Tegnap az IDC konferenciáján tartottam egy előadást. Ehhez az utolsó pillanatban eszembe jutott, hogy minden adatnál jobb, ha megkérdezem a körülöttem élőket. Friss, ropogós, húsvér emberektől származó információ kincset ér! 🙂
Itt a prezentációm. Az az igazság, hogy a kezdeti felírok mindent a diákra hozzáállásból eljutottam a minimál prezentációkig. Ebben továbbra is Guy Kawasaki 10-20-30 szabályának hatása alatt vagyok. Még a 10 nincs meg, de azon is dolgozom. De most vissza a kérdőívhez!
Villámtempóban összeraktam egy kérdőívet, s megosztottam. Hihetetlen volt látni, ahogy szárnyra kapott a kérdőív, s segítőkész emberek csapata adta tovább, hívta ismerőseit, hogy segítsenek.
Sziasztok! Töltsétek ki kérlek ezt az 9 kérdést. Írni se kell, csak választani. 1 perc. Nagy segítség: http://t.co/XLdYfEE3d6 RT-t köszönöm
— Balazs Koren (@kobak) November 18, 2014
Pár kérdés, alig pár kattintás a válaszadás. A kérdőív sok helyen hibás, s mai fejemmel (kicsit több, mint 48 órával idősebb, mint amikor a kérdőívet gyártottam) egyáltalán nem így tettem volna fel a kérdéseket. Lehet, hogy nem is ezeket tettem volna fel. De ezzel nem akarok senkit untatni, s egy kérdőív után még újabbakkal bombázni. Azt gondolom, hogy az emberek segítőkészségével soha nem szabad visszaélni!
Ahogy azt többeknek megígértem, itt vannak az eredmények. A kérdőívet nem zártam le. Időközben eljutott sok olyan harmadik, negyedik személyhez, akit már egyáltalán nem is ismerek. Így már nem olyan tempóban, mint a kérdőív életének első 24 órájában, de folyamatosan nő a kitöltők száma.
Az eredmény link folyamatosan frissül a legújabb adatok is benne vannak. Ha valaki fel tudja használni azokat, akkor kérem hivatkozzon erre a bejegyzésre, mint forrás, s használja boldogan!
Hálás köszönetem mindenkinek, aki akár csak egy percet is rászánt az életéből. Kitöltötte és/vagy megosztotta. Sose hittem volna, hogy több, mint 1000 emberhez eljut ilyen rövid idő alatt az én kis suta kérdéssorom.