Amióta az eszemet tudom, s tudatosan választom meg a szoftvereimet kerültem a Microsoft termékeket. Olyan szinten, hogy szerintem ha valaki elkezdene keresni a blog archívumában, akkor biztosan találna még akár “Micro$oft” meg “mikrofos” meg hasonló harcos linuxos időkből származó megnyilvánulásokat.

Azonban hiába a remek LibreOffice, pár hónapja Mac-en is Microsoft Office-t használok. Gyorsabb, s jobb. Egyedül prezentálásra maradtam meg a prezi (akik még mindig nem hozták ki az Android appjukat) mellett. És a OneDrive is működik. Így szépen lassan beadom a derekam, s a szoftver ökoszisztémába, amit használok egyre több Microsoft termék is bekerül.

Tovább megyek. Majd, ha lesz egy szusszanásnyi időm, akkor a mandroid profilomban is szerepelni fog, hogy Windows 8 van BootCamp-ben a MacBook-omon. S van hogy bebootolok egy Windows 8-at, s nem kapok rögtön sokkot. Sőt, azt kell, hogy mondjam, egészen rendben van a rendszer.

Ahogy szögletesedik a Microsoft, úgy lesz egyre szimpatikusabb. Nekem ez az új letisztult színvilág, s logók is bejönnek. Satya Nadella pedig nagyon jót tett a cégnek. Steve Balmert nem szerettem. Sőt egy arrogáns bunkónak tartottam. Ez pedig a cégnek se tett jót.

Azt kell, hogy mondjam: A Microsoft újra cool. Vagy most először az. A Microsoft elindult egy teljesen új úton. Még az új Internet Explorer se rossz. Ez azért fontos, mert aki nem annyira fiatal, s élt még a 7-es verzió előtti időben, az tudja, hogy az ie a webfejlesztők (és használók is) réme volt. Mára modern webes technikák, OpenSource mozgalom támogatása jellemzi a céget. A blogs.office.com pl. WordPress motoron fut. Természetesen Azure felhőben. Sose hittem, hogy a Microsoft valaha ilyen nyitott lesz.

Amiért azonban a billentyűzet püfölésébe kezdtem az a OneNote bejelentés. A OneNote mostantól ingyenes minden platformra, elérhető felhőben, Microsoft operációs rendszeren, Mac-en(!), iOS-en, s Androidon is. Egy remek jegyzetelő alkalmazást kaptunk.

Persze mondhatná bárki (egyébként jogosan), hogy az Evernote ellen másképp nem tudna labdába rúgni a Microsoft. Meg a Google Keep is kezd már kilépni a saját árnyékából. Azonban nem ez a lényeg. Hanem, hogy a Microsoft szép és jól működő terméket gyártott, s azt ingyen odaadja nekünk.

Ilyenre eddig nem nagyon volt példa. Örülök, s remélem, hogy ez a trend folytatódik. Ráadásul összebútoroztak a cool scannerek apjával a Doxie-val is:

Csak így tovább Microsoft! – Ez a mondatot nem gondoltam volna pár éve, hogy elhagyhatja a számat. Azt, hogy leírom pedig kizártnak tartottam. S lám mindenki meg tud újulni, s tud nagyon jó dolgokat alkotni.


Azt hiszem mindenki ült már órákon át Meetingen, s látta, hogy a résztvevők laptopokba temetkeznek, s feszülten dolgoznak. Aki nem vett volna még ilyen szeánszban személyesen részt, az filmekben biztosan látta már azt. És a nagy kérdés: Mi történik ilyenkor? Min dolgoznak ezek a jóemberek?

Amikor épp egy maratoni megbeszélésen ültünk támadt ennek kapcsán a remek gondolat. A Google Drive/Docs megosztott dokumentumai rengeteg dologra használhatóak. Azonban azt hiszem megtaláltuk a legkreatívabb felhasználását annak!

GoogleDrive-Tic-Tac-Toe

Amőba! Első lépésben csak kreáltam egy táblázatot, egységes szélesség, megosztottam. Egyikünk x, másikunk az o karaktereket írja a táblázatba.

Kis optimalizálás után a következő ideális setup-ra jutottam:

GoogleDrive-Tic-Tac-Toe

21 az egységes szélesség a default 10-es betűméret mellett, középre igazított a szöveg. A könnyebb láthatóság érdekében persze bevezethetünk egy kis szinezést is.

GoogleDrive-tec-tac-toe-colouring

Így néz ki most a játék.

GoogleDocs-tic-tac-toe

Ami még felmerült. Előfordulhat, hogy a játék elhúzódik. Ekkor a nagy kérdés, hogy ki tett utoljára és hova. Erre is választ ad a Google Drive.

Google Drive History

 

Természetesen nem csak megbeszélések alkalmával lehet amőbázni a Google Drive-ban. Használjátok egészséggel! Milyen egyéb kreatív Google Drive felhasználást ismertek?

LapTape


2014 March 10.
blog
Szólj hozzá

A Kickstartert lassan már itthon sem kell senkinek bemutatni. Az az oldal, ahol egy jó ötlethez pénzt lehet gyűjteni adományok formájában. Ez azért szerencsésebb, mint egy startup-ba bevonni az elképesztő tőkét, mert az itt befolyt pénz adomány. Nem kell cserébe a befektető igényei szerint táncolni. Így viszont ott a rizikó, hogy nem biztos, hogy sikerül összeszedni az induláshoz szükséges összeget. De tekintsünk pozitívan a világba, s sikeres kampány esetén ha pl. terméket árulsz, abban az esetben a projekted támogatói lesznek az első vásárlók.

Itthon az elsők között lehettem, aki Kickstarter projektet vitt végig (2012… atyaég!). GeoGebra iPad alkalmazás kampányról itt írtam kicsit részletesebben. Azonban kicsit elkanyarodtam a címbeli témától, illetve még oda se kanyarodtam. A címbeli ötlet, a LapTape egy piszkosul egyszerű tablet és laptop tartó.

Jó ötlet és praktikus. Ráadásul hazánk fia, @muellah, azaz Müller Tamás az ötlet gazdája, s kitalálója. Egyre beneveztem, de lehet, hogy kettő lesz majd belőle!


Réges-régen nem tettem már fel érdekes feladatot, de most itt van újra az ideje. A feladat a száz bűnös asszony feladataként vált híressé:

Egy szigeten 100 házaspár él, száz nő és száz férfi. Mindenki tudja mindenki másról, hogy csalja-e a férjét, csak a saját feleségéről nem tudja ezt (csak hogy életszerű legyen a feladatnak ez a része). Az a törvény, hogy ha valaki gondolati úton rájön arra, hogy csalja a felesége, akkor másnap reggel pontban hétkor felnégyelve kiteszi a főtérre. Egy nap egy idegen vetődik a szigetre, és azt mondja: “Tudomásomra jutott, hogy van olyan asszony, aki csalja a férjét.” Mi fog történni?

 


A blognak kreáltam egy English kategóriát. Ide kattintva a pár angolul írott bejegyzést olvashatjátok. Miért írok angolul? Mert meg akarok tanulni rendesen írni. Jelenleg boldogan tartok előadást angol nyelven majd’ minden témában, ami technológia, s az oktatás körül mozog. Hál’Istennek az akcentusom is egészen emészthető. Bejártam a világot, a kambodzsai oktatási minisztertől Dél Afrikán át az amerikai NCTM konferenciáig rengeteg helyen beszéltem már. Ezeket a helyzeteket gond nélkül megoldom.

Viszont amikor írok, akkor úgy érzem magam, hogy az aktív szókincsem egy 7 éves angol gyerek szintjén mozog. Illetve még ott sem. Ezért egy-egy bejegyzés megírásakor izzad a Google Translate, keresek szavakat, fordulatokat a keresőben. Illetve néha szeretett feleségem az információ forrás. Ha Zsófi három gyermekünk kergetése közben el is olvassa, amiket ide írok, akkor azt láthatjátok, hogy a bejegyzés megváltozik, s az addigi angoltalan szöveg valami érthető angol szöveggé változik.

Tanulás gyakorlás nélkül nem megy. Sokáig egyébként nem mertem angolul írni. Megírtam valamit, majd azzal a lendülettel kattintottam a “Move to Trash” gombra a végén, ahogy újra olvastam a szöveget. A Medium indulásával, úgy döntöttem, hogy oda angolul fogok írni. Így is történt. Ez adta a lendületet, hogy itt is meg mertem nyitni a kaput az angol bejegyzések előtt.

A terv, hogy nagyjából hetente egy bejegyzést kipréseljek magamból angolul is.


Az eredeti TED talk:

És tavaly a TEDx Oxford-on tartott előadás:

Érdekes látni, hogy azért picit öregedett Arthur Benjamin is a két előadás között eltelt kb 6 év alatt. A két előadás ettől eltekintve nem olyan sokban különbözik. Ő az az ember, aki az itthon kapható egyetlen Fejszámolás könyvnek is társszerzője.

FejszámolásA könyvet mindenkinek ajánlom. A fejszámolás egy olyan tudás, ami praktikusan használható a hétköznapokban. Ebben a videóban (németül) Gert Mittring gyorsan kiszámolja teljes pontossággal egy bevásárló kosár tartalmának az összértékét:

Természetesen nem kell ilyen szintre jutni mindenkinek. Viszont az a tudás, hogy legalább nagyságrendileg látom a végeredményét egy számolásnak, az nagyon hasznos tud lenni. Arthur Benjamin az előadását azzal indítja, hogy bemutatja mennyivel gyorsabban számol, mint a számológép, s kvázi ellenőrzi a számológépek működését. Kevesen vannak ilyen szinten. De egy számolás során ha nem veszi be a számológép esetleg az egyik billentyűt, s emiatt rossz eredményt kapsz, akkor azt észre kell tudni venni.

A matematika a hétköznapokban specin az ELTE TTK-n tartottam pont múlt héten ezzel kapcsolatban egy órát, s utólag a Facebook csoportban került megosztásra Arthur Benjamin TED előadása.

 


Social Media is the place on the Internet, where people are should be social. Should be. Because many of them aren’t social at all.  They don’t even bother with comments and responses coming from other people. They post selfies and use Twitter/Instagram or Facebook like how they use a mirror. Only looking at themselves.

selfie is a type of self-portrait photograph, typically taken with a hand-held digital camera or camera phone. Selfies are often associated with social networking.

The quote above is from the Wikipedia. Let’s see the definition of Social:

Attitudes, orientations, or behaviors which take the interests, intentions, or needs of other people into account (in contrast to anti-social behaviour) has played some role in defining the idea or the principle.

Social Media isn’t necessary social. In terms of take the interest or needs of other people. Social Media is a channel where you can improve your social skills and interact with many people easier than ever before. But Social Media with anti-social people is only a collection of selfies.

A Sarcastic Monday Post.


Az egyik nagy startup ötletemet írtam le valamikor tegnap a Mediumra. Miért írtam le, s miért nem valósítottam meg? Két oka van. Az egyik, mert azt hiszem mire összeszedném a szükséges csapatot, s eljutnék oda, hogy termék legyen belőle, már lehet, hogy valaki megcsinálja. A másik, hogy hiszek abban, hogy közösen ötletelve akár még jobb dolgot is ki lehet ebből hozni.

Mi az ötlet?

Rengeteget szívtam azzal, hogy feleségem telefonja, s egy iPad 2 Plants vs. Zombies 2 állapotát összehangoljam. Nem sikerült. Ha egy Android tablete lenne, akkor gond nélkül megoldaná a problémát a Play Game Services. Ha az Android telefonját iPhone-ra cserélné, akkor pedig az Apple Game Center lenne ami ellátná a feladatot.

Azonban két különböző platform használata esetén esélytelen a dolgokat összehangolni. Ez nem igaz mindenre, mert vannak olyan alkalmazások, akik már rájöttek erre, s pár gyártó, mint a Rovio vagy a Madfinger Games már kínál saját megoldást a problémára. Ezek hellyel-közzel jók is, de egyik sem tökéletes. Ráadásul a Rovio accountot viszonylag kis eséllyel fogja az EA engedélyezni.

Tehát egy független szolgáltatásra van szükség, mint amilyen az Openfeint volt még az okostelefónia hőskorában. Az egész backend-je a Facebook lehetne, mint a “nagyok” közül az  egyik legnagyobb, de a gyártóktól, s mobil operációs rendszerektől független cég.

Nem mellesleg a Facebook játékok is be tudnának kerülni ebbe a történetbe. Így nem csak a telefon, másik telefon és tablet, de akár Facebook állapotok is szinkronba hozhatóak lennének.

Mi kell hozzá?

Pénz. Najó, kell hozzá egy fejlesztő csapat, akik minden platformra létrehozzák az alkalmazást, API-t a fejlesztőknek. Kell egy jól működő szerver háttér, kell egy jó marketing csapat, akik meggyőzik a fejlesztőket, hogy ezt az API-t építsék be a játékaikba, alkalmazásaikba.

Tehát pénz, sok-sok pénz.

Hova tovább?

Nem csak játékok, hanem más alkalmazások közötti szinkronizációt is támogatni. Az egészet létrehozni, s eladni a Facebook-nak.

Zárszó

Ha valaki megcsinálná a dolgot, akkor azért szóljon, megadom a számlaszámom. :)


My jaw hit the floor. I can’t believe this is happening. We are living in an amazing world. What Stephen Wolfram shows in this video is unbelievable.

The Wolfram Language is awesome. Programming, mathematics, visualizing gets to the next level. What next? NextNextNext level.

I can’t wait to get my hands on this. I was lucky to get an early access to Wolfram|Alpha. At that time I thought that is the real thing. Doing mathematics made so easy. But the Wolfram language does much more. Simplifying programming, connecting to devices, and you get access to the enormous knowledge stored in the Wolfram Cloud.