minden extrát betölteni, hihetetlenül gyors. Egy nulláról bootolás 3-5 másodperc. Ezt még semmilyen más gépen, telefonon, sehol nem tapasztaltam. És újraindulás után mindent ugyanott tudunk folytatni, ahol abbahagytuk. Így akár minden használat után kikapcsolhatjuk a gépet, ha épp olyan kedvünk van.

    Egy töltéssel 6-8 órát bír az eszköz intenzív használat mellett. Offline módban is lehet használni, repülőn vagy bárhol, ahol nincsen Internet. Ez egy sokszor előkerülő kérdés. Ahogy a telefonod is tudod használni net nélkül, így ezt is.

    Használom még a MacBookot, de szinte asztali gép lett belőle. És egyre ritkábban kerül elő. Viszont nem használom már az iPad-et. Új tulajdonosra szállt családon belül. 🙂 És csak egy eszközt hordok magammal a telefon mellett. Ez pedig kb 2 kilóval csökkentette a hátizsákom súlyát. Ami a mindennapokban hihetetlenül sokat számít.

    Vitathatatlan további értéke a Choromebookoknak a gyorsaság mellett, hogy nem kell vírusírtóval, egyéb “felesleges cuccokkal” telepakolni. A két nagyobb gyermek is Chromebookot használ. És számukra is teljes mértékben megfelel minden igényüknek. Prezentáció készítés, gyüjtőmunkák, amik eddig előfordultak. Eddig egyedül Daninál akadtam meg, amikor a Scratch és a WeDo 2.0 összekapcsolását kellett megoldani, de arra is lett végül megoldás a Pixace S2bot appja segítségével. Ők egyébként a Lenovo Thinkpad 11e készülékét használják, ami egy kiváló, masszív és nem mellesleg gyors eszköz.

    Vízálló (nem tudom, hogy kakaóbiztos-e) billentyűzet a thinkpad 11e chromebookon