Tegnap hangzott el a címbeli mondat Bori szájából, s sajnos igazat kell adnom Neki. Persze ez nem azt jelenti, hogy egy túlsúlyos ember lennék, mert aki látott már, az tudja, hogy attól egyelőre még messze vagyok. Még tizenévesen mondta azt egyik kedvenc unokatestvérem, hogy olyan vagyok, mint az etióp gyerekek. Ha eszem, akkor akkora lesz a hasam, mint egy görögdinnye, de sehol máshol nem jelenik meg. Nos, ez részben igaz. Hasamra hízok.
Tegnap este, miután Bori “kiosztott” (a gyerekek őszintesége felbecsülhetetlen kincs), ma elővettem személyes tréneremet (a wii fit néni személyében), s úgy döntöttem, hagyom magamat minden nap legalább egy fél órát ugráltatni a balance boardon. Meg egyébként is csinálok felüléseket, mert az jót tesz a közérzetemnek. Illetve el kéne járni újra edzésre is. Meg kéne pár extra óra a 24-hez, hogy elég legyen mindenre. Meg lehet, hogy nem kellett volna elpusztítanom azt a 24-es Kinder csokis pakkot…