Mint ismert egy ideje androidot használok. Persze egyelőre csak a mobiltelefonomon. Van azonban esély androidos tabletre is a jövőben. Ma azonban szembejött velem egy német mac blog, ahol a blogger bemutatta, hogyan lehet androidot vmware fusion alá telepíteni. @tsch kérte, hogy naponta postázzak egy bejegyzést magyarul, amit nem teszek meg, de saját tapasztalataimat leírom a linkelt bejegyzés alapján.
Az egész procedúra kevesebb időt vett igénybe, mint ennek a bejegyzésnek a megírása lesz. Az android telepítő image 50 mega körül van. Pikk-pakk letöltődik a gépre. A telepítésben a partíció létrehozása hosszabb idő, mint a telepítés. 🙂
Nálam ezekkel a beállításokkal indult az andorid telepítés:
A partíció létrehozása után tulajdonképpen elindult az android. A telepítés részt nem is láttam.
Az android-x86 egy 1.6 google appok nélkül! Tehát nincs market, nincs gmail, maps, stb. Ez persze sok szempontból csökkenti a felhasználói élményt, de játszogatni jó:
Így néz ki az android használat közben. Kicsit bénáztam, mert nem tudtam eldönteni, hogy androidot irányítok, vagy számítógépet. Néha a billentyűzetet kerestem, néha meg az OnScreen Keyboardot használtam. A másik baj, hogy a gombok nem teljesen egyértelműek, hogy melyik minek felel meg. A Command az android Home gombja, a jobb egér a Back, s néha a Menü. Így nem volt tiszta a történet. A notification bar nem működik rendesen. SD kártyát pedig nem mountoltam. Van sok fc
Kell még idő ennek az x86 projektnek, mert egyelőre nem annyira stabil. Programok gyakran kilépnek, választék gyenge. Valószínűleg ha leveszem a felbontást az android 480×320 méretére, akkor kevesebb a fc, de ezt eredetileg netbookokra tervezték, ott meg csúnya lenne, ha ez lenne a felbontás. Majd esetleg a 2.x verzióknál újra tesztelem, addig megy a levesbe.
Mielőtt végleg töröltem a virtuális gépet, csináltam egy utolsó screencastot: