A fő oldalra kikerült egy ,,őket olvasgatom” rész. Itt pár blog található, amiket általában szoktam nézegetni, de nem vagyok (még) annyira rendszeres látogatójuk (illetve ők se annyira rendszeres látogatók nálam), hogy a blogroll-ba bekerüljenek.
Ja, és kikerül az 
gomb, mert kezdek egyre inkább rákapni a podcast hallgatásra. 🙂
Ez volt a csütörtöki harci feladat. (Nem volt tanítás, jippi!) Összehozni a két kütyüt. Azonban a házasítás nem volt annyira egyszerű, mint azt én először gondoltam.
Formázás, firmware upgrade, meg ehhez hasonló dolgokkal játszadoztam, hogy megismerjem az új kis ,,játékszert”. Aztán meg be kellett szerezni egy amerikai dugaszról magyarra európaira konvertáló vackot. 200Ft, de kevés helyen kapható.
Először win alatt iTunes-szal próbálkoztam. Szépen megy minden, de aztán kicsit nehézkes más programokkal hozzáférni az iPodhoz. így lett végül az ephpod a windowsos befutó, linuxon pedig a gtkpod.
Így most már megvan az a két progi, amivel mindkét oprendszeren tudom szinkronizálni a kis masinát, annélkül, hogy formázni kellene, vagy egyéb rondaságot csinálni.
Már csak két apró kiegészítés (iTrip, iPod camera connector) kell majd hozzá. Egyik sem nélkülözhetetlen, de mindkettő praktikus. Azt hiszem ezek inkább lehetséges karácsonyi ajándékok lesznek…bár kitudja, addig még bármi történhet.
…nomeg egy iPod zokni (mert jól néz ki… :-))
És amit nem hittem el, az is bekövetkezett. Palmot elvitték tegnap, iPod-ot megvettem ma. Jippi!! 🙂
Most már csak valami jó sync progi kell! Van ötlet? (Ja, természetesen linuxos…)
Eddig nekem a gtkpod az, ami legjobban tetszik. Azzal hergelem most éppen rá a zenéimet a kis csoda masinára. Aztán jönnek a contactok, meg a naptár. (és végül a képek)
Hosszas vívódás után úgy döntöttem, megérett az idő az átállásra. Azért mondom átállásnak, mert az ubuntut már a warthy rc állapota óta használom, de eddig mindig csak második rendszer volt. A laptopomon mindig debian volt. Gondolkoztam is anno telepítéskor, hogy ubuntu legyen rajta, de akkor mindenféle apróság miatt elvetettem a dolgot.
A hétvégén rászántam magam, csináltam egy tejes backup-ot, így ma nyugodt szívvel vághattam neki a telepítésnek.
Mit mondjak? Az asztalin már régóta breezy van, s tetszik. Itt is tetszik, bár van pár dolog, amit utálok az ubuntuban, ezért egyből ki is lövöm. Ilyen pl. a root ,,elrejtése”. Meg kell, hogy mondjam, én szeretek root-ként dolgozni, ha arra van szükség. Nem túl gyakori, de ha kell, akkor idegesít a sudozgatás.
A default ubuntu theme nem a szívem csücske. Át fogom operálni a foresight témáját, az sokkal jobban tetszik. Egyébként maga a foresight is egy nagyon jó kis disztró, de az nem debian. Az ubuntu az viszont majdnem. 🙂
Röviden ennyi. Ez az átállások hónapja. (már csak egy Palm T3 -> iPod kell… de ez inkább anyagi kérdés…)
Hmm?
Ha már az elmúlt hétben napi 2 levelet kaptam különböző emberektől erről a rendezvényről. Az egyik nagyon kedves barátom lesz a házigazda…nomeg az egész egy jópofa kezdeményezés, így gondoltam kirakok ide (is) egy ilyen plakátot.
Tudom, kicsit későn, de azért hátha… 🙂
Tegnap este színházban voltunk. A darab elég érdekes volt, s senki nem bírta nevetés és mosoly nélkül a nézőtéren. Kicsit nehézkes írni róla, mert akkor azzal lelőném a poént. Így csak annyit mondhatok, hogy érdemes megnézni a darabot.
Ja, angolul van! 🙂
Amióta tanítok rendszeresen, egy pár dolog van, ami ,,zavar”.
Gondoltam leírok egy párat, hátha van valakinek ötlete.
Az 1-esre egyszerűen nincs ötletem. Ma kihívtam egyesével mindenkit a táblához, s megcsináltattam velük 1-1 feladatot, közben meg elmagyaráztam annak, aki kint volt, hogy hogy kell csinálni.
Ez működik is; de a többi hamarabb végez a feladattal, s elkezd partizni, ami meglehetősen csökkenti a kint levőnek is a koncentráló képességét.
A 2.-ra eddig nem tudtam mit tegyek, legutóbb úgy döntöttem, hogy újrairatom a dolgozatot (el is mondom, hogy miért, s hogy addig írjuk újra, amíg ez fennáll). Nem tudom, hogy ez használ-e hosszútávon, mindenesetre a másodiknál már nem puskáztak.
Van valami ötlet?
-Tanár úr vallásos?
Egyik órán feltette egyik diákom ezt a kérdést.
-Attól függ, mit ért alatta. – volt a válaszom a kérdésre. Erre nem magyarázkodott, hanem a következőt kérdezte:
-Tanár úr hisz Istenben?
-Igen.
Erre egy másik diák az osztályban valami olyasmit mondott, hogy akkor a tanár úr jó ember. Amire csak annyit reagáltam, hogy az nem ezen múlik.