gimnáziumi felvételi

Úgy tűnik újra és újra előkerül a középiskolai felvételi téma. Most az index hangos tőle. A feladatsor maga nem volt sokkal nehezebb, mint a tavalyi. A probléma a 45 perc. És a 45 perc többszörösen is probléma a feladatsor kapcsán.

Az Origó kérésére múlt héten elmondtam a véleményem. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a pár kiváló képességű diákokról, hanem az átlagról beszélek.

A feladatok mennyisége 45 percre nagyon sok. Az ökölszabály, hogy úgy állítja össze a tanár a dolgozatot, hogy ha ő meg tudja írni azt x idő alatt, akkor a leggyengébb diák 3x idő alatt teljesíteni kell, hogy tudja ugyanazt. Ezt a feladatsort viszont én is 40 perc környékén tudtam kényelmesen megoldani. Kényelmesen alatt azt értem, hogy nyugodtan hátradőltem, végigolvastam a feladatot, s úgy oldottam meg. Nem kapkodtam, nem néztem időt.

feladatsor

Egy 14 éves gyerek számára azonban ebből adódóan nagyon kevés a 45 perc. Tehát nem a feladatsorral van alapvetően baj, hanem a ráfordítható idővel. Erre a feladatsorra nyugodtan lehetett volna 60 percet adni a diákoknak.

A másik probléma a 45 perccel, a stressz. Egy 14 éves gyerek nincs semmilyen módon felkészítve arra, hogy egyszer 45 percben adjon számot 8 év tanulmányairól. Erre tesz rá még egy lapáttal a szülő. Aki puszta jó szándékból, s saját tapasztalataiból adódóan elmondja, hogy mennyi múlik ezen a felvételin, s akarata ellenére a gyermek stressz szintjét még jobban megnöveli.

Fel kell készíteni a szülőt is, s a gyereket is erre a vizsgára. Az oktatás eddig érettségi súlyponttal működött. Nem feltétlen probléma, ha ebbe a rendszerbe bekerül egy újabb vizsga, de míg a középiskola az érettségire felkészítés jegyében zajlik, addig az általános iskola nem a középiskolai felvételiről szólt mostanáig.

Vagyis egy olyan vizsgának tesszük ki a gyerekeket 14 évesen, amire senki nincs igazán pszichésen felkészítve. A tárgyi tudás sokkal könnyebben megszerezhető. Ezen terhen lehetne esetleg azzal enyhíteni, ha nem csak egy alkalommal írhatná meg a felvételit a diák. Több sport versenyben alkalmazzák ezt a módszert, hogy kétszer próbálkozik a sportoló, s a jobbik eredménye számít. Ugyanezt lehetne megcsinálni a középiskolai felvételiknél is. Hatalmas könnyebbség lenne, mind a diák, mind a szülő számára.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez a többszöri megírási lehetőség többlet terhet ró a rendszer minden résztvevőjére. Több feladatsort kell összeállítani, több alkalommal kell felügyeletet biztosítani, s a javítási teher is megnő a tanárokon. A rendszernek viszont ezeket a többletfeladatokat tudnia kell megfelelően kompenzálni.

Read More

szorzótábla másképp

A lenti videót ajánlom mindenki figyelmébe. Értelemszerűen nem mindenható szorzási módszert látunk (ha az írásbeli szorzást szeretnénk egyszerűbbé tenni, akkor a Napier vagy grid módszert ajánlom). Nem újabb gumicsontot szeretnék dobni a “mennyire rossz a magyar oktatás, s bezzeg máshol” beszélgetésekhez. Csak meg szeretném mutatni, hogy vannak remek módszerek, amiket nem biztos, hogy eddig ismertünk. És ezek a módszerek könnyebbé tehetik a diákok életét, segíthetik a tanárt és ez jó.

Ezt a módszert, amit a lenti videóban látunk, eddig nem ismertem.

 

A nyelv nem biztos, hogy mindenkinek elsőre érthető. Nekem nem volt anyira. :) Igazából nem is tudom pontosan melyik nyelven beszél a tanár. Viszont a számok mindenkinek érthetőek, amik a táblára íródnak. Az se zavarjon össze senkit, hogy jobbról balra írnak.

Mi történik? A számok fölé írjuk a 10 és a szám különbségét. Majd a szorzat egyes helyiértéke a két felső szám szorzata, a tizes helyiérték pedig az egyik szám és a másik fölé írt szám különbsége lesz.

Pl. 8×7 esetén a két “felső szám” a 2 és a 3. Vagyis 8×7 szorzás eredményének egyes helyiértéke 2×3, vagyis 6. A tizes helyiérték pedig 8-3 vagy 7-2, azaz 5. Így megkapjuk, hogy 8×7=56.

Miért működik ez a módszer?

Természetesen nem a véletlenek kedvező együttállásáról van szó.

Formálisan erről van szó:

ab=10(a-(10-b))+(10-a)(10-b)=10a-100+10b+100-10a-10b+ab=ab

Vagyis a módszer mindig működik. Viszont nincs mindig valós haszna. 1×1 esetén értelmetlen lenne. Ekkor a 9×9=81 szorzást kell elvégezni, majd pedig az 1-9, vagyis -8 számot kell tízzel megszorozva hozzáadni. Ami 81-80, valóban 1. De mint látjuk nem épp a legcélszerűbb ennek a szorzásnak az elvégzésére ezt a módszert alkalmazni. ;)

4-nél nagyobb számok esetén viszont már jól jöhet a fenti módszer. Persze az is könnyebbség, ha a szorzótáblát csak 4-ig kell nagyon tudni. :)

Read More

foos_console

ha egy játékot adsz gyermeked kezébe, ez legyen az!

“Apa, én is akarok … játékot játszani!” – A mondat, ami elég sűrűn elhangzik a mi háztartásunkban. A mai nap azonban mindenki csendbenül, gondolkodik, s kérdez. “Ezt hogyan? Apa, segítesz?” Játszanak. The Foos megy. A játék, ami valódi sikereket érhet el a gyerekek algoritmikus gondolkodásának fejlesztésében. Kevés oktató játéktól esek ámulatba, de ez azok közé tartozik. Szerethető és szép figurák, kreatív feladatok.

Többször akartam már írni a mindenki tanuljon meg programozni gondolatról. A Fast Company Should I teach my kid to code című írása a megjelenéstől a Pocketben, illetve delicious könyjelzőim között van. A témában Szalai Ferenc gondolatait is érdemes elolvasni.

Nem vagyok programozó. Mindig érdekelt, sokszor beleszagoltam, programozgattam, de sose programoztam igazán. Maga a programozás sose kötött le. Amikor keresni kell a parancsokat, megtalálni, hogy hol sikerült (már megint) valami apró szintaktikai hibát elkövetni, ami miatt az egész program nem fut le. Na ezeket sose kedveltem. Tudom, hogy a programozók sem ezek miatt szeretik, amit csinálnak, de az ő kedvüket kevésbé szegi egy-egy ilyen jellegű kudarc.

Nem értek egyet azzal, hogy mindenkinek meg kelljen tanulni programozni. Azt viszont nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki tanuljon meg algoritmikusan gondolkodni. Ciklusok, elágazások, paraméterek, parancsok, s a legfontosabb, a probléma megoldás viszont elengedhetetlen, hogy a mai generáció számára természetes fogalmak legyenek.

És nincs annál jobb, amikor erre egy játék tanítja meg a gyerekeket. A The Foos 5 éves kortól ajánlott, s itt ül mellettem a két nagy gyerek (6, 8), s csodálatos algoritmusokat találunk ki együtt! Ők aranyos figurákkal gyűjtenek be érméket, én pedig ámulok, ahogy értelmezik, s megtanulják ciklusba szervezni az utasításokat, vagy kezelik az elágazásokat. És én is élvezem. Lehet, hogy este felteszem magamnak is, s végigcsinálom a pályákat.

A The Foos egyetlen hibája, hogy kevés a pálya, de ha megunják, akkor van tovább. Scratch, Tickle, Codie, stb.

Játék a tanulás!

The Foos Coding 5+: Make Games
Developer: codeSpark
Price: Free

Ha nincs okos jószág, akkor böngészőben is játszható!

Read More

okostelefonnal tanulni, tanulni az okostelefont

Tegnap a Smart Habits konferencián az okostelefonhasználati szokásokról, oktatásban betöltött szerepükről elmélkedtem, tartottam előadást. Előttem két neves előadó szerepelt, így mikor porondra léptem a nézőközönség egy része távozott, de akik maradtak, nekik elmondtam mit gondolok. Gyorsan, mert hozni kellett a két neves előadó kicsit bő lére eresztett előadása után az időből.

Már a felkészülés során megfogalmazódott bennem egy gondolat, amiről írni, s beszélni kell. Szükség van okostelefon használat oktatására. A számítógépek használatát tanítjuk. A főzésre vannak tanfolyamok. Az autó-, hajó-, repülővezetést is tanfolyamok keretében tudjuk elsajátítani. Tulajdonképpen mindenre van tanfolyam, vagy oktatás, ami körülvesz bennünket. Kivéve az okostelefont.

Miért fontos ez? Mert rengeteg szülő vásárolt már okostelefont gyermekének. Mert az osztálytársaknak is az van. Mert azt látta legutóbb az X sorozatban Y szereplő kezében.

De miután megvásárolták csilliárdokért a legújabb okostelefont, nem tudják érdemben használni azt. Azt pedig a szülők nagy része egyáltalán nem érti miért veszett el a gyermekük a készülékben. Miért nem néz fel, amikor beszélnek hozzá, s mi történik abban a kis dobozban, ami magába szippantotta gyermeküket. És az nem megoldás, hogy megtiltjuk, hogy használja az a készüléket, amit a családi vagyon nagy részének ráfordításával nemrég vásároltuk neki.

Ennél azonban nagyobb baj, hogy sok esetben a gyermek, aki megkapta a telefont sem tudja azt használni. A többség be tudja kapcsolni, el tudja indítani x applikációt, azzal remekül játszik, de nem használja okostelefonként a készüléket.

Tartom magamat ahhoz az állításomhoz, amit már több helyen hangoztattam, hogy az okostelefonokat pont úgy használja a mostani generáció, mint mi anno a butatelefonjainkat használtuk. Értem ezen, hogy ugyanazokat a funkciókat használják csak. Vagyis játszanak, s üzeneteket küldözgetnek egymásnak. Az üzenetküldés persze sokkal interaktívabb, mint anno az SMS volt a mi időnkben. Hiszen fényképeznek, szelfiket küldenek, s rengeteg emojit is alkalmaznak.

Emiatt is fontos lenne, hogy valami oktatás keretében megtanulhassák, hogy milyen további lehetőségek vannak a kezükben tartott mini számítógépben. Mert egy mai okostelefon messze többre képes, mint az én első 3 számítógépem együttvéve.

Otthon a szülők ennek a használatára csak kevés esetben tudják megtanítani a gyermekeiket, mert sok esetben ők sem tudják azt használni. Az iskolai oktatásban sajnos egyelőre inkább tiltva vannak ezek az eszközök, mintsem integrálva az oktatásba. Bár egyre több ígéretes próbálkozás van arra, hogy mégis használjunk okostelefonokat a tanórákon.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy az Egyesült Királyságban azon elmélkednek éppen, hogy globálisan tiltani kellene ezeknek az eszközöknek a használatát az oktatásban. Szerintem nem tiltani kellene, hanem szabályozni azok használatát. A tiltás, soha nem megoldás. A szabályozás, s az oktatásban betöltött szerepének a tisztázása, s kialakítása lehet a megoldás.

Ti mit gondoltok? Engedjem el az egészet, majd mindenki megtanulja használni az okostelefonokat, vagy nem. Ezt nem lehet oktatni. Vagy tényleg szükséges valamifajta képzést biztosítani arra, hogy az emberek ki tudják használni az okostelefonokban rejlő lehetőségeket.

Read More

America

America’s Cup – A világ legnagyobb múltú sportversenye

Az America kupája története 1851 augusztusában indult. Ekkortájt rendeztek egy vitorlás versenyt. A versenyen az America nevű hajó futott be elsőnek. Ekkor megkérdezte Victoria királynő, hogy ki lett a második. “Nincs második.” – hangzott a válasz. Azóta is ez az America kupájának az egyik jelmondata.

Az America elvitte a kupát New Yorkba. Ott aztán a New York Yacht klub kapta meg, ezután íródott egy szabálykönyv, miszerint a kupát nemzetek csatájának győztese kapja meg a jövőben.

1851 óta eltelt időben eddig 34 alkalommal rendezték meg a kupát. Minden alkalommal van egy kupa védő, s vannak a kihívók.

Pár fontosabb dátum:

1899 és 1930 között Sir Thomas Lipton (igen, az a Lipton) 5-ször kísérelte meg elhódítani a kupát. Sajnos egyik alkalom sem lett sikeres. Azonban ő volt az egyik első, aki a sport történelembe a szponzorálás gondolatát behozta.

1988 óta egységesek a hajók.

2010 óta James Spithill a győztes hajó skippere. A 33. America Kupáját 2010-ben 30 évesen nyerte, az akkor elsőként használt merev nagyvitorlával.

34. kupa

2013-ban a 34. alkalommal rendezett America kupáján a Team Oracle USA nyerte el a kupát. A verseny San Franciscoban került megrendezésre, s ekkor debütáltak a hatalmas AC72 lábas katamaránok. Új Zealand és az USA éles küzdelmét végül az utóbbi nyerte. A 17, 18. versenyek összefoglalóját érdemes megnézni.

A 19. versenyt az amerikai csapat nyerte. Jimmy Spithill megvédte a kupát.

35. kupa

A csapatok:

Idén AC45 hajókkal versenyeznek a csapatok. Ezek kisebbek, mint a 34. kupa hajói, de

Ne tévesszen meg senkit sem a csapatok összetétele! Ez nem egy olimpiai verseny, vagy egy foci vb, inkább egy Bajnokok Ligája. A csapatok nemzetisége a “szponzoráló anyacsapattól” függ.

Pl. a jelenleg hazai pályán versenyző Artemis csapatában egyetlen svéd hajós versenyzett (és nem ő a csapat vezetője), a többiek angolok és ausztrálok.

2015-öt írunk, s már a 35. kupa szezonba léptünk bele. A 35. kupa Bermudán kerül megrendezésre 2017-ben.

Akkor mi történt most Göteborgban? A 2017-es versenyt 2015. év során úgynevezett World Series versenyek előzik meg. Eddig két helyszínen, Portsmouth-ban és Göteborgban versenyeztek. Göteborgban ott voltam én is. Szigorúan nézőként. :)

Az első verseny Portsmouth-ban került megrendezésre. Ott a kupa védő Oracle csapat az első versenyen csak második helyezést szerezte meg, a hazai pályán versenyző Land Rover BAR csapat végzett az élen.

A második verseny Új Zealand győzelmével végződött, a kupa védő Oracle csak a negyedik helyet kaparintotta meg.

Portsmouth után a ranglista a következőképpen alakult:

  1. LBAR 19
  2. ETNZ 18
  3. OUSA 16
  4. TFRA 13
  5. TJPN 13
  6. ARTR 11

Göteborg, az Artemis csapat otthon versenyzik. Sajnos a 2013-mas esemény majdnem megismétlődött. A pénteki gyakorló napon a hajó felborult. Szerencsére senki nem sérült, s a hajót is rendbe tudták hozni a szombati első versenynapra.

Első nap

Az első napon két futamot rendeztek meg. Mindkét futamot magabiztosan nyerte az Oracle csapata. Ezzel 10-10 pontot szerezve a ranglistán. A rajtot az egyik média hajóról néztem végig:

A Land Rover és az Emirates csapata szorosan mögötte. Ezzel az Oracle 20 ponttal lett gazdagabb az első nap végén, a Land Rover BAR pedig mindkét versenyen 9 pontot szerzett.

Az Artemis csapata hiába versenyzett hazai pályán, sajnos a pénteki borulás után, szombaton a svertjével egy sziklát talált meg, így az esti Full Moon Foil-ból ki is maradt. Az estét a garázsban töltötte.

Szombat este a kikötőben gyorsasági versenyt rendeztek a közönség nagy örömére. Ez olyan, mintha az Andrássy úton Forma 1 autók gyorsulási versenyt rendeznének a Deák Tér és az Oktogon között.

Második nap

A második nap izgalmasan indult. Két versenyt rendeztek vasárnap, s mindkét verseny pontszámai duplán számítanak. Ráadásul míg az első napon erős szél volt, a második nap szinte szélcsendesnek mondható. Így az idei Kékszalaghoz hasonló taktikai csatára került sor.

Az Artemis hajója ismét vizen volt, s a csapat nagyon jó formában kezdett. Olyannyira, hogy a vasárnapi versenynap első versenyét nagy fölénnyel nyerte egy remekül elkapott rajt után. Itt állok még előző nap (már akkor megvolt a bizalom ;)) Nathan Outteridge-el:

me and NATHAN OUTTERIDGE

ETNZ, LBAR, OUSA a további sorrend. Ezzel a Göteborgban rendezett America kupája versenyben a három legerősebb csapat mind 34 ponttal állt a tabella élén.

Ezzel kezdetét vette a negyedik, egyben utolsó futam. Itt az Artemis csapata nagyon rosszul kapta el a rajtot, végül utolsó helyen zárta a versenyt. Az Új Zealand csapata nyert, Japán lett a második, a Francia csapat pedig a harmadik. A negyedik hely az amerikai csapaté lett, s utánuk értek be az angolok.

Az ETNZ csapat ezzel a kiváló második körrel, s a másik két csapat gyengébb szereplésével az összesítésben Göteborgban az élen 54 ponttal. A többiek pedig jóval elmaradva töle. OUSA 48, LBAR 46.

Göteborg + Portsmouth összesített pontok:

  1. ETNZ 54+18=72
  2. LBAR 46+19=65
  3. OUSA 48+16=64
  4. TJPN 43+13=56
  5. ARTR 42+11=53
  6. TFRA 37+13=50

Irány Bermuda! 46 nap múlva indulnak ott is a futamok, s ott ki fog derülni, ki nyeri végül a 35. alkalommal megrendezett America kupáját 2017-ben!

A kupa. Itt pedig kicsomagolták, meghozták a kupát Göteborgba.

Képeket folyamatosan válotatom, s töltöm fel ide.

Read More