blogolásról

Mefinél olvastam egy történetet. A lényeg, hogy valaki blogolt, s a blogján csúnya dolgokat írt a tanárairól. Ezt az egyik tanára megtudta, elolvasta, szólt az igazgatónak, stb. Botrány, kérdés, hogy van-e, mi a jogi következménye a dolognak.

Érdekes kérdés. Fura probléma. Az az igazság, hogy nem értem a dolgot. Ha valakivel bajom van, akkor azt nem a blogomra írom ki. Megmondom Neki. Vagy csak simán elgondolkozom, hogy egyáltalán igazam van-e. Másrészt csak olyan dolgot írok le, amit bármikor élőszóban is nyugodtan vállalok. És azt sem felejtem el, hogy a szó elszáll, az írás pedig megmarad. Tehát mindenki, aki blogolásba kezd tízszer gondolja át, hogy mi az, amit leír.

Nincs névtelenség. A névtelenség egy mítosz. Nem létezik. Ha valamit írsz, az Te vagy, s lenyomozható vagy. Nagyon kevesen képesek arra, hogy tényleg névtelenek maradjanak. Meg is osztom Veletek ennek egy lehetséges módját:

  1. tor beszerzése
  2. tor bekapcs, ingyenes e-mail cím regisztrálása
  3. az újonnan generált címmel blog regisztrálása egy ingyenes blogszolgáltatónál
  4. blog bejegyzés írása, s annak előre, vagy visszadátomozása
  5. ezután pedig azon a néven, amin írod a blogot, nem szabad kommentelni, mert elszólhatod Magad, trackbacket se szabad, mert elárulja mit olvasol, azaz Téged. Az e-mail címet, amit regisztráltál se használhatod máshol.

további hasznos linkek a témában: torpark, anonym blogging with wordpress and tor

A fenti pontokat betartva van esélyed az anoním blogolásra. De még akkoris elárulhat a stílusod, szóhasználatod, témád. Persze értelmét nem látom a dolognak.

Persze felmerülhet a Kedves Olvasóban a kérdés, hogy Koren Balázs miért kobak néven ír. Mert rövidebb, egyszerűbb. Meg, mert megszoktam. Másrészről kobakot lehet kommentben tegezni, míg Koren Balázst a diákjai nem tegezik. 🙂

Published
Categorized as blog Tagged

By kobak

apa, tanár, geek

10 comments

  1. [quote comment=”16584″]nem azert vagy kobak, mert KoBal az nem olyan jol hangzik?! ;-)[/quote]

    Lelepleztél. 😀

  2. “a diákjai nem tegezik…” 🙂 Csak titokban imádják az újdunsült csini matektanárt 😀

  3. Másrészt csak olyan dolgot írok le, amit bármikor élőszóban is nyugodtan vállalok.

    Normális helyzetben, amikor például nem tanár-diák viszonyról van szó, teljesen egyetértek. Más kérdés, hogy élőszóban szemtől szembe kevesekkel lehet például a maces szoftverek árazási kérdéseiről.

    Tanár-diák viszonyban azért nem tartom ezt ennyire egyértelműnek, mert a felek nem egyenrangúak. Egy vidéki nagyváros jónevű gimnáziumában – nem égetném őket, ha nem fontos – esett meg, hogy két diák csinált egy honlapot, amin a tanáraik jellemzése is szerepelt. Olyasmik például, hogy “aranyos, de néha taníthatna is”. A botrány – “azonnal vegyétek le az internetről” – tovább tartott egy félévnél, mert az iskola sem tudta rendesen kezelni az ilyen módon megfogalmazott kritikát. Kiosztottak pár osztályfőnökit, igazgatóit, de ennyi.

    Nem is annyira a leírt vélemény sorsa az érdekes ebben, hanem, hogy mennyire nem vagyunk felkészülve az ilyen konfliktusokra.

  4. [quote comment=”16608″]Normális helyzetben, amikor például nem tanár-diák viszonyról van szó, teljesen egyetértek.
    [/quote]

    Tanára és diákja válogatja.

    [quote]Más kérdés, hogy élőszóban szemtől szembe kevesekkel lehet például a maces szoftverek árazási kérdéseiről.[/quote]

    Pedig lehet, hogy nem lenne haszontalan. :-))

    [quote]Tanár-diák viszonyban azért nem tartom ezt ennyire egyértelműnek, mert a felek nem egyenrangúak. [/quote]

    Ez így igaz, azonban ha a diák képes a véleményét kulturált formában közölni, a tanár pedig elfogadja a kritikát, akkor a dolog tökéletesen tud műközni. Amint valamelyik nincs meg, akkor az általad idézett történethez hasonló dolgok töteén(het)nek meg.

    Az ilyen és hasonló konfliktusokra pedig kevesen vannak felkészülve. Sajnos. Ezért sem haszontalan, ha beszélünk róla!

    Más kérdés, hogy amikor megláttam, hogy a blogom linkelve van a Budaiközépiskola dök oldalán, akkor azért először megijedtem. 🙂

  5. egyrészt jó, ahogy a tóba dobott kavics hullámokat ver. láthatóan tényleg nem vagy 100% képben a nemsajátneves netes jelenlét miértjeiben, úgy belülről. és ez jó, persze.

    sok minden a neten egyfajta fejlődési út, kinek-kinek akkor, amikor épp. ma is vannak, akik most fedezik fel a chatet, a fórumot, a blogot és nem sorolom, épp úgy azt is, milyen frankó valakinek úgy beszólni, hogy én tudom, hogy ő ki, de ő nem tudja, hogy én ki vagyok. huhogni a sötét szobában, mint iskolai kirándulásokon ijesztegetni a csajokat. így valahogy megy ez.

    ami a tanár netes jelenlétét illeti, szerintem neked is jól esik, ha a kobakot letegezik. 🙂

  6. Először is bocs mindenkitől, de már miért ne lenne egyenrangu a dolog? A tanár is meg a diák is ember, és ha a tanár letud ugy hordani egy diákot, hogy egy érzelmesebb egyénnek még az életétől is elmenjen a kedve, csak azért mert nem a tanár úr/nő egyetlen szent órájára tanult mert neadj isten élete is van iskola mellet az egyénnek, akkor nehogy már a diák se fejthesse ki a véleményét a tanárról (mert ha jól tudom demokrácia van ebben az országban). Eddig 3 iskolát jártam meg az elmult 18évben és igen mindegyikben volt ilyen, arról ne is beszéljünk hogy pár éve volt aza balhé az egyik budapesti főiskolán mikor az egyik vizsgázó lányt annyira megszivatta a vizsgáztatója, hogy a lány teljesen leépült, majd még azon a hétvégén öngyilkos lett.

    Oké, nem az ilyen “kölkökkről” beszélek akik csak azért szolnak vissza hogy vagánynak mutatkozzanak társaik előtt és, hogy az övék legyen mindig az utolsó szó. Hanem az olyan dolgokról amik reálisak. Már miért ne irhatnám le vagy fejthetném ki akármilyen formában a véleményem? Ilyenkor inkább elkéne gondolkozni azon, hogy van e valóság abban amit a másik fél mond (és ez igy igaz diákokra is nem csak tanárokra) és utánna reagálni valahogy, de nem rohanni azonnal a feletesemhez (jelen esetben az igazgatóhoz), vagy ennyire fáj a valóság?

    Arról meg ne is beszéljünk, hogy van egy pár tanár aki a saját királyságának tekinti a tanóráit, és akkor van felháborodás, ha esetleg valaki véleményt ad? Egy tanár ismerősöm nagyon jól kifejtette aki ott hagyta a tanitást pár év után, nem a diákok miatt, hanem amiatt ahogy a tanárok kezelték a diákokat: “Egy ember addig tanitson amig kedve van.” mert utánna elindul azon a lejtőn ami egy ilyen tanár-t csinál belőle.

    for the record: Kobak tanárúrra ebből semmi nem igaz, az egyik leghigadtabb és legigazságosabb tanár akivel valaha találkoztam.

    ui.: a névtelenségről meg annyit, hogy ha valaki nem képes a saját nevével/nickével felválalni a véleményét az inkább ne nyissa ki a száját.

  7. Kobak:
    Természetesen tanárja és diákja válogatja, és remélem, hogy egyre inkább a normális párbeszéd felé tolódik el a hangsúly. Azért az még mindig megijeszt néha, hogy milyen órákról gondolják azt, megmutatható az egyetemistának, hadd tanuljon.

    (OFF: Szoftverárakról, vásárlásról azért vicces írni, mert a múltkor másztam bele egy olyan vitába a Disco-ról, ahol a felénél kiderült, csak nekem van licencem. 😉 )

    Tepet:
    Azt hiszem, kicsit elbeszélünk egymás mellett. Nem a vélemények egyenrangúságáról írtam, pláne nem a jogosságukról vagy az értékükről, hanem inkább a tanár-diák közt sajnos meglevő hierarchiáról. Eleve bukó, amikor egy vitában az érvek mellett – rosszabb esetben helyett – a tekintély is szerepet kap.

    Másrészt az “akármilyen formában”-nal tisztelettel nem értek egyet. Egy rendes kritika ne akármilyen legyen, hanem jól megformált. Támadhatatlan, de megvitatható. Viszont ahhoz, hogy erről érdemben beszélhessünk, meg kéne nézni a szöveget, ami miatt a balhé elkezdődött.

    (Félig OFF: jól kezelt iskolai/tanár problémára példa lehet JoeP története a lánya magyartanáráról. Az ottani vitában még Kelt nicken szereplek.)

  8. igen, ez erdekes tema, epp most irtam cudarra, hogy ez “a blog azert jo, mert barmit leirhatok”, az nagy tevedes. uramatyam, hany rokonomat, meg kollegamat szeretnem elkuldeni a te* bu* ku* an*-ba, de nem tehetem. es meg csak nem is mindig azert, mert nem vallaom fel az adott szemennyel szemben. na mindegy

Comments are closed.