A lenti videót ajánlom mindenki figyelmébe. Értelemszerűen nem mindenható szorzási módszert látunk (ha az írásbeli szorzást szeretnénk egyszerűbbé tenni, akkor a Napier vagy grid módszert ajánlom). Nem újabb gumicsontot szeretnék dobni a “mennyire rossz a magyar oktatás, s bezzeg máshol” beszélgetésekhez. Csak meg szeretném mutatni, hogy vannak remek módszerek, amiket nem biztos, hogy eddig ismertünk. És ezek a módszerek könnyebbé tehetik a diákok életét, segíthetik a tanárt és ez jó.
Ezt a módszert, amit a lenti videóban látunk, eddig nem ismertem.
A nyelv nem biztos, hogy mindenkinek elsőre érthető. Nekem nem volt anyira. 🙂 Igazából nem is tudom pontosan melyik nyelven beszél a tanár. Viszont a számok mindenkinek érthetőek, amik a táblára íródnak. Az se zavarjon össze senkit, hogy jobbról balra írnak.
Mi történik? A számok fölé írjuk a 10 és a szám különbségét. Majd a szorzat egyes helyiértéke a két felső szám szorzata, a tizes helyiérték pedig az egyik szám és a másik fölé írt szám különbsége lesz.
Pl. 8×7 esetén a két “felső szám” a 2 és a 3. Vagyis 8×7 szorzás eredményének egyes helyiértéke 2×3, vagyis 6. A tizes helyiérték pedig 8-3 vagy 7-2, azaz 5. Így megkapjuk, hogy 8×7=56.
Miért működik ez a módszer?
Természetesen nem a véletlenek kedvező együttállásáról van szó.
Formálisan erről van szó:
ab=10(a-(10-b))+(10-a)(10-b)=10a-100+10b+100-10a-10b+ab=ab
Vagyis a módszer mindig működik. Viszont nincs mindig valós haszna. 1×1 esetén értelmetlen lenne. Ekkor a 9×9=81 szorzást kell elvégezni, majd pedig az 1-9, vagyis -8 számot kell tízzel megszorozva hozzáadni. Ami 81-80, valóban 1. De mint látjuk nem épp a legcélszerűbb ennek a szorzásnak az elvégzésére ezt a módszert alkalmazni. 😉
4-nél nagyobb számok esetén viszont már jól jöhet a fenti módszer. Persze az is könnyebbség, ha a szorzótáblát csak 4-ig kell nagyon tudni. 🙂