A prezentációkészítés ma már valahol az alapképességek közé tartozik. Azonban mostanáig erre viszonylag szegény eszközkészlet állt rendelkezésre. A hagyományos PPT szerű lineáris szerkesztők uralták és uralják a mai napig a piacot, mint a PowerPoint vagy a Google Slides, Apple Keynote és még sokan mások. A Prezi próbálkozott valahogy ezt az állóvizet megmozgatni, de sajnos ahogy látom csak kavargatni tudta. Nem sikerült igazi felfordulást okozni és megreformálni a prezentációkat.
Ezzel együtt érdemes megjegyezni, hogy legalább a lehetősége megvan, hogy ne csak lineárisan tudjunk gondolkodni a prezentációkról. Azonban mindkét esetben, akár ppt irányból, akár prezi irányból közelítem meg a prezentáció készítést, mindig grafikus szerkesztővel dolgozunk, s ebben az esetben sokszor több idő megy el a grafika kattintgatásával, semmint a tartalom elkészítésével.
Ezért szerettem meg és használtam egy időben a Deckset markdown alapú prezentációkészítőt. De sajnos nagyon korlátozott a felhasználhatósága.
És akkor érkezett a mesterséges intelligencia!
Hogyan készítünk prezentációt AI segítséggel?
A lenti videóban megmutatok néhány szolgáltatást, amit érdemes megismerni mindenkinek:
https://www.presentationgpt.com/
https://slidesgpt.com/
https://app.colossyan.com/
https://gamma.app/
Az első kettő hozza a megszokott ppt gondolkodást, de a Colossyan és a Gamma elhozta azt a prezentáció készítésbe, amit már régóta vártam. A Gamma az aktuális kedvenc prezentációkészítő eszközöm. Ajánlom mindenkinek!
Hogyan távolítsunk el egy képről olyan részeket, amik zavaróak, nem szeretnénk, hogy ott legyen? Erre a legegyszerűbb célszerszám a Magic Ereaser a Magic Studiotól. Ahogy a neve is mondja egyszerű kis varázslat. Fogjuk az egeret és lehúzzuk róla a nem kívánatos részeket.
Természetesen, ha jó minőségben kell, akkor elő kell rá fizetni, de ha csak az instára vagy a jófogásra kell egy kép, amin a háttérben van valami zavaró elem, akkor kiváló az ingyenes változat is.
előtte / utána
Köszönet a tanárblog csapatának a linkért. Ezt nem ismertem korábban.
Frissítés: készült egy rövid video is, amiben elmesélem mi a DENT:
Amikor még nem volt EU roaming, külföldön kellett helyi sim kártya. Aztán már csak az EU-n kívül volt erre szükség. De vagy két simet kezelő telefonra volt ehhez szükség, vagy a saját sim-et ki kellett átmenetileg venni belőle, ami elég macerás. Ez lett egy kicsit egyszerűbb az esim megjelenésével.
Amióta az első telefonom tud esimet kezelni, alkalmazok ilyen módon külföldi sim kártyát a készülékben. Végtelenül egyszerű és benne tud maradni a készülékben az eredeti sim. Aminek kétségtelen előnye, hogy pl. két faktoros azonosításnál SMS-t tudok fogadni, s ha kell elérhető maradok telefonon.
Eddig az airalo megoldását használtam, ami remekül működött. Az Airalo egy bróker, ami megveszi a helyi szolgáltatók esimeit és azokat értékesíti tovább. Viszont minden egyes esetben, amikor az EU-n kívülre utazom, akkor új sim, régi törlés, el nem használt adat megy a kukába. És nem mindig sikerül pont belőni, mennyi adatot fogok a kinttartózkodás alatt elhasználni.
Ekkor találkoztam a DENT szolgáltatásával és azóta a DENT az alapértelmezett nálam. Egy esim mindenre. Egyszer kell aktiválni és onnantól akár itthon is tudom használni a megmaradt adatot. Vagy, ha túl sok adat maradt, azt el tudom adni az alkalmazásban a marketplace-en.
És van benne hanghívás is. Ez sok turista sim kártya esetén nem elérhető. Nemrég kb 500 forintért vettem 1 óra hívást az USA-ban, ami nagyon jól jött, amikor a légitársaság ügyfélszolgálatát kellett hívni. És ezt akár itthonról is tudom használni, ha pl. USA, indiai vagy bármilyen külföldi számot kell hívjak.
Mondok egy egyszerű példát amikor megint remekül vizsgázott a DENT: nemrég úgy utaztam EU-n kívülre, hogy törökországi átszállás volt a repjegyben. Iszambuli repülőtér szuper, de a helyi wifi 1 órára ingyenes. A DENT-el viszont ugyanazt az esim-et, adatot tudtam használni az isztambuli repülőtéren is, így gond nélkül volt adatkapcsolatom a repülőtéren is (ahol egyébként 4+ órát töltöttünk).
Ha EU-n kívül utaztok, érdemes kipróbálni a DENT-et. Ráadásul, ha most regisztráltok és beírjátok a kódhoz a következőt:
DENT-N3JR-5GDY-Z3KL
Akkor, jár érte 3 GB extra adat az első vásárlás után. Ezt pedig itthon vagy bárhol a világban fel lehet használni.
Bónusz adatot is lehet adatot kapni reklámok nézésével, illetve az app saját valutáját, DENT-et is lehet visszakapni, ha használjuk az adatunkat. Összességében egy szuper web3 szolgáltatás. Kb fél év használat, több utazás után, ajánlom.
2022. novembere óta tartok a témában előadásokat és tanárképzéseket. Sokszor hittem már azt, hogy erről nem kell beszélni, hiszen mindenki használja, hiszen annyira egyértelmű, hogy foglalkozni kell a témával. Kell vele foglalkozni, de nagyobb az érdeklődés, mint eddig bármilyen EdTech megoldással kapcsolatban.
10-15 éve amikor elkezdtem a GeoGebra csapatban dolgozni, jött a felismerés, hogy nem mindenki használja, csak egy olyan szűk úttörő réteg, akik minden konferencián, eseményen megjelennek. Most is valami hasonlót látok, van egy szűk réteg, akiket lassan név szerint fel lehet sorolni, mennek előre és keresik az AI-ban rejlő megoldásokat, hogyan lehet Mesterséges Intelligenciával oktatni.
Szükség van ezekre az úttörőkre, vagy ahogy sokadjára hallom Papp Andrástól, ezekre a Jedi tanárokra, akik kisérleteznek, mennek előre és próbálják az újabb és újabb megoldásokat alkalmazni a tanteremben is.
Tegnap Székesfehérváron egy egész előadó megtelt érdeklődő kollégákkal, akik 2-től az eredetileg terezett 5 óra helyett, 6-ig ott ültek, jegyzeteltek és figyeltek. Öröm volt látni, hogy igazi érdeklődés van és akarnak fejlődni a témában.
A ProSulitanári közösségnek is célja, hogy a helyi Jedi tanárok vigyék hírét ezeknek az újdonságoknak, lehetőségeknek. Ott is jó volt látni ezt az érdeklődést a tanári napon augusztus végén. Az idei EdTech Summit is megtelt érdeklődő tanárokkal, s bár nem csak az AI volt az egyetlen téma, jelentős szerepet kapott.
Mire jó az AI az oktatásban?
Nem váltja le a tanárt. Annyi minden volt már kikiáltva “tanárleváltónak”, hogy lassan amikor a médiában erről olvasunk, már önkéntelenül csak legyintünk.
Az AI óriási lehetőség arra, hogy megkönnyítse a tanári munkát. És talán ez az, amikor viszont mindenki felkapja a fejét és ami miatt az érdeklődés továbbra is megvan az AI iránt.
Már most is tudok Mesterséges Intelligenciával feladatsorokat generálni, tud segíteni az adminisztrációban, személyreszabott tanulás, gyakoroltatásban, …, de az igazi nagy dobás, amit mindenki vár, már csak egy karnyújtásnyira van.
Már láthatók az első megoldások a dolgozatjavítás megkönnyítésére. (zárójelben megjegyzem, lehet másnak nem ez a legfontosabb funkció, de nekem abszolút!) Elsőnek a Turnitin gradescope megoldása volt, amivel találkoztam. Igéretes, de sajnos még nem tudja, amit szeretnénk. Szeptemberben a Redmenta mutatta be AI alapon a javító modultját, aminek segítségével esszéket, de akár a rajztáblára rajzolt beadott feladatokat is elő tudja javítani az AI. A napokban pedig a Mozaik markr megoldásával ismerkedtem meg.
A fentiek egyike sem tökéletes eszköz még, de napról napra egyre jobbak lesznek. És ha a munkánkat nem veszi el, de a rendkívül időigényes feladatokat megcsinálja nekünk az AI, akkor én nagyon elégedett leszek.
(A csatolt képen a ChatGPT/DALL-E által elképzelt módon éppen a MI segíti a tanárt a dolgozatjavításban.)
Rengetegszer tapasztalom, hogy a diákok nincsenek tisztában azzal, hogy nem elég érteni, be is kell gyakorolni a matekot. Nem csak idegennyelv tanulás esetén van aktív és passzív tudás. Matekból is. Mindenből. Csak kevésbé szoktuk ezt hangsúlyozni.
Az aktív szókincs és a passzív szókincs szinte mindenkinek ismert. Passzív szókincs, amikor megismerünk egy szót, valaki megmondja mit jelent és onnantól értjük. Csak értjük. Nem tudjuk még aktívan használni, de megértjük azt. Ahhoz, hogy használni is tudjuk, gyakorolni kell, használni és akkor beépül az aktív szókincsünkbe.
A matekban is van aktív és passzív tudás. De már szokszor a passzív tudásért is meg kell dolgozni. A passzív tudás ugyanúgy az, amikor megértünk valamit. Csak amíg egy szó megértése annyi, hogy elmondja valaki a jelentését, addig matekból ez kicsit más. Egy új fogalom vagy tétel megértése sokszor már erőfeszítést, magyarázatot igényel. Emiatt amikor megörülünk, hogy megértettük, s már ebbe mennyi munkát beletettünk, akkor az a fals érzet kerít hatalmába, hogy már azonnal tudjuk is azt. De ez még csak egy passzív tudás. A dolgozatban sajnos ez még nem jön vissza. És jön a csalódás, hogy pedig értettem…
Érteni (passzív tudás) és tudni (aktív tudás) nem ugyanaz. Miután megértettük, el kell kezdeni begyakorolni azt, hogy aktív tudás váljon belőle.
Ha nem a nyelvtudás felől közelítjük meg, akkor érdemes a sport világából hozni példákat, amik segítenek a diákoknak megérteni miért fontos a gyakorlás, az aktív tudás megszerzése. Ha megértettem, hogy a vízbe ugrás után kartempót csinálok a kezemmel, lábtempót a lábammal, akkor fent maradok a vízen, akkor még nem tudok úszni. Ahhoz, hogy beugorjunk a vízbe és tényleg fennmaradjunk, haladjunk és még akár levegőt is tudjunk venni közben már csak hosszú gyakorlás után fog bekövetkezni. Vagy, hogy saját példa is legyen, az utóbbi időben számtalan videót megnéztem és van ismeretem róla hogyan kellene backrollt ugrani, de amikor ott vagyok a pályán, nem áll össze a dolog. Rengeteg gyakorlás kell még, hogy menjen.
Ne álljatok meg, amikor megértettetek valamit matekból! Megdolgoztatok már ezért is, nem érdemes itt abbahagyni! Gyakoroljatok és használható tudás válik belőle!
Az elmúlt néhány napot Észak-Olaszországban, Bresciában töltöttük. Brescia szerda óta megtelt gyerekekkel.
47 országból érkeztek diákok a 6 évestől a 19 évesig.
Idén két gyermekem is részt vett a versenyen. RoboMission és RoboSport kategóriákban, így nem egymással versenyeztek, hanem
Miközben most is izgulunk és drukkolunk a magyar csapatért az idei FGC-n, a WRO open már befejeződött. Az FGC-re is a Robotics Infinity készítette fel a csapatot, s a WRO-ra is. Óriási köszönet Sanyinak, hogy ilyen türelemmel és szakértelemmel foglalkozott a gyerekekkel. Mivel idén a két verseny egyidőben került megrendezésre, így osztódni kellett a RI-nek. Sanyi és Kornél kisérte a magyar FGC csapatot Athénba, mi pedig Bresciába vittük Misiéket és Daniékat.
WRO 2024 Brescia
A RoboSport kategóriában Daniék amióta a kategória létrejött, itt versenyeznek. Előtte Regular vagy most már RoboMission kategóriában versenyeztek. 6 éves koruk óta robotoznak, s óriási versenytapasztalattal rendelkeznek mára már. Boti a kezdetektől Danival egy csapatban versenyzik, Beni később csatlakozott. Ebben az évben megszerezték első nemzetközi érmüket is, ami egy bronzérem.
Misi már az óvodában látta, hogy Dani robotozik, így adódott, hogy ő is belevágott, amint lehetősége nyílt rá. Bercivel kiegészülve készülnek a versenyekre. Ők RoboMission kategóriában versenyeznek, de még Starter vagy Kids korcsoportban kezdték meg a versenyzést.
Idén a nemzeti döntőn 1-1 ezüst éremmel távoztak a fiúk, most a WRO olaszországi nemzetközi open versenyéről 1-1 bronzérmet hoztak haza.
Visszanéztem. 10 éve tartottam rengeteg előadást a témában. Konferenciák, beszélgetések, illetve egy speci is indult a témában az egyetemen. Itt egy kedves régi emlék az egyik előadásról a slideshare-en. Nem mai darab. 🙂 De felmerülhet a kérdés, hogy mit gondolok ma, ha már éveken át hirdettem, hogy mennyire jó az okostelefon az iskolában?
Nem a telefon a hibás
Az a kérdés, hogy mi változott? Amikor megjelentek az első okostelefonok, akkor még nem volt Tiktok, nem volt Snapchat, stb. Az okostelefon okos funkciója nem abban merült ki, hogyan lehet minél több figyelmet tudjon elcsalni az emberektől.
A probléma ott van, hogy rájött a világ, hogy van egy eszköz, ami mindenkinél ott van és az eszköz mára már folyamatosan online van. És még ez sem lenne feltétlenül probléma. A baj az, hogy minden arról szól, hogy tudják megszerezni a figyelmünket. És itt vesztésre áll az emberiség.
Nem a telefon a hibás. A telefon csak egy eszköz, hogy pörgessük a fenti szolgáltatásokat. És ha egyszer beszívott egy ilyen szolgáltatás, onnantól ember legyen a talpán, aki fel tud állni.
Okostelefonok a tanteremben
Megváltozott a világ. Ezért változott, alakult a véleményem is ezzel kapcsolatban. Van helye az okostelefonnak a tanteremben?
Nincs. Nincs abban az esetben, ha van helyette más. Több, mint félmillió laptop került kiosztásra az elmúlt években köznevelésben tanuló diákoknak. Ha ezek ott vannak, s mindenkinek egységesen rendelkezésére állnak, akkor azok fényévekkel ideálisabbak az okostelefonoknál.
Ha vannak iskolai tabletek (ProSuli/HiperSuli program anno ezzel indult), akkor azok megint sokkal alkalmasabbak tanulásra/tanításra, mint az okostelefon.
De ha nincs más, akkor az okostelefon lehet az egyetlen eszköz arra, hogy digitálisan oktassunk. Akkor marad a telefon.
A telefon nem ideális. Azt szoktam mondani, a telefon az órán olyan, mint amikor valaki matek füzet helyett előkap egy képregényt és annak a margójára jegyzetel. Megoldható. De messze nem ideális. Amikor a másodfokú egyenlet versenyzik a felugró üzenetekkel és lájkokkal, akkor nincs kérdés melyik nyer.
A telefonokra is vannak olyan alkalmazások, amiket érdemes használni akár oktatási célra is. Nem naprakész már a lista, de összeszedtem néhány alkalmazást, amit érdemes telepíteni. Ezek és még rengeteg újabb alkalmazás segít abban, hogy az okostelefon használat ne egy bugyuta és időrabló tevékenység legyen csak.
De fontos megjegyezni, hogy a rengeteget kritizált TikTok, YouTube és társai sem feltétlenül haszontalanok. Hányan tanultak meg főzni, barkácsolni, stb. 1-1 YouTube videóból a pandémia alatt! És ha valaki rákeres, akkor a rengeteg influenszer mellett kezdenek megjelenni a tanár influenszerek is ezeken a csatornákon, akik történelmet, angolt vagy éppen matekot magyaráznak diákok számára érthető nyelven és felületen. Azonban kétségtelen, hogy nem könnyű a rengeteg haszontalan tartalom között megtalálni ezeket.
Szülői példa
Elkezdődött a tanév. Mindenki törvényről, iskolai okostelefon tiltásról beszél, ezen pörög. Érzelmek szabadulnak el, indulatok nélkül már nehéz beszélni a témáról bárkivel.
Egy dolog viszont elsikkad ebben a mocsárban. A szülők helyzete, a szülői hozzáállás. Sokszor az iskola, a tanár kell, hogy átvegyen olyan feladatokat, amiket korábban egyértelműen a család, a szülők oldottak meg. Lehetne beszélni arról is, hogy ennek mi az oka, 2-3 műszakok, stb., de nem változtat a tényen sajnos.
Az okostelefon használatban viszont sajnos rengeteg családban a mai napig nincsenek szabályok. 2011-es film az I am number four. Sok nem maradt meg a filmből, de van benne egy vacsora jelenet, ami előtt begyűjtik a telefonokat. Az valahogy már akkor beégett. Találtam is erről egy rövid videót:
I am number four vacsora jelenet
Hány családban van jó szülői minta, hol vannak szabályok, szülői korlátozás, tudatos telefonhasználat?
Nálunk a gyerekszoba és a lefekvés, amikor nincs telefon. Van egy kosár, töltővel. Ott “alszanak” a telefonok. De napi küzdelem most nyár végével ezt újra konzisztensen végigvinni. Nyáron lazább volt a helyzet. Ha viszont újra beáll és természetes lesz, hogy vacsoraidőben mindenki leteszi a telefonját már megy magától majd a dolog. Már látom a rémült olvasói tekinteteket, hogy de a telefonom ébreszt. Mi ébresztjük a gyerekeket, illetve van, akit Alexa, de egy időben volt analog ébresztőóra is.
Fontos, hogy ezeket a szabályokat közösen hoztuk. A screentime-ra vonatkozó szabályokat is együtt beszéltük meg. És eljutottunk oda, hogy ők igénylik azokat. Új eszközre váltásnál az első kérdés, hogy “apa, ugye beállítottad az időket?” kérdés megnyugtató. És nem, nem azért teszi fel, hogy hátha nem. 🙂
Az értelmes korlátokat igénylik is a gyerekek is. Keretet ad és segít nekik. Biztonságot ad. Ehhez elengedhetetlen, hogy beszéljünk róla. Ha kell, újragondoljuk, újraszervezzük. Akár többször is.
Aréna
Kicsit bővebben, kicsit másképp. Augusztus végén az Arénában beszélgettünk a témában:
Múlt héten elhagytam a deszkám a Balatonban. Bementem mélyre, ugrottam, rosszul érkeztem, lerúgtam a deszkát. Érkezés után még láttam kötéssel lefelé a hullámok között, de aztán többet már nem. Hiába próbáltam visszajutni érte, eltűnt.
Utána napokig kerestem még a nádasban, körbejárva Szárszó körüli partszakaszt, de semmi. Vagy elnyelte a Balaton vagy valaki megtalálta. Ha pedig az utóbbi, akkor hívjuk segítségül a közösségi (nem szociális) médiát.
Beküldtem a fenti bejegyzést a Facebookra, s hirtelen felrobbant a Facebook univerzumom, rengeteg megosztás érdeklődés lett pillanatok alatt. Ismerősök, ismeretlen, de segíteni szándékozók osztották tovább a bejegyzést. Szuper volt látni ezt. Napokkal később is írtak rám vagy amikor találkoztunk, kérdezték, hogy meglett-e a deszka. Ma is. Sajnos nem.
De ha a deszka nem is lett meg, megtapasztaltam mennyi jó ember vesz körül, akik örömmel segítenek. Azért még remélem, hogy talán meg lesz a deszka. Az egyik csoportban írta valaki, hogy látott valakit, aki egy ilyen deszkát talált. Hogy így volt-e, nem tudom, de hátha. Jófogáson, Facebook Marketplace-en még nem találkoztam vele. Ha valaki mégis meglátja, szóljon!
Amióta megjelent a ChatGPT 2022. novemberében mindenki Mesterséges Intelligencia mámorban él. Van, amikor ez kicsit alábbhagy, mert kiábrándulnak belőle, aztán fellángol, mert megjelenik valami újdonság.
Az elmúlt hónapokban többszáz tanárnak tartottam bevezetést a Mesterséges Intelligencia világába, oktatási lehetőségeibe. Elképesztően izgalmas úgy képzést tartani, hogy eltelik pár hét két alkalom között és már nem aktuális, amit az előző alkalommal mondtam, frissíteni kell, újragondolni mindazt, amit el fogok mondani legközelebb.
Ez viszont sokaknak nem könnyíti meg az életét. Sokszor hallottuk az életfogytig való tanulás kifejezést, s mindenki azt gondolhatta, hogy az AI megjelenésével most már hátradőlhetünk és nem kell ezzel többet vesződni, mert megcsinálja helyettünk. Aleksandr Tiulkanov lenti flowchartjával egy Unesco kiadványban találkoztam először 2022. végén.
Nincs olyan képzés vagy előadás, ahol ne venném elő ezt a diagramot. Ebben össze van foglalva az a két nagyon fontos dolog, ami tanár szemmel különösen is izgalmas:
Ha nincs meg a megfelelő alapismeretünk, nem tudunk AI-t használni.
Ha AI-t használunk, akkor sem lehet a felelőség alól kibújni és ChatGPT-vel takarózni.
Vagyis a nagy nyelvi modellek korában is elengedhetetlen, hogy legyen egy alapismeretünk, ami segít abban, hogy ne fogadjunk el kritika nélkül bármit. Nem lehet se diák oldalon, se tanári oldalon hátradőlni, s azt mondani minden felesleges, az AI úgyis tudja. Ne neveljünk a nemrég felnőtt “Google első találat” generáció után egy “ChatGPT azt mondta” generációt!
Hol tartunk most?
A nagy nyelvi modellek látnak, hallanak és beszélgetnek velünk. Amikor azon gondolkodik valaki, hogy hogyan lehet ezt a szellemet visszazárni a palackba, akkor a válasz egyértelmű: nem lehet.
Hihetetlen világot élünk, amikor egy előadás előtt útközben az autóban át tudom beszélni a prezentáció részleteit a ChatGPT-vel. Feltöltöm a prezit és utána megbeszélem vele, hogy mit szeretnék elmondani és kérek még javaslatokat.
Tisztában vagyok, hogy egy géppel kommunikálok. De egy olyan géppel, ami akármilyen témában kérdezem, jó eséllyel több odavágó cikket, írást olvasott el, mint én.
Azok a piszkos anyagiak…
Viszont ismét fontos kiemelni egy dolgot, a Mesterséges Intelligencia nem a technológiai óriások CSR tevékenysége. Ezek kőkemény üzleti vállalkozások, amik azon dolgoznak, hogy bevételt termeljenek. Ezzel pedig nincsen semmi baj, a képzéseken is ha szóba kerül, mindenki érti, hogy a kifliért fizetni kell a boltban, ma már a Netflix korában az is elfogadható, hogy filmekért, digitális is szolgáltatásokért fizetni kell.
Ami viszont azt eredményezi, hogy a digitális rezsi költségünk az AI megjelenésével tovább fog nőni. Nem is kicsit. Amíg a streaming szolgáltatások olcsóságukkal versenyeznek (csak ennyi, éves kedvezmények, stb.), addig pl. az OpenAI csak havi előfizetési konstrukcióban létezik és nincs éves kedvezmény vagy hasonló könnyítés a felhasználók felé.
És akkor most kanyarodjunk vissza az oktatáshoz! Ha a magyar tanártársadalom versenyképes szeretne maradni az AI korában, akkor fel kell készülni valami módon azokra a kihívásokra, amiket a 21. század támaszt feléjük. Ma egy átlag középiskolai tanár nem tudja a tanári fizetéséből a ChatGPT, Claude és CoPilot előfizetéseket kigazdálkodni. Ezzel viszont olyan dolgokat nem fog látni, amit esetleg a diákjai már tudnak, ismernek.
Hiszen, ha egymásmellé tesszük a fizetős és az ingyenes változatokat, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy az ingyenes változat tudása töredéke a fizetős verziónak. Emiatt a versenyképesség megtartásához lassan szükséges lesz az előfizetés.
Nem pénz kérdés
Nem csak pénz kérdés. Mert ha van egy ChatPGT plus előfizetésem, CoPilotom és havonta többszáz dollár kiadásom a legmodernebb AI megoldásokra, attól még nem leszek hatékonyabb. Mint minden területén az oktatásnak a beruházás és a hozzátartozó képzésnek kéz a kézben kell járnia.
A hatékonyság eléréséhez elengedhetetlen a tanulás. Elengedhetetlen, hogy folyamatosan képezzem magam. Sajnos nem működik itt az, amit viszont sokan remélnek, hogy majd kívülről jön a megoldás, valaki majd elmondja, én leülök, megtanulom és 10 évig nem kell új dolgot hozzátenni. Az AI tényleg elhozta azt, hogy naponta kell/lehet új dolgokat tanulni, újraértékelni azt, amit eddig gondoltam vagy tudok. És ez lehetőség is. Senki nincs elkésve, be lehet most is csatlakozni.
Remek közösségek vannak az online térben vagy akár offline formában is érdemes leülni és beszélgetni egymással. Nyári táborok, konferenciák, vagy az augusztus végi tanévkezdő napok minden kiváló alkalmak erre. Ezek a beszélgetések sokat lendíthetnek azon, hogy jobban, eredményesebben használjuk a Mesterséges Intelligenciát is. A ProSuli.webuni.hu oldalon a nyár folyamán további Mesterséges Intelligencia az oktatásban témával kapcsolatos tananyagok fognak felkerülni. Alig várom már, hogy a tananyagfejlesztő pályázatban készülő képzések publikusan elérhetőek legyenek.
A ProSuli programban az éves tanári napon is téma lesz a Mesterséges Intelligencia használat. Az EdTech koalíció a nyáron azon is dolgozik, hogy hogyan lehet az AI oktatási használatát segíteni egy stratégia létrehozásával. A ProSuli tanári nap után pedig az EdTech Summiton is találkozhatunk.
AI tanárok a jövőben
Lesz-e ilyen? Nem tudom. Kell félni attól, hogy elveszi a munkánkat? Szerintem nem.
A ChatGPT megjelenése előtt önvezető autókat vizionáltunk. Mindenki temette a kamionsofőröket, taxisokat, pizzafutárokat, stb. Aztán 2022 végén az újságírók és grafikusok kezdték magukat kellemetlenül érezni, mert megjelent egy olyan intelligencia, ami képes lehet akár elvenni a munkájukat. De elvette?
Elvette az emberek munkáját a gőzgép? Vagy a számítógép? Nem elvette, hanem átalakította, megváltoztatta az életünket. Az AI is biztosan befolyásolni fogja, meg fogja (már részben meg is tette) változtatni az életünket, azt is ahogyan és amit tanítunk. De nem lesz képes arra, hogy átvegye a tanítást tőlünk. A gyermekek nevelése, tanítása emberi feladat. És az is marad. A tanár szerep, feladatok viszont biztosan meg fognak változni a jövőben.
A mai tanári munka jelentős része adminisztráció és olyan repetitív feladatok végrehajtása, amit nem nekünk kellene csinálni a jövőben. Ezeket már talán a közeljövőben ki fogja venni a kezünkből az AI. És ezzel nincs is baj. Mert én tanítani szeretek, nem hiányzókat és későket adminisztrálni, dolgozatot javítani, …
AI tanárok nem valószínű, hogy lesznek, de AI tanársegédek már akár most is rendelkezésre állnak. Meg kell tanulnunk használni azokat. Átalakul a világ, tanuljunk meg még jobb tanárok lenni.
Zárszó
Majd egy év múlva újra elolvasom ezt a bejegyzést. Amit egyébként én írtam, nem a ChatGPT. Mert érték az sokszor, amit mi emberek hozunk létre, még akkor is, ha ugyanezt meg tudná csinálni az AI helyettünk. Ez a blog is anno azért indult, hogy a saját gondolataimat osszam meg, így megmaradt ilyen fapadosnak. 🙂 Az elütések és kusza gondolatok mind a sajátjaim.
Egy év múlva nézzük meg hol tartunk: Más lesz-e a tanulás, más lesz-e a tanítás? Hol tart majd az AI?
