fényképezőgépek

Megjelent a nikon d90. Írtam már róla, s úgy tűnik, hogy ez a fényképezőgép sokakat nem hagy nyugódni. Egyik kedvencem a kispad összefoglalója, illetve Vincent Laforet bejegyzését is érdemes elolvasni. Öröm, hogy sok canont használó is elismeréssel nyilatkozik a fényképezőgépről, mint ahogy azt sokan tették már a d300/d700 megjelenésekor is.

Közben csendben megjelent a canon 50d is. Sok újdonságot nem tartalmaz, egyetlen hasznos tulajdonsága talán, hogy a 40d ára alacsonyabb lesz. És még csak most lesz a photokina, a fotós újdonságok bejelentésének helyszíne.

Elárasztanak bennünket az újabbnál újabb gépek fantasztikus új tulajdonságokkal, extrákkal, rengetegsok megapixellel. Itt ajánlom a fotonlog mai írását.
Kell-e video egy dslrbe? Kell-e tizensok megapixel? Nem. Nem kell, de ha már benne van, akkor lehet, hogy használnám.

A nikon d70s-em már nem egy mai darab, s amióta kijött a d300 kacérkodom a gondolattal, hogy az lesz a következő gépem. A tudását persze meg kell fizetni, s az az igazság, hogy az ára mindig visszarántott a földre. Így történt, hogy a d70s utódja egy használt, megkímélt, jó állapotú d200 lett:

nikon-d200-front.jpg

Beleszerettem a gépbe. Ez egyébként az egyik ok, amiért nem váltanék d90-re. A d70s után átszokni a tekerőkre, gombokra picit fura volt, de megérte. Annyival kényelmesebb, ötletesebb, jobb, hogy azt nehéz leírni. Persze, ha valaki hozzámvágna egy d90-et, nem dobnám vissza. Így utódnak a d700-at tudom elképzelni majd, de az még odébb van! :-)

binadamu

Nem tudom mit jelent, de ezzel a témával tervezek majd eljátszani, hogy a blog elnyerje végleges nekem tetsző kinézetét.

A betűk brutálisan nagyok. Ez zavar leginkább. De egy kis css tweak megoldja majd a dolgokat. Persze lehet, hogyha alszom a dologra egyet, akkor újra visszatérek a K2-höz.

Meglátjuk. Most alvás. Egyedül. Család Balatonon...

tabula rasa

Nos igen, számomra minden év szeptemberben kezdődik, s valamikor július végén ér véget. A köztes időszak a pihenésről szól. Ez idén mondjuk nem teljesen volt igaz, mert sok mindent kellett a nyáron dolgozni is, de ha már csak azt nézem, hogy nem fél nyolcra kellett bemenni a suliba, már pihenéznek nevezem az időszakot.

Ma elkezdődött az új év, az új tanév. Holnap még pár diák tavalyi adóságait rója majd le, amikor pótvizsgázik, de alapvetően mindenkinek tiszta lap, s egy új kezdet szeptember 1.

Tudom, vannak mindenkinek előítéletei. Nekem is (hazudnék, ha nem így lenne), de ezeket hál'Istennek sikerült valahol mélyen elásni, s a diákok aktuális teljesítményére figyelni. Najó, a dolog 80%-osan megy, de küzdök a 100% felé. :-)
Bár tudom, hogy egyes diákok milyenek, ez a kapott osztályzatukat nem szabad, hogy befolyásolja. Lehet a legjobb, legokosabb diáknak is rossz napja, s lehet a matekhoz legbutább embernek is olyan témakört találni, ahol kiválóan tud teljesíteni.

újra itthon

Itt pedig egy rövid video visszaemlékezvén a napos nyári időre innen az esőből:

zalakaroson

Szombatig pihenünk, aztán újra kezdődnek a hétköznapok...

dexter

Dexter, avagy egy sorozatgyilkos sorozatgyilkosokat gyilkol.

Bizar? Az. Brutális? Kicsit. Jó? Nem. Pár napja fejeztem be a sorozat első évadának megtekintését, s valahogy nem tudom szó nélkül hagyni a dolgot. Ez a sorozat hihetetlenül ötletes. A készítők nagyon kreatívak voltak, összeszedtek mindent, ami kellhet egy jó sorozathoz.

A történet a fenti kissé fura alapsztoritól eltekintve egy hagyományos (tudom, hogy ezt a szót a mosóporreklámok kissé elhasználták, de mégis) krimi. Tizenkét részen át folyik a nyomozás, s minden részben kapunk egy kis információt, hogy továbbgondolhassuk a történetet. Ezenkívül mindegyik résznek van egy kis saját sztorija is. Az egész nagyon összefüggő, s ha valaki kihagy egy, esetleg több részt, akkor az ő puzzle-je bizony hiányos maradhat a végére.

Aki még nem látta a sorozatot, de meg akarja nézni, s végig akarja izgulni, az most ne olvassa tovább! Elképzelhető, hogy leleplezek pár titkot.

Akkor, én szoltam, kezdem a véleménynyilvánítást. Nagyon emberi a sorozat, amikor semelyik szereplő se pozitív, vagy negatív, mindenkinek van legalább egy kis hibája. Azonban valahogy fura (legalábbis nekem olyan nehezen állt rá a gyomrom), hogy egy gyilkosért aggódjak. Aztán persze aggódtam, de akkor is.

Nagyon jó, hogy már hamarabb kiderül, hogy ki a gyilkos, a columbo szerűen várhatjuk, hogy Dexter mikorra jön végre szintén rá, hogy mi is a helyzet valójában. A testvér dolog picit eröltetett volt szerintem, főleg, hogy a hős Harry miért hagyta ott a bátyját a konténerben.

Ami bejött:

  • A szereplők jól eltaláltak, s a karakterek jól kidolgozottak
  • A sztori krimi jellege, hogy hagyták a nézőt is gondolkodni
  • Mertek meglepőt alkotni
  • Dühítő, hogy elérték a készítők, hogy nem a nem feltétlen szimpatikus Dexternek mégis drukkoltam (lásd lent)

Ami nem tetszett:

  • Nem tudok azonosulni a főszereplővel, s ha valaki nem szimpatikus, akkor nehéz neki igazán drukkolni
  • Zavaró volt a sok visszaemlékezés, felesleges volt ennyi
  • Nekem néha túl brutális volt

Végül oda jutottam, hogy nem kezdek bele a második évadba, de követem, hogy mi lesz a továbbiakban a sorozattal, s még lehet, hogy újra a képernyő elé szögez majd Dexter...

 1 2 3 Next →