Stilusosan a világvége után lassan itt az évvége. Persze nem úgy, ahogyan az decembereben szokott lenni, hanem a tanévnek van vége. Tanulóból tanárrá alakulásom során bennem egyre inkább ez a június vége kötődik az évvége kifejezéshez, s sokkal kevésbé a szilveszter.
Az évvége jó, mert akkor kezdődik a nyár, akkor kezdődik a pihenés. Az évvége előtti időszak viszont kemény. Mindenki javítani szeretne, mert senkinek nem tűnt fel eddig, hogy az idő lineáris, halad előre, s közeledik az évvégi zárás. Az a jó, hogy ilyenkor kapnak észbe a magántanítványok is, s délutánjaim így hirtelen megtelnek évvégi gyorstalpalókkal.
A hétvégén pedig osztálykirándultunk a Pilisben. Esett, s 24 óra leforgása alatt több dolog történt, mint egy átlagos három napos osztálykiránduláson. Ennek megfelelően most kicsit fáradt vagyok, próbálom magam utolérni. 🙂
