Felkerült egy teljes előadásom: AI az oktatásban — mi történt mostanában, és hogyan használd jól tanárként.
Másfél óra, benne minden, amit most a legfontosabbnak tartok: hol tart az AI, mit jelent ez az osztályteremben, és mit érdemes kipróbálni már holnap.
Kávé mellé való. Nem kell egyben megnézni — fejezetek szerint is ugorhatsz benne.
Ott van a kezedben az érettségin egy eszköz, ami pontokat ér — és a legtöbben nem tudják használni.
Matektanárként minden évben ugyanazt látom: a számológép ott lapul a padon, aztán az egyenletmegoldásnál, statisztikánál mégis kézzel szenved mindenki. Pedig a mai számológépek elképesztő dolgokat tudnak.
A videóban megmutatom, mit tud valójában a számológéped, és hogyan spórolsz vele időt meg hibákat az érettségin. Nem csalás. Szabályos, megengedett eszköz — csak ismerni kell.
Készítettem egy 7 részes videosorozatot az AI használat alapjairól. Kezdőknek, teljesen az elejéről.
Eredetileg a BIT-es diákjaimnak készült az AI projekthez — a cél egy startup vállalkozás létrehozása AI segítségével. Aztán rájöttem, hogy ez bárkinek hasznos, aki most ismerkedik az AI eszközökkel.
Egyben, lejátszási listaként is megvan: AI alapok — kezdőknek.
Az AI megoldja ma már a dolgozatokat gond nélkül. Összerakok egy Redmenta feladatsort vagy egy kvízt, ma már nem is kell „szegény diákoknak” másolgatni a ChatGPT-be és vissza. Ha van egy AI alapú böngésző, akkor az meg is csinálja, be is küldi helyettünk.
Feszegettem már a témát, hogy ez lenne-e az oktatás jövője? De most itt van egy kreatív megoldás a Redmentától. Ebben a videóban mutatom be:
Vissza a papírhoz, de a javítás és az adatok nyilvántartása online a Redmenta rendszerében tud működni. Még beta, de tetszik az irány.
A video végén azért bemutatom, hogy „megoldás” lehet, hogy az AI-okba beleteszik, hogy ne oldjon meg diákok helyett feladatsorokat, házi feladatokat, de ez inkább csak egy cuki kezdeményezés. Nem hiszem, hogy nincs az az ügyes prompt, ami ne tudná ezeket a problémákat áthidalni.
TL; DR: készítettem egy videót is. Így ha valaki nem akarja végigolvasni, meg is nézheti:
A hétvégén Törökországban jártunk. Negyedik lett a szövetség, amelynek csapatunk is tagja volt. Ez önmagában is szép eredmény, de tegyük hozzá, hogy 4 hónapja még nem volt csapat, még nem volt robot, még csak egy gondolat volt.
Jött tavaly a Chelsea 1502 számú csapat és minden megváltozott. Meghívtak magukhoz, kint jártunk náluk tavaly év végén, megnéztük milyen egy First Robotics Competition élőben.
De már megint előreszaladtunk.
A FIRST (For Inspiration and Recognition of Science and Technology) egy 1989-ben alapított nemzetközi nonprofit szervezet, amelynek célja a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) iránt. A FIRST legismertebb a versenyekről, amiket szervez:
Magyarországon az FLL volt éveken át csak jelen. Idén először volt FTC verseny is próbaképpen Miskolcon.
Az FRC a legnagyobb múltú és legnagyobb méretű versenye a First-nek. Álmunkban sem gondoltuk, hogy valaha FRC csapattal dolgozhatunk, de a Chelsea kirándulás után elkezdtünk ezen egyre komolyabban gondolkodni.
A versenyen való részvétel akkor vált álomból valósággá, amikor a Robert Bosch kft. támogatásának köszönhetően minden akadály elhárult a részvétel elől. Az FRC egy nagyon gyors verseny. Januárban jelentik be a témát és aztán pontosan 2 hónap áll rendelkezésre, hogy a csapatok robotot építsenek, programozzanak és azt felkészítsék a versenyre.
Tavaly év végén felpörögtek az események, csapat toborzás, regisztráció, felkészülés, beszerzések, utazás szervezés, …
10609. Az első magyar csapat száma. Az FRC-n a csapatok számokkal vannak jelölve. 3-3 csapat van a pályán. Ezt az elvet már ismertük az FGC és FTC versenyekről.
A robot óriási, a csapat óriási, minden szempontból a legek versenye az FRC. Kicsit a számok világába betérve:
A robot maximum 125 font, kb 57 kg lehet. A méretei: 120 hüvelyk a maximum kerülete, és 4 láb 6 hüvelyk a magassága. Innen látni, hogy amerikai verseny, ezek konvertálva szintén kicsit furák metrikus mértékegységekben: 304 cm a kerület, 137 cm a magasság.
Ezek a számok talán mutatják, hogy óriási robotról van tényleg szó.
A csapatról. Mi kis csapattal mentünk. 13 diák utazott a versenyre. Ezzel a legkisebb delegáció voltunk a mezőnyben. A 13 diák mindegyike végig dolgozta a verseny 3 napját. És még 4-5 diák sokszor jól jött volna, hogy mindenre tudjunk figyelni, mindenben részt tudjunk venni.
A versenyről. 3-3 csapat versenyzik egyszerre a pályán. Minden évben más feladatokat kell teljesíteni. Idei évben a Reefscape tematikából adódóan korallokat és algákat kellett a robotnak kezelni. A legjobb 8 csapat biztosan bejut a PlayOffba, ahol már nem sorsolt, hanem választott szövetségek mérkőznek az egyenes kieséses rendszerben.
A rájátszásban végül a mi szövetségünk, ahova beválasztották a csapatot, a 4. helyen zárt.
Így zajlik egy futam. Team 10609 a magyar csapat. Blue Alliance.
A Robotics Infinity eredetileg FGC és WRO versenyfelkészítéssel foglalkozott, de idei évtől a portfolió bővült az FRC versennyel is. Tavaly óta látótérben van az FTC és, ahova már szintén készítettünk fel csapatot.
A felkészítést a Robotics Infinity részéről Bácsi Sándor vezette. Óriási hála a rengeteg munkáért, amit beletett, a 1502 csapatnak a rengeteg tanácsért, know-howért, amit kaptunk.
Köszönjük a Bosch Magyarországnak, hogy támogatta első magyar FRC-csapatunk részvételét, és lehetővé tette számunkra, hogy részt vegyünk ezen a nagyszerű versenyen Törökországban!
5. Modern Pedagógus Konferencia. Április. 14. Online. Köszönöm itt is a felkérést. Utoljára 2018-ban tarthattam még normál körülmények között (akkor álmunkban fel nem merült, hogy lehet más a normális) előadást a konferencián. A mostani egy egészen más jellegű élmény lesz.
Izgalmas dolog „konzerv előadást” készíteni. Amikor videót veszel fel az előadásodról, egy egészen új terület körvonalazódik. Rengeteg előny és hátrány, ami összességében valahol zéró összegű lesz.
Összességében az egész karantén helyzet kreatív megoldásokra sarkall mindenkit. Ez pedig jó. Konferenciák is vannak és lesznek is. Azért az emberi kapcsolatok, beszélgetések a konferencia szünetekben hiányozni fog most.
Az előzőekben a hálózat fontosságáról írtam, mert enélkül sajnos nem lesz karantén oktatás. Nem fogunk tudni eredményesen távolról tanulni, beszélgetésekben részt venni, stb. További infó a bejegyzésben.
Ha kikerül az oktatás a tanteremből, akkor változnia kell az órarendnek is. Ha a körülmények alakulnak, idomulni kell hozzá. Nem lehet ugyanazt végigtolni online, ami offline működött. Új szabályok, új rendszer szükséges a tantermen kívüli környezetben. „Szerencsére” az elmúlt időszak megtanított mindenkit arra, hogy ilyen helyzet bármikor előállhat és a legtöbb iskola valamennyire fel volt már készülve a mostani bezárásra, távolléti oktatásra.
Ezzel együtt talán a legfontosabb kérdés, az új órarend kialakítása. Egy ideális helyzetben az új órarendben arra is oda lehet figyelni, hogy testvéreknek ne egy időben legyen olyan órája. Korosztályfüggően lehet hangolni, milyen hosszúságú online órákat lehet egy napba belepréselni. Nem köt a csengetési rend, így sok esetben nagyobb szabadságot kapunk.
Ezzel együtt, ha valaki csinált már órarendet, tudja, hogy egy nagyobb iskola esetén ez óriási feladat. Ezzel együtt ez a karaténoktatás eredményességének egyik alapfeltétele.
Megszámlálhatatlan alkalommal mondtam már el, hogy a számonkérés egy online környezetben nem működik ugyanúgy, mint tantermi környezetben. Újra kell tanulni a számonkérést. Túl kell lépni a dolgozatiratás, puskázás vonalon. Mert nem erről szól a dolog.
Ha akarnak, puskázni fognak. Nincs megoldás ennek a kiszűrésére. Ha macska-egér harcot szeretnénk velük vívni, a tanár marad alul. A diák kreatív lesz, ügyes lesz, fog találni valami olyan technikai megoldást, trükköt amivel túl tud járni a tanár eszén. Ha ezt forszírozzuk.
Projektalapú oktatás, flipped classroom, … dobálhatnék még hasonló kifejezéseket. De nincs itt sem egy és tökéletes megoldás. Újra kell gondolni azokat, s adaptálni a megváltozott környezetre, saját osztályunkra.
Gondoljuk újra az egészet! Motiváljunk, kérdezzünk, piszkáljuk fel a diákok érdeklődését! És nézzük meg hogy tudjuk mérni a tudásukat. Mit tanultak, mennyit foglalkoztak vele, mit tudnak? Ezt próbáljuk mérni normál esetben a dolgozatokkal és felelésekkel is, csak elhomályosítja elménket sokszor az 1-5ig való osztályozás. (majd egyszer megemlékezem erről is külön…)
Sokat segít egy tantermen kívüli környezetben a célok lefektetése. Mit szeretnénk elérni? Mi kell egy ötös tudáshoz? Ha ezt mindenki tudja, akkor nem nekünk kell mérni a diák tudását, ő maga is tisztában lesz, mi az, amit tud, meddig jutott el. Meg kell tanítani őket, hogy merjenek kérdezni, s akarjanak többet tudni. Ha ez sikerült, akkor elértük a célunkat.
Akik tanteremből lépnek át a tantermen kívüli világba, nekik szerencsés helyzetük van, mert ismerik a diákjaikat. Akik kezdetektől csak monogramoknak beszélnek online, sokszor jóval nehezebb helyzetből indulnak.
Tanuljuk ezt az új helyzetet. Még. Bízzunk abban, hogy nem ez lesz az új normális…
A HiperSuli program keretében egy hasznos rovid videókat tartalmazó sorozat készült. Ezt most mind meg lehet tekinteni a HiperSuli YouTube csatornáján.
De aki inkább maradna itt az oldalon, itt is megtekintheti azokat:
A videók nem kész megoldások. 2 perc messze nem elég részletes tutorialok készítésére. Ezek lehetőségek arra, hogy elinduljon a gondolkodás az Internet Tudatos használatában. Alapokat adnak a beszélgetésre szülő és gyermek között.
TikTok fiók beállítás, Family link kialakítás vagy éppen a YouTube Kids használatának a megismerése is megtalálható a sorozatban.
Bővebben a HiperSuli.hu oldalon a videókról.
Sok helyen megemlékeztem már a megtiszteltetésről, hogy 2020-ban az IVSZ szakmai zsűrije engem választott a Digitális Oktatás Nagykövete díjra érdemesnek.
A díjat Gyurós Tiborról nevezték el, aki az IVSZ egyik alapítója volt. Miután a 2001-ben egy tragikus balesetben életét vesztette, az év managere díj, 2002 óta Gyurós Tibor díj nevet viseli. Ötödik éve pedig díjazzák az év digitális nagykövetét is. Ez a díj azoknak jár, akik a digitális oktatás népszerűsítése terén alkottak maradandót.
Az elmúlt időszakban a digitális oktatás és a digitalizáció fonotssága megerősödött. Amikor karanténba szorultunk, nem nyílt lehetőség tanteremben oktatni, akkor a digitális eszközök és az Internet voltak a menekülés. A megoldás a lehetetlen helyzetre. Szeptemberben visszaállt a rend. Újra mindenki az iskolapadban. De a dolog nem múlt el nyomtalanul. Ott van mindenkiben egyrészt a bizonytalanság, hogy lesz-e újabb karantén, ott van mindenkiben a remény, hogy ez az egész csak egy egyszeri rossz emlék marad.
Akárhogy is lesz, a digitális oktatás 2020-ban talán fontosabb mint valaha. A digitális oktatás, hogy felkészítsünk egy nemzedéket arra az életre, ahol digitális eszközökkel együtt kell érvényesülni. Ahol a munkaerőpiacon már nem lehet digitális gondolkodás nélkül egyről a kettőre jutni. A digitális oktatás nem a kütyükről szól. Nem azt jelenti, hogy ha felpörög a projektor ventillátora és halovány fényével valamit kivetít a falra, akkor kipipáltuk a digitális oktatást valahol a teendőlistán. A digitális oktatás egy gondolkodásmódot jelent. A digitális oktatás a 21. századi oktatás.
Készült egy rövid videó is, ahol a felvétel közben sokmindenről beszéltem, de a vágás során egész jól össze tudták szedni a lényeget. Azért jónéhány őőőzésem a hitelesség miatt még benne tudott maradni.
Egy tanár életében azonban a legnagyobb siker nem az, amikor őt díjazzák, hanem amikor diákjaira lehet büszke. Amikor ők érnek el valamit. Így nagy örömömre szolgál, hogy két volt diákom is megelőzött és az előző két évben ők vehették át a Gyurós Tibor díjat. Tavaly Birmacher Barna lett az év managere, 2018-ban pedig Nagy Szabolcs vezette Turbine AI lett az év IKT innovációja.