Kategória: kobak

Mondja ezt az UNESCO jelentése. Egyébként ezelőtt 2 évvel. És biztosan nem készült volna ez a blogposzt, ha nincs ez a bejegyzés, kérdés a Facebookon a ChatGPT magyarul csoportban.

UNESCO — Globális tanári jelentés (2024)

Ez a hivatkozott dokumentum címe. Azaz a dokumentum még akkor íródott, amikor az AI még nagyon gyerekcipőben járt. Ha 2024 év elején megjelent, akkor ennek a dokumentumnak az elkészülésében még alig tudott segíteni a ChatGPT. 🙂

Első fontos dolog, minden hírnek menjünk utána és nézzük meg milyen kontextusban kerül elő. Az ellenőrzés fontosságáról itt írtam.

A tanárhiány — kulcsszámok

• 44 millió tanárra lenne szükség világszerte 2030-ig (2016-ban még 69 millió volt a becslés) — ez a jelenlegi tanári állomány felének felel meg
• Ebből 31 millió középiskolai, 13 millió általános iskolai tanár kell
• A hiány 58%-a a lelépők pótlása, csak 42% új pozíció
• Szubszaharai Afrika: 15 millió tanár kell egyedül (növekvő iskoláskorú népesség)
• A gazdag országokban is válság van — nem tudják pótolni a kilépőket (Franciaország, Hollandia, Anglia, Japán, USA)
• Az általános iskolai tanárok lemorzsolódása majdnem megduplázódott: 4,6% (2015) → 9% (2022)
• Kanadában, az UK-ban, az USA-ban a pályakezdő tanárok 40%-a 5 éven belül otthagyja a pályát
• A hiány fedezésének költsége: évi ~120 milliárd dollár (ebből Szubszaharai Afrika ~39 mrd USD, azaz +79%-os költségvetés kellene)

Lépjünk ki a saját burkunkból

A beszélgetés és a csoport, ahol a kérdés felmerült, hogy valóban kell-e 44 millió tanár vagy jönnek a robotok és az AI egy szűk burok egymás közötti csevegése.

Előszöris a fenti adatokból (amit egyébként a hermes agentem szedett ki a dokumentumból 1 perc alatt és rakott nekem így össze) rögtön látszik, hogy nem 44 millió plusz tanár kell, hanem nagy része a jelenleg nyugdíjba vonulók pótlása. 58%. Ha a 44M-ből leveszem az 58%-ot, akkor maradt kb. 18.5M.

A 44 millió soknak tűnik, de világviszonylatban már nem is annyira sok így.

Kellenek (új) tanárok az AI korában?

Legtöbb tanárképzést ezzel a kérdéssel kezdem. Szükség van-e humanoid tanárokra az AI korában. És a válasz az, hogy igen.

Ugyanazt kell tanítani, mint x éve tanítottunk? A válasz az, hogy nem.

És a két kérdést egyszerre kell feltenni. Ha a tanár feladata a tananyag visszamondása, amit megtanult az egyetemen vagy otthon kijegyzetelt a tankönyvből, akkor egyáltalán nincs szükség tanárokra. De ebben az esetben nem az AI, hanem már a képmagnó le kellett volna, hogy váltsa a tanárt. Hiszen egy jó felvétel, s csak egy play gomb megnyomása minden tanárhiányt, minden problémát megoldana.

Tudjuk, hogy nem erről szól a tanítás. Én sem ezért tanítok. A tanítás során egy kis faragatlan emberkéből érett ember lesz. Ez egy folyamat, aminek részesei lehetünk, s ebbe a fejlődésbe tehetjük bele azt, amink van. Nem csak a matematika közép vagy emeltszintű érettségire készítem fel a diákjaimat, hanem gondolkodni tanítom, megmutatom mire tudja használni a tudását, mi értelme van annak, hogy változik a világ, mit csinál az AI, …

Mit tanítunk?

Conrad Wolframmal beszélgettünk egy konferencia után kb. 1 éve Washingtonban. És azt mondata, hogy nem csak azt kell megváltoztatnunk, ahogyan tanítunk az AI korában, hanem azt is, amit tanítunk.

Mit tanítunk, miért tanítjuk? A magyar oktatási rendszer kimenetvezérelt. Minden az érettségiről szól. Arra készítünk fel, az határozza meg, hogy mit kell a diáknak tudnia. Benne lesz az érettségiben? Hangzik oly sokszor a varázskérdés, s ha a válasz nem, akkor koppannak a tollak az asztalon, kikapcsolnak az agyak, hiszen ez akkor nem számít.

A legnagyobb változás, amire szükség lesz, az a kimenet igazítása a 21. századi körülményekhez. Kis módosítással, de ugyanazt tanítjuk az AI korában, amit nagyszüleink tanultak a világháborúk korában.

Az oktatásnak mi a célja?

Miért megy iskolába a gyerek? Mert kötelező. De tényleg csak ezért járnak a gyermekeink iskolába? Tizenhárom évvel ezelőtt kint jártam Kambodzsában. Vasárnap megkértek, hogy tartsak az egyetemen egy képzést. Ódzkodtam tőle. Szegény diákoknak ne kelljen már miattam vasárnap bemenni az egyetemre.

Végül beadtam a derekam és életem egyik legmeghatározóbb élményében volt részem. Az egyetem tömve volt. Diákok tanították egymást, tanultak, beszélgettek. Ritkán volt akkora figyelem előadáson, mint akkor.

Kambodzsában az egyetlen lehetőség a kitörésre a tanulás. És ezt értik. És akarnak tanulni.

Mi nálunk a tanulás célja? Miért csinálunk iskolát? Erre a kérdésre kell választ adnunk. És utána beszéljünk arról, hogy az AI hogy tud ebben segédeszközzé válni. Nem az AI köré kell oktatást építeni, nem a mostaniba kell beleerőszakolni. Újra kell gondolni.

Ehhez viszont szembe kell nézni azzal,hogy valami mást fognak tanulni a gyermekeink, mint mi tanultunk. Nem leszünk okosabbak náluk, nem tudjuk azt mondani, hogy ezt én is megtanultam ennyi idősen…

Merjük-e újragondolni az oktatást?

Van egy WordPress pluginem, amit én… találtam ki. Mert kellett. És megcsinálta az AI, és fent van a WordPress hivatalos pluginjei között. És ha ezt most Bluesky vagy Mastodon vagy LinkedIn-en olvasod, akkor a plugin miatt van.

Ne szaladjunk ennyire előre! Még egyetemi éveim alatt kezdtem webszerver üzemeltetésbe, aztán webfejlesztésbe, kisebb, nagyobb WordPress projektekbe. Ezt csak azért jelzem, hogy nem teljesen vakon vágtam bele a projektbe. 🙂 Aztán ez az szépen lassan alábbhagyott. Viszont itt ez a blog és az utóbbi években a közösségi média teljesen kaotikussá vált, már nem csak Twitter, Facebook hanem minden is van. Ami jó, de megnehezíti azt, hogy a tartalmakat mindenhova eljuttassuk.

A blogon futott a Jetpack plugin, ami jó volt egy darabig, de nem mindig. Egyrészt egy óriási monstrum, másrészt nem volt megbízható abban, hogy tényleg elküldje a bejegyzéseket. Mondhatni elég random módon működött. Letöröltem, majd próbálkoztam sok egyéb megoldással. Végül arra jutottam, hogy itt az AI, ha tudok vele tananyagot csinálni, akkor miért ne tudnék egy WordPress plugint készíteni.

Elkészült a plugin, teszteltem, működik. Először csak Mastodon és Bluesky, aztán beletettem a LinkedIn megosztást is (az kicsit macerás, mert kell hozzá developer fiók, meg saját alkalmazást csinálni, stb. Nem nehéz, csak sokat kell kattintgatni). Miután megelégedéssel használtam már pár hetet, gondoltam miért ne tehetnénk ki, hogy mások is használni tudják.

Becsomagoltattam, s beküldtem a WordPress plugin adatbázisba. Tegnap óta pedig ott van és bárki használhatja.

Amikor van fent több tízezer plugin van, akkor miért érdekes, hogy lett még egy? Mert ezt én csinálta(tta)m. Mert proof of concept, lehet AI-val tényleg értelmes dolgokat is csinálni.

És lehetséges, hogy senki másnak nem lesz hasonló problémája, mindenki boldog a mostani Jetpack vagy hasonló megoldásokkal. Akkor marad a felhasználószám 10 alatt. 🙂

Ha valaki mégis kipróbálná, a plugin itt érhető el: https://wordpress.org/plugins/kobak-social/

Hosszú ideje repülök már. Munka, konferenciák, versenyek. Mikor miért.

És már egy ideje kapható Internet a repülőkön. De ez eddig korlátos volt, ingyen általában csak az üzenetküldés volt elérhető, cserébe lassú volt, vagy lassú volt de még drága is. Röviden, nem volt jó.

Ugyanígy álltam most is hozzá, amikor megjelent az airBaltic Starlink wifi. De amikor most felcsattan a telefon, megdöbbentően gyorsnak tűnt a net. Kipróbáltam laptopon is az airBaltic Starlink wifit és otthoni Internetsebesség mellett lehet bármit csinálni. Bármit. YouTube, Netflix, AI, amit csak akarsz. Nem kell letölteni a videókat, működik a streaming.

Meglepett, annyira, hogy csináltam egy rövid videót is gyorsan, hogy lássátok Ti is. Mivel a repülő zajos, gyorsan feliratoztam (online, AI segítségével), feltöltöttem (igen, ezt mind a repülőn, repülős neten) és most írom ezt a posztot és még mindig a felhők felett vagyunk.

Ez már tényleg a 21. század. Persze az is igaz, hogy eddig szerettem a repülőn, hogy kicsit offline lehetett az ember, nem érték utol a külvilág hírei, lehetett békében feldolgozni a leveleket, mindent.

Kiváncsi vagyok mikor fog elterjedni a Starlink minden gépen, minden légitársaságnál. Egyelőre az airBaltic-nál biztosan elérhető. És egyelőre ingyenesen.

Az utóbbi időben minden az AI világában az OpenClaw körül forgott. Mindenki OpenClaw-t akar, a YouTube tele videókkal. Először, hogy mindent megcsinál, aztán elkezdtek érkezni a frusztrált videók, hogy semmire se jó igazán.

Az OpenClaw nem egy svájci bicska, de persze mégis. És a svájci bicskára is mondhatjuk, hogy mindenre jó, de ha most megnézed, hogy ott van-e a zsebedben egy bicska, jó eséllyel azt mondod, hogy nem. Mert bár tényleg nagyon hasznos, nincs rá a mindennapokban szükséged. Valahogy így van ez az OpenClaw-val is.

Ha tudod mire akarod használni, akkor hajrá, kezdd el, telepítsd, szuper lesz. Ha csak ki akarod próbálni, akkor inkább ne!

A fenti videóban ezeket járom körbe, meg mutatok egy egyszerű megoldást, amikor próbaképpen teljesen ingyenesen tudsz magadnak egy OpenClaw-t telepíteni.

Biztosan ti is tapasztaltátok, hogy egyik pillanatról a másikra érkeznek újabb és újabb mesterséges intelligencia megoldások. És ezeket egyre nehezebb ma már követni.

82 nap alatt a nullától az OpenAI-ig. 82. nap. Nem hónap nem hét, 82 nap. Ennyi kellett az OpenClaw-nak. Ez a tempó szinte követhetetlen ma már. Nincs idő arra, hogy leülepedjen az információ, megemésszük mi történik körülöttünk.

Erről szól a legutóbbi video, amit feltöltöttem.

A videóban nem vettem észre, hogy a szemüveg és a fények, árnyékokra érdemes odafigyelni. 🙂 De fókuszáljatok inkább arra, mit mondok.