Ez a blog nagyjából 8 éve indult, azóta írogatok ide. Vannak időszakok, amikor naponta akár több bejegyzést is megírok, s vannak hosszú hetek, amikor az oldal némán pihen.
November elején feltettem egy kérdést a Twitteren:
Shall I tweet in English from now on? Statistics from @followerwonk about language of my followers. pic.twitter.com/GdZOlDQNzu
— Balazs Koren (@kobak) November 8, 2013
Azaz angolul legyek jelen a Twitteren vagy magyarul? Érkezet 3-4 válasz, ami támogatta az angol jelenlétet. Hogy a többiek azért nem reagáltak, mert már a kérdést sem értették, vagy mert hallgatás=beleegyezés, ezt sose fogom megtudni. A Twitter fura jószág, hiába van közel másfélezer követő, egy-egy jobban sikerült gondolatra kb 3-4 ember vetődik rá.
Végül abban maradtam magammal, hogy értelemszerűen magyarul reagálok a magyar nyelvű twittekre, s angolul az angolokra. Ha meg valami nem éppen itthon specifikus twittet írok, akkor azt angolul teszem.
Egészen mostanáig a blogomon megjelent írások 1-2 kirívó esetet kivéve magyarok voltak. Az angol nyelven írott gondolatoknak a medium ad otthont. Kérdés, hogy jól van-e ez így. A medium jó, mert letisztult, s egyszerű a felület. Azonban elvész minden testreszabhatóság, s a saját magam által hosztolt kiszolgáltatottság mentes élet.
Arra jutottam, hogy a jövőben néhány angol nyelvű írás meg fog itt is jelenni. Megmarad a medium is, s ide is t0bb tartalom kerül majd a jövőben. Érdekes egyébként látni, hogy alakul át a magyar social media. Több diákom (nem csak a kéttannyelvű gimnazisták) is többnyire angolul ír Facebook falára, illetve a Twitterre.
Egyébként angolul írni piszok nehéz. Nekem a német az első idegennyelvem, az angolt csak valamikor gimnáziumi éveimben tanultam. Nem az a nehéz, hogy valamit leírj angolul, hanem azt úgy leírni, hogy ne egy jóllakott napközis szókincsével, s fordulataival kerüljön publikálásra.