Érdekes új szokásom kezd kialakulni. Leveszem az órámat. Ez eddig lehetetlennek tűnt számomra (óra nélkül félembernek éreztem magam). Éjjel-nappal, hóban-sárban mindig rajtam volt (kivéve edzéseket). Aztán kb 2 hete egyik este levettem kisebb duzzogásokkal kisérve, hogy miért is kell ennek az én szeretett feleségemet zavarnia.
Aztán rájöttem, hogy ez nem is olyan rossz. Gépelésnél is sokkal jöbb, ha nincs az emberen óra. Meg még egy csomó helyen praktikus. Viszont nem tudom mindig megnézni, mennyi az idő. Néha emiatt még elveszettnek érzem magam.
Nem mintha ez érdekes téma volna, de felébredtem ilyen korán, megittam a fél liter tejemet, s egy kiadósabb orrfújás után eleredt az orrom vére. Úgyhogy ha az rendbe jött megyek vissza aludni. Addig pedig szórakoztatom a nagyérdeműt. 🙂