mersz kerestetni?

Alice Keeler vetette fel még szeptemberben a kérdést, hogy az óratervedben benne van-e a keresés. Ami kereshető, azt keresni is kell. A kereső, keresés használata a tanórán nagyon sok izgalmas kérdést vet fel.

  • Hogyan keressünk?
  • Mi alapján választjuk ki a keresési eredmények közül a “jó választ”?
  • Több “jó válasz” is lehetséges?
  • Mi van, ha nincs “jó válasz”?

Szándékosan használom a “jó válasz” kifejezést. Mert a diákok ahhoz szoktak, szoknak hozzá, hogy amikor dolgoznak valamin, arra létezik egy jó válasz. Ezért azok a feladatok, amikre nem csak egy jó válasz van, nincs, esetleg több is van, azok elbizonytalanítják őket. Pedig a tantermen kívüli világ, a valóság pont olyan helyzetekkel van tele, ahol sokszor nem csak egy jó válasz van.

A kereső használata kinyitja a kapukat. Ez természetesen veszélyeket is rejthet magában, mert elképzelhető, hogy egy rosszul megválasztott keresőkifejezés esetleg oda nem illő tartalmakat is felhoz. Azonban ezért vagyunk ott, mi tanárok a teremben, hogy az ilyen helyzeteket időben megakadályozzuk. A tudatos és biztonságos Internethasználatról még hosszan tudnék írni, de most térjünk vissza a kereséshez!

Miért keressenek? Te vagy a tanár, mondd meg nekik, azt’ kész!

Nem. A tanár 2016-ban már nem minden információ forrása. Még a tanköny se ad mindenre mindig választ.

Keressenek! Tanuljanak meg keresni! És ez nem csak a Google-t jelenti! A tankönyvben, a függvénytáblázatban! Igen, jól olvastad. A végzős csoportjaimmal rendszeresen iratok dolgozatot a függvénytáblázat használatából. Ez azt jelenti, hogy felteszem a kérdést, hogy egyenes normálvektoros egyenlete, mire kapnak 1 percet, hogy vagy fejből, vagy a függvénytáblázatból leírják a választ. Aztán jön a következő fogalom. Nem várom el, hogy fejből tudjanak (azért örülök neki, ha így van) és ismerjenek minden fogalmat, de elvárom, hogy meg tudják azt keresni. Rengeteg értékes percet tud az a diák megspórolni az érettségin is, majd a mindennapokban,  aki képes keresni.

És mi van a Google-el? Tanórán?

bart

A Google is előkerülhet tanórai környezetben, méginkább házi feladatok megoldásában, beadandók készítése során. Amikor pl. kutatómunkát kell végezni, megtalálni, beadandó dolgozatot készíteni egy-egy témakör önálló feldolgozása kapcsán. Ilyenkor ahhoz, hogy megtalálják a szükséges információt, sokszor keresni kell.

A keresés a 21. században azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb kompetencia. És az iskolának erre fel kell készíteni a diákokat. Mára annyi információ áll rendelkezésünkre, hogy nem lehet mindent megtanulni.

A középkorban egy átlagember egész életében nem találkozott annyi információval, mint mi egy fél nap alatt. Emiatt az információban való eligazodás, a kritikai gondolkodás (Critical Thinking) soha nem volt annyira fontos, mint ma. És ennél jobb lehetőség kevés van, mint amikor ezt kontrollált körülmények között, a tanteremben ismerhetik meg a fiatalok.

Kérdezzük meg pl. mi az a koszinusz tétel, vagy Trójai faló, stb. és kérjük, hogy keressenek rá! Valaki írja fel mi az, beszéljük meg órán. Ha valaki igazán extrém akar lenni, akkor akár azt a hack-et is elkövetheti, hogy egy adott téma keresése előtt a releváns Wikipedia oldalt átírjuk (ha valaki ilyet tesz, utána írja vissza!!!), egy-két fals adattal. Ezután lássuk, hogy csak egy forrásból dolgoznak-e a diákok, elfogadják-e feltétel nélkül az információt pl. a Wikipedia szócikkekből. Igen, tudom, hogy ez a példa extrém, de azt hiszem egy ilyen eset után valóban megtanulják, hogy nem fogadjuk el az információt feltétel nélkül az Internetről.

Kedvet kaptatok a kerestetéshez?

Ti hogy csináljátok? Mik a tapasztalataitok? Esetleg a másik oldalon vagytok? Kerestetek már iskolai feladat miatt? Szükség volt már rá?