A fenti felvétel 74 éve, 1930-ban került rögzítésre. Sajnos az általa említett problémák többsége a mai napig igaz. Szomorú, hogy háború, forradalom, rendszerváltás, s rengeteg egyéb történés se volt képes az oktatásra kellően hatni. Illetve az is lehet, hogy Szentgyörgyi egy akkor még csak kezdődő trendre figyelmeztetett. Akárhogyan is van, fontos elgondolkozni azon, hogy miért oktatunk.
Mi az amiért iskolapadba kényszerítjük a gyermekeinket? Seth Godinutolsó linkelt video a bejegyzésben azt állítja, hogy gyári munkások képzésére alakult a mostani iskolarendszer. Amennyire valóban a kreativitás és az önállóság kibontakozása ellen működik az oktatásunk, el tudom képzelni, hogy valóban ez volt a kialakítás motivációja.
Ha hinnék az összeesküvés-elméletekben, chemtrail és egyéb borzalmakban, akkor most azt mondanám, hogy tudatos cél, hogy a kreativitást elnyomása és a szürke állampolgárok nevelése. Nem gondolom, hogy így van. Sokkal inkább azt feltételezem, hogy a mai oktatási rendszerünk eredetileg egy másfajta igény kiszolgálására lett kitalálva. Emiatt fontos, hogy újragondoljuk az oktatás jelenét, célját, s jövőjét.
Szüleim korában az érettséginek még súlya, mondhatni ereje volt. A 18 éves iskolakötelezettséggel, az érettségi szintjének csökkentésével mindenki rá lett kényszerítve az érettségi felé tartó útra. Olyanok is, akiknek ez nem való. Nem véletlen, hogy hiányszakmák listáján rengeteg a diploma nélkül végezhető munka. Szükség van a kétkezi munkásokra. Egy társadalom, ahol mindenki diplomás, s 30 éves koráig egyetemet, másoddiplomát, PhD képzést végez, az halálra van itélve. Ott nem lesz ember, aki kicseréli a villanykörtét vagy elhárítson egy csőtörést.
Nem vagyunk egyenlőek. És ezt fontos az oktatás területén is tudatosítani az emberekben. Van, akinek kell a gyakoroltatás, más a kreatív feladatokat kedveli. Ahány ember, annyi megközelítés akár a legegyszerűbb matematika feladat esetében is. Ezt pedig valami módon meg kell jeleníteni az oktatásban. Remek a különböző csoda eszközök bevonása az oktatásba.
Tabletek, okostelefonok használata hasznos dolog lehet, de nem ezen múlik az oktatás jövője. A jövő a tanáron múlik. Azon a vezetőn, aki képes végigvezetni a diákot az iskolai évein. Fogni a kezét megmutatni neki az utat. Melyik könyvet, weboldalt, eszközt vegye a kezébe. Hol kutasson, keressen. Egy ideális világban a tanár egy coach, edző, irányító, oktató és nevelő.
Most szisszen fel mindneki, hogy persze… ez nem tud működni, meg ez túl szép, hogy igaz legyen. Nincs pénz, nincs [ide írd a kifogásod]… Nem értek egyet. Most is lehet változtatni. Kicsiben. Te a saját iskoládban, saját területeden. Nehéz. De minden nap próbálok egy kicsit megújulni, tanulni, s jobb tanárrá válni. Bízom benne, hogy sikerülni fog. Csináljuk együtt!
Régóta tervezem ennek a bejegyzésnek a megírását. 7 év középiskolai oktatás, 3 év egyetem mellett rendelkezem némi rálátással a magyar oktatási rendszerre. A GeoGebra community managereként eltöltött éveim pedig lehetőséget adtak arra, hogy a nemzetközi oktatás helyzetéről is kialakuljon egy képem. Aztán amikor elkezdtem begépelni, rájöttem, hogy nincs az az ember, aki végigolvasná a rövid véleményemet. A hosszúba meg akkor inkább bele se kezdek.
Ehelyett ebben a bejegyzésben videókat fogok bemutatni. Olyan emberek beszélnek TED-en vagy saját blogjukon, akik szintén észrevették, hogy az oktatás átalakításra szorul.
Sir Ken Robinson, 2007. január 6.
Ken Robinson beszéde nem véletlenül a TED történetének egyik legtöbbet megtekintett beszéde. Mindenki érzi, hogy változásra szükség van. Az oktatásunk a mai formájában nem a mai társadalom elvárásait szolgálja. Ezt a később linkelt Seth Godin beszéd is megerősíti.
Salman Khan, 2011. március 9.
Sal Khan beszédét amikor először láttam nagyon inspirált, s azóta is többször használtam óráimon a Khanacademy weboldalt. Nagyon jó gyakoroltató, de ha így beszorítva látom a videót Ken Robinson és Logan beszédei között, akkor már veszít az erejéből.
A Khanacademy pont nem a kreativitásról szól. És ezzel semmi baj nincsen. Kreatív volt létrehozni ezt a rendszert, de az oldal használóinak pont kreativitásra nincsen sok szüksége.
Daphne Koller, 2012. augusztus 1.
Daphne a Coursera egyik alapítója. Előadásában megmutatja az MOOC (Massive Open Online Courses) előnyeit, hogyan juthat el az oktatás olyanokhoz, akiknek egyébként esélyük sem lenne egyetemre járni. Érdekes megnézni az összefüggéseket Khan beszédével.
Logan LaPlande, 2013. február 12.
Érdekes, hogy ez a videó, ami közel 1 éves, idén januárban robbant be a köztudatba. A legkülönbözőbb reakciókat kiváltva az emberekből itthon. A 444 stábja kiakadt, mások viszont az oktatás legújabb reformerét látják a 13 éves gyermekben. Egy dolog biztos, s ez egy fontos figyelmeztetés. A diák nem tudja még mit akar. Erről egyébként Ádám is beszél a következő videóban. A diák azt tudja, hogy ő boldog akar lenni.
Az oktatás fontos feladata, hogy ezt tudomásul vegye, s az életre készítsen fel.
Zeitler Ádám, 2013. december 2.
Ádám a Milestone intézet egyik alapítója. Higgadt, érdekes előadásában bemutatja a külföldi és a magyar oktatás közötti különbséget. A Milestone intézet magyar diákoknak segít külföldi egyetemeken elhelyezkedni. Ádámmal volt közös projektünk, így öröm volt látni őt a színpadon. Sajnos csak videón utólag.
Ádám előadása végén hangsúlyozza, hogy mennyire hibás gondolat a “mindegy csak külföldre!” hozzáállás.
Seth Godin, 2013. december 23.
Seth beszéde talán kevésbé inspiráló, mint Ken Robinsoné, de a két beszéd jó keretet ad a bejegyzésnek. Viszont ami fontos, hogy sokkal több konkrétumot és javaslatot tartalmaz, mint a bejegyzés indító beszéde. Szinte mindennel egyetértek, ami elhangzik a videóban.
Hogyan tovább?
Ádám beszédét látva kaptatok a magyar helyzetről is egy képet. A magyar oktatás továbbra is tartalom központú, ahogy ez Seth Godin beszédében is elhangzik. A tartalom és magolás nem baj. Egy darabig. Amikor egy kisgyerek felnő, akkor is ismétel, azzal sajátítja el a beszédet, mozgást. Ez mindennek az alapja. Azonban egy idő után átalakul a magolás szerepe, s fontossága.
A tárgyi tudás egy internetre képes okostelefonnal a zsebünkben már kevésbé fontos. Kevésbé, s nem egyáltalán nem fontos. A kontextusba helyezés képessége, a rálátás ami szükséges. A történelmi eseményeket egy “számegyenesen”, idővonalon kell tudni látni. Ismerni kell minek milyen eseményre volt hatása. Ehhez szükséges, hogy időben el tudjuk helyezni azokat. Azonban, ha valaki nem tudja a Mohácsi csatában hogy hívták a csapatok összes vezérét, s azok felmenőinek összes nevét az nem kell, hogy problémát jelentsen.
Ami szerintem az oktatás átalakítójának legfontosabb feladata, hogy az új rendszer a jelenlegi életre neveljen. Seth beszédében említi, hogy a jelenlegi iskolarendszer a gyári dolgozók nevelésére lett kitalálva. A mai világban más igények vannak, mint ezt Ken Robinson több példája is alátámasztja.
Könnyű azt mondani, hogy az egész rendszer rossz. Ez viszont nem igaz. Ádám beszédéből kiragadva a példát, ez pont ugyanolyan hibás gondolat, mint amikor valaki “mindegy csak külföldre” szeretne menni. A jelenlegi rendszernek nagyon sok előnye és értéke van. Ezeknek az értékeknek a megtartása mellett kell a célokat és az eszközöket frissíteni.
Új eszközök bevezetéséhez azonban megfelelő tananyag, módszertani megújulás, s tanárképzés szükséges. Egy példa: Ha minden gyerek mostantól tableten kapja meg a tankönyveket, azzal nem reformáltuk meg az oktatást.
Könnyebb lett a táskájuk (ami jó), de ha azon csak a tankönyveket fogják lapozni pdf-ben, akkor azért felesleges a tablet. A tablet ha az oktatás része lesz valaha, akkor annak interaktív taneszköznek kell lennie, s nem az olvasókönyv reinkarnációjának. Gyors kérdés: Angry birds vagy az X kiadó Y tankönyve pdf-ben (bármelyiket behelyettesíthetjük)? Ugye nem kell sokat gondolkozni az iskolás korosztály válaszán. Sőt talán mi is ugyanazt választanánk!
Rengeteg értékes kezdeményezés van arra, hogyan használjunk tabletet (jól) az oktatásban.
És a tabletek megjelenésével felmerül még sok egyéb részben megválaszolt kérdés. Függőség, hasznosság, játék és tanulás közötti határok, stb. Kis gyermekek esetében is izgalmas a tablet pozitív, illetve negatív hatása. Érdemes elolvasni az index ezzel kapcsolatos cikkét.
Most pedig csak éppen érintettem a tablet oktatásban való bevezetésével kapcsolatos kérdéseket. És ez csak egy eszköz a sok közül. Most már talán érthető az elején elhangzott kissé túlzó kijelentés az olvashatatlan hosszú bejegyzés előrevetítésével kapcsolatban.
Alakítsuk át az oktatást! De tegyük azt jól! Szükség van rá. Rengeteg jó példa van előttünk, a rosszakból meg tanulhatunk. Ha valakit ezek után vagy ezek ellenére mélyebben érdekel a témáról alkotott véleményem, akkor keressen meg, s szívesen beszélgetek Vele egy jót. 🙂
