Nos, ma esti szórakozásom a klotyó öblítő tartályának a javítgatása volt. Azonban fel kellett adnom a dolgot, a vízkő teljesen kinyírta.
Holnap délután nézek csere tartályt. Már csak az a kérdés, hogy hol árulnak ilyet. Be kell, hogy valljam, még soha nem vettem ilyet. 🙂
Most, hogy jelen lehettünk a film díszbemutatóján jöhet a kritika:
A film indulása lassú és elég bárgyú, ez egy kissé elvette a kedvemet a dologtól. Azonban az első 10 perc után kezd beindulni a film. Alföldi Róbert és Rudolf Péter jók, nekem Hegyi Barbara nem tetszett, de ez izlés dolga.
A story alapötlete jó, a karakterek néhol kidolgozatlanok. A film a közepénél kimondottan humoros, s élvezetes. A narrátor, s Olivér (Alföldi) álmodozásai sajnos ezt tönkre teszik. A vége pedig sajnos eléggé el lett fuserálva.
A film egy egyszer nézhető darab, ami megüti a hollywoodi átlagvígjáték szintjét. Többet sajnos nem.
Hmm… A statgep egy nagyon jó kis szolgáltatás, s ráadásul ingyenes is. Szeretem. Meg lehet nézni, hogy milyen oldalról, hányan, mikor, stb. jöttek az oldalra. Ezenkívül meg lehet nézni a kereső kifejezéseket, amikre ma ez az oldal jött elő:
(klikk a képre, ha nagyobban szeretnéd látni)
Az érdekes az ip cím, ami utolsóként szerepel a keresési kifejezések között. A cím egy upc dinamikus ip. Kérdés, hogy ki és hogy került ennek segítségével ide? 🙂
Nemsokára indulunk megnézni a De kik azon a Lumnitzer nővérek? című magyar filmet. Nem tudom mire számítsak. Meghívtak, így örömmel megyek, de a kritikákat, egyéb fellelhető információkat átfutva a filmről sok jóra nem számítok.
Úgyhogy fel vagyok készülve a legrosszabbra, de azért remélem jó lesz. A sok kritikus néha melléfog. 🙂 Majd mesélek.
Ma reggel a LaTeX kézikönyvvel indultam be tanítani, mert be kellett fejeznem a tételsort, hogy fel tudjanak készülni a diákok a témazáróra. A dolog még nem tökéletes, de már arrafele tart. Holnap átbeszéljük, javítgatjuk, s aztán jön a végleges verzió. Azt mindenki megtanulja (a tanár is álmodik néha), s aztán dolgozat.
Ezt a könyvet nem olyan régen kaptam Zsótól, így még messze nem forgattam annyit, mint a régi LaTeX könyvet. Most, hogy beleolvastam, mert kellett pár apróság (amiket majd beleírok ebbe a tételsorba is) nagyon megtetszett. A maga több, mint 700 oldalával nem egy könnyű olvasmány, azonban le a kalappal a szerzők előtt, nagyon jó lett. Az előző könyvet majdnem teljesen átírták. Áttekinthetőbb lett, de sokkal részletesebb is. Azonban azt hiszem annak, aki most kezd LaTeX-ben írni, annak a régebbi könyv talán jobb segédlet.
Matematikához pedig nem illik “wördöt” használni. A LaTeX és a matematika “egymásnak lettek teremtve”. 🙂
Gaba vett magának egy iMac-et, s nagyon szereti. Azonban a linkelt cikkben nagyban olvasható a következő:
Nem vagyok switcher
Azt hiszem én se. Pedig már egy ideje szinte csak apple termékeket használok, s nagyon szeretem őket. Ennek ellenére nem fikázom nem szólom le a többi operációs rendszert. Sajnos sokan hajlamosak elfelejteni, hogy ők se osx elé születtek. Ők azok, akik nem fogadják el, hogy más is létezik azon kívül, s esetleg az még jó is lehet. Tudom, bele lehet szeretni, el lehet felejteni könnyen mindent egy osx előtt, de ne tegyük! 🙂
A windows használók nem ennyire elitisták. Ők inkább azt mondják, hogy azt ismerik, a többi nem érdekli őket. Ezenkívül érvként szokott még elhangzani, hogy ez, vagy az a program nem létezik a másik operációs rendszerre. Azonban az esetek 95%-ában van rá egyéb alternatíva, csak nem úgy hívják, nem pontosan ugyanazt tudja, de a célnak megfelel. A maradék 5%-nak marad a win. Részvétem. 🙂
A linux esetében is hasonló a helyzet. Sok linux használó hajlamos leszolni az osx-et, meg a windowst is. Persze ezen a fronton még a *BSD-k is beleszólnak a pakliba, merthogy a BSD hívők hajlamosak a linux felhasználókat (is) leszólni, s fordítva (erről bővebben).
Magyarul. Amíg csak linuxot használtam, addig mindenkinek megmutattam, s volt, aki megszerette, s használni kezdte. Senkit se kényszerítettem. Megszámlálhatatlan linuxot telepítettem barátoknak, ismerősöknek. Volt, aki megtartotta, volt, aki letörölte(tte). Amióta osx-et használok, azóta sok embernek ezt is megmutattam. Szintén volt akinek tetszett.
Persze van aki joggal említ hibákat a másik oprendszerben, de ha az az illető felhasználót nem zavarja, akkor úgyis hiába pattog. A lényeg szerintem, hogy mindenki minél több oprendszert használjon, ismerjen meg (legalább alap szinten), hogy utána eldöntse, melyik számára az ideális.
update: Azt azért feltétlen hozzátenném, hogy az oprendszeremet kivéve (most épp osx) minden software, amit használok opensourcefree. Mert az jó, szeretem, s majd egyszer talán írok is róla egy szép hosszú postot. 🙂
A múlt héten eladtam a power mac-et. No, nem azért, mert nem volt jó, hanem, mert nem használtam ki. Itthon állt, s nyomtató/file szerverként üzemelt. Tudom, nem volt egy mai darab, de mégis többre érdemes, mint amire én használtam.
Aztán, mert file szerver minden háztartásba kell, ezért átmentem a szomszédba a marseusba, s vettem egy IBM desktop PC-t (P3, 500MHZ, 128MB ram) 10e Ft-ért. Lett volna lehetőség nagyobb, jobb gépet is vásárolni, de minek. Az ember mindig tudja, mire kell a gép, s olyat vegyen.
Felhúztam rá egy ubuntu breezyt, meg egy debian sidet. Az egyetlen gond még az integrált hangkártya. Az sajnos nem megy, a bios meg hollandul van, így apróbb nehézségeim még akadnak. Ennek ellenére tökéletesen muzsikál. Ma megetettem még 256 rammal, s ennek nagyon örült.
Ja, de miért is szeretem az IBM-et. Ezért, mert megbízható jó gépeket adnak. A T42-t is nagyon szerettem. Ma meg olvasom a hupon, hogy nem vesznek egy vistát se, hanem áttérnek a red hat enterprise linuxra. Hát nem egy szeretni való cég? 🙂
Ma délutánomat a nevelőtestületi értekezlet után azzal töltöttem, hogy egy elfüstölt p1-es gép helyett egy másikat állítsak csatarendbe, mint másodlagos nameserver.
A választásom a trustixra esett. Szerverre optimalizált linux disztrib, sok extra biztonsági feature-el. Szépen be is lőttem mindent, named chrootban, sshd elindítva, zónák beállítva. Kész, gondoltam. A maradékot majd otthonról ssh-n keresztül megcsinálom.
Gondoltam, de rá kellett jönnöm, hogy az élet nem annyira egyszerű, mint azt én magamnak elgondoltam. Igaz, mentségemre legyen szólva debiánhoz vagyok szokva, s azt használok általában. (Ha több service kellene, akkor ide is azt tettem volna, de ns2-nek tökéletes a trustix) Trustixon fel kell venni a usert a root csoportba, hogy su-zhassak vele. Ezt nem tettem meg.
Így most holnapig pihen a gép.
Miután megnéztem most a trailert, két apróság tűnt fel:
Kiváncsi vagyok, milyen lesz a sorozat, mert ez szerintem nagyon jól sikerült. Mégegyszer emlékeztetőül a link a videóra.