málta – valetta

Utolsó napunk a már szívünkhöz nőtt kis autónkkal. Irány a főváros, Valetta. A város, ami egy erőd, egy ékszerdoboz, egy vonalzóval megrajzolt szabályos utcahálózatú unalmasnak nemmondható tünemény. Parkolóhelyet itt sem egyszerű találni, de azért neknk sikerült nem messze St. Elmo erődjétől. Ezután a Nagymesterek palotáját vettük célba, ahol a palotát (egyben a parlament is), majd a fegyvertermeket néztük végig. Ezután a felső Bakkara kertben gyönyörködtünk a kilátásban, s magában a kertben.

A következő utunk a Szent János társkatedrálisba vezetett (idióta utikönyv fordítás). A katedrális volt a lovagok fő gyülekező helye, minden nemzetnek van kis oltára (ahonnan több lovag volt), illetve a templomnak van egy gazdag kis múzeuma is. Itt látható többek között Cavaraggio híres oltárképe Szent János lefejezéséről.

Ezután már csak sétáltunk, s gyönyörködtünk a házakban, a kis utcácskákban, meg egymásban (mint mindvégig).

Este, amikor haza vettük utunkat, elmentünk az előző nap látott egyik homokos öbölbe, ahol pihentünk napoztunk, fürödtünkfürödtem.

Published
Categorized as blog

By kobak

apa, tanár, geek