Tegnap nagy rohanás volt, kezdődött, hogy Zsót elkisértem fogorvoshoz, s amíg Ő benn volt, mi Borival száguldoztunk a szigeten. Tetszik a “futóösvény”. Kedvet kaptam, hogy kimenjek egyszer majd futni is.
Nos, miközben hazafele tartottunk, néha-néha ránéztem az órámra, hogy odaérek-e a tojásdobálás által sokkal nagyobb médiavisszhangot kapott Balmer előadásra. Végül csak kihagytam, hogy élőben hallgassam végig a Microsoft fejét. A nemodaérésnek egyszerű oka volt. Zsó valahogy rosszul lépett, így azóta nem nagyon bír lábra állni.
Minden rosszban van valami jó – tartja a mondás. S tényleg van. Csak észre kell venni, át kell helyezni a fókuszt. A rohanásból adódóan bár nem volt időm semmi érdemi munkára (értsd emelt érettségi tételek átnézése, webes dolgok, egyebek), de sokat voltam Borival, s ez kárpótolt sok mindenért.
Ma amikor arra számítottam, hogy lesz egy dupla lyukas órám, s már programot is szerveztem magamnak, kiderült, hogy francia OKTV érettségire felügyelek.
A dolog vicces volt, mert egy árva kukkot nem tudok franciául. Amit meg el tudok mondani (egy mondat: Keresd a nőt), azt gőzöm sincs, hogyan írják. Így az ideális felügyelőtanár szerepét töltöttem be, aki ha akart volna se tudott volna segíteni. 🙂