Mostanában úgy látszik tömegével kerülnek elő a régi emlékek. Ma kaptam e-mailben ezt az első osztályos képünket. Nem tudtam nem megosztani. 🙂
Category: blog
-
CD-RW -> DVD-RW
Tudom, nem nagy cucc. Mégis meg szeretném osztani a legújabb élményemet ezzel kapcsolatban. A váltás a G4 Powermacen ment végbe.
Egy ilyen műtét nem veszélyes, bárki, aki látott már gépet szétszedve simán megcsinálja. Egy átlagos PC-n csavarozol, dugdosol, s utána nézed, melyik kábelt hogyan és hova lehetne elpakolni, hogy az egész jól nézzen ki.
Ez a powermacnél nem mondom, hogy egyszerűbb, de talán logikusabb (mindennek megvan a helye a házban). Leszeded az ajtót, kihúzod a fiókot, amiben a CD/DVD van, a fiókban kicseréled az írót, s az egészet megcsinálod visszafele. Ezután pedig örülsz neki! 🙂
-
old times
WoW, jó, hogy úgy döntöttem, nem törlöm magam a WiW nem túl jó rendszeréből, mert akkor nem kapom meg ezt:
Mindkét zászló eredetiben Gazsinál látható. Nos, kb 15 évvel ezelőtti relikviáról van szó. Akkor voltunk mi a csimpánz örs a 32. számú Dévai Bíró Mátyás Cserkészcsapatban.
-
holiday
Szünet van, most keltem 10 perce, s boldog vagyok! :-))
-
gmail error
Levél küldésre kattintva ezt kapom:
-
még 2 nap…
Bizony, még két nap tanítás. Tudom, tudom, a diákok gondolkoznak így, de el kell, hogy áruljak egy titkot: a tanárok legalább annyira szeretik, s várják a szünetet, mint a diákok. Najó, lehet, hogy nem mindenki, de én biztosan.
Persze azt is megjegyezném, hogy annak ellenére, hogy várom a szünetet, azért szívesen tanítok. Szeretek emberekkel dolgozni. Iskolán kívül, meg egyébként is rajongok a technikai kütyükért, s általában arra áldozom a pénzem nagy részét, de nem bírnék egy irodába zárva élni, s nem emberekkel dolgozni.
Nincs is annál jobb érzésKevés olyan jó érzés van, mint amikor valakinek megtanít az ember valamit. Az az apró csoda, hogy én hozzásegítettem valakit ahhoz, hogy megértsen, elsajátítson valamit. (Tudom, hogy most sokan azt hiszik, hogy a gimnáziumban tanult dolgok nagy része zöldség, s hogy a büdös életben nem fogja soha többet használni, pedig mégis) -
keresztelő
Ma reggel Csobánkán jártunk, ahol Botond keresztelőjén vettünk részt.
Botond nagyon aranyos volt, s a pap is nagyon jól beszélt. Reggel a felkelés kicsit nehezen ment, ezért nem voltam túl lelkes az ötletért, hogy odamenjünk. Azonban a kereszetlő is és a mise is kárpótolt a hajnali kelésért.
-
iBook tapasztalatok
Lassan egy hete használom az iBookot, s most már úgy érzem van miről beszámolni. Nos, szeretem továbbra is, s akárhányan kérdezitek még meg, nem, nem kicsi a 12″. Persze, kisebb, mint a t42 volt, de cserébe van több, mint 5 órás aksi, gyönyörű design, tökéletes hálózatkezelés, egy csomó progi, ultra hordozhatóság.
Az OSX-et remélem nem kell bemutatni. Egy nagyon jól összerakott rendszer, s tudja mindazt, amivel órákat szívtam ubuntuban, klikkelésre megy vele a wifi wpa-val. Így netezhetek a füdőkádban is akár, ha éppen úgy tartaná kedvem, s nem félteném a kis ibookot annyira. 🙂 Sajnos Linuxon a wpa belövése nem annyira triviális, vagy csak én voltam béna. (persze ennek ellenére lesz az ibookon is linux, mert az kell!)
-
panel feeling
Odakint fúj a szél, itt meg majd’ szétesik a ház. Szigetelés nulla. Fűtünk ezerrel, s közben olyan, mintha szellőztetnénk is párhuzamosan. Igaz, így kellemes a hőmérséklet, csak néha egymás szavát nem halljuk a szél fütyülésétől…
update: Az egyik kis ablakot ki kellett végül kötni, mert kinyitotta a szél.