A GeoGebra és én régi múltra tekintünk vissza. Emiatt nem ez az első alkalom, hogy a szoftverről, szolgáltatásról itt a blogon megemlékezem. Azonban eddig mindig a hozzá kapcsolódó dolgok merültek fel, soha nem maga az alkalmazás. Mi is az a GeoGebra? Vagy, mint egy négy évvel ezelőtti cikkben, Zebra Geo? 🙂
A GeoGebra egy mondatban vizualizálja a matematikát. A GeoGebra történetéről több előadást is tartottam, amikor 2012 környékén pár évig a nemzetközi közösség koordinálását végeztem.
A lényeg, hogy a GeoGebra valamikor 2002 elején látta meg a napvilágot, Markus Hohenwarter szakdolgozata volt, aki matematika és informatika szakon végezte az egyetemet. És mivel nem szeretett volna két szakdolgozatot írni, emiatt egy olyan informatikai alkalmazást készített, ami matematikát csinál. Így született meg az első verziója az alkalmazásnak.
Markus azt gondolta ezzel maga mögött hagyta egyetemi tanulmányait, s befejezett valamit, azonban befejezés helyett megnyitott valamit. Ami azóta szerte a világban rengeteg matematika tanár életét könnyítette meg.
Mára a GeoGebra nem csak egy számítógépes alkalmazás. Bár elérhető ingyenesen minden operációs rendszerre, tabletre, okostelefonokra, azonban fontosabb ennél is, hogy egy kb. 40 milliós közösség használja az alkalmazást szerte a világban.
A GeoGebra
A GeoGebra neve a Geometria és az Algebra szavak ötvözetéből alakult. Ennek oka, hogy az alkalmazás a Geometria és Algebra ablakból állt kezdetekkor.
A képernyő bal oldalán az Algebra ablak, jobb oldalán pedig a Geometria ablak kapott helyet. Ezek pedig dinamikusan össze vannk kapcsolva. Ez azt jelenti, hogy ha a Geometria ablakban történik valamilyen manipuláció, akkor az algebra ablak “alkalmazkodik” ahhoz. Amennyiben az algebra ablakban módosít a felhasználó az alakzaton, akkor a geometria ablakban is módosul az alakzat.
A bejegyzés része annak a szándéknak, hogy az itt felsorolt rengeteg oktatási alkalmazásról kicsit hosszabban írjak. Vagy nevezzük csak újévi fogadalomnak! 🙂
Ismét egy kérésre reagálva gyorsan összeraktam egy videót, s egy GeoGebra fájlt. Arra gondolván, hogy lehet, megint lesz pár ember a kérdezőn kívül is, akinek hasznos. A kér(d)és:
Tanár úr, lenne egy kérdésem. Egy gombnak a scriptjében szeretnék egy if függvényt, de nem tudom, hogy hogy kell csinálni. tehát egy ilyen nagyon leegyszerűsített példával: mondjuk van egy a és b számunk, és ha mondjuk rákattintunk a gombra, akkor ha a>5, akkor a b-t beállítja mondjuk 10-re.
Előre is köszi!
Utólag látom, hogy nem pont az a>5 feltételt alkalmaztam, de azt gondolom, hogy ez alapján már bárki meg tudja oldani ezt az apró módosítást. Gyors segítség:
(A videónak azért lesz hirtelen vége, mert Misi fiam érkezik egy Rubik kockával, amit lendületesen hajítani készül felém. Ekkor nyomtam egy stop-ot a felvételre, s még idejében lehúztam a fejem. Majd egy-két mondatban megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy nem így szoktuk átnyújtani a dolgokat.)
Segítséget szeretnék kérni a Geogebra használatához.
Hogy tudom megcsinálni azt, hogy ha a csuszkán mozgatom a n-et akkor a program rajzoljon nekem egy olyan sokszöget mint amennyi az n értéke? (Félig már sikerült csak mindig szabályos sökszöget rajzol valamint a ha megrajzoltam a háromszöget és utánna mozgatom a csuszkát eltünik a c és d vel folytatja)
Előre is köszönöm
A kérdés nem volt teljesen világos. Ha n-oldalú szabályos sokszöget szeretnénk szerkeszteni, hogy csúszkával változtatható legyen a sokszög csúcsainak száma, akkor az az alábbi video alapján ez gyorsan megvalósítható:
Itt pedig az eredmény:
Ha a kérdés nem erre vonatkozott, akkor kérem kommentben jelezni azt! Köszönöm.
Hűha, eltelt több, mint egy hónap, amióta írtam valamit ide a blogra. Nem volt unalmas ez az egy hónap, nem is véletlen, hogy nem jutott idő egy-egy gondolatot részletesen kifejteni, s itt közzétenni.
Új munkába kezdtem. A GeoGebra community manager munkakört a szögre akasztottam, s most a BKF-en a GEOMATECH nevű projekt keretében egy hálózat felépítésébe fogtam. Erről majd persze fogok még írni, de most ennyit azért jó, ha tudtok. 🙂 Eközben a GeoGebrától sem távolodtam el. Az ELTÉn február óta tartok GeoGebra kurzust érdeklődő matematika BSC és tanár szakos hallgatóknak.
Mark Prensky fenti tweetje jól összefoglalja a prezentációt, s a jelenlegi állapotot. Innen indulunk, de ezen változtatni kell.
Most szombaton a Digitális Pedagógus konferencián fogok arról beszélni, hogyan lehetne az okostelefonokat oktatási segédeszközként alkalmazni.
És indulóban van egy új blog. Az eduappsreview.com. Egyelőre még coming soon… Azonban a tervem az, hogy olyan alkalamzásokat fogok górcső alá venni, amiknek oktatási, tanulási haszna van. Mind Android, iOS, Firefox OS platformokon. Jajj, s még van 100 egyéb ötlet (mandroid, androidportal, …), de a nap csak 24 órából áll…
Múlt héten a Gazdasági Rádióban jártam, mint ezt a matematika mindenütt bejegyzésben már említettem. Most nem a Firefox OS, sem az Android volt a téma. Matematikáról, oktatásról, GeoGebráról, s a GEOMATECH projektről beszélgettünk.
Ha a GEOMATECH projekt igazán beindul, lesz majd itt a blogon további információ is róla. Egyelőre tervezünk, alakulunk, nagy reményekkel tekintünk előre!
A jövő héten pedig indul a szorgalmi időszak. Lesz egy félév GeoGebra speci. Már másodszorra bővítettem létszámlimitet. Lesznek Matematikai problémák a hétköznapokban, meg pár kötelező tantárgy is. 🙂
A mostani lelkesedés alapján ügyes és nagyon tehetséges, de méginkább elkötelezett matematikusok, s matek tanárok fognak végezni pár év múlva.
A fenti címmel hirdettem meg egy órát az ELTE TTK hallgatóinak (tantárgykód: mm1n9e25). Értelemszerűen a téma matektanároknak érdekes, de nyitott mindenki számára, aki érdeklődik.
A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a ma elérhető online és offline matematika oktatási szoftverekről. Később önállóan tudjanak eszközt választani amit tanításuk során alkalmaznak majd.
Több ingyenesen elérhető szoftverrel ismerkedhetnek meg a hallgatók, mint a Sage, Desmos vagy a GeoGebra. A félév második felében a GeoGebra használatát sajátíthatják el.
Tervezett tematika:
Áttekintjük az elérhető online és offline matematika szoftvereket. Ezek alkalmazhatóságát a közép- és általános iskolai oktatásban.
Mathematica, Maple, s egyéb “pénzes” szoftverek megismerése
Sage használata
Desmos használata
GeoGebra használata
Követelmények:
A félév során számítógépes beadandó feladatokat kell készíteni.
Félév végén “nagy beadandó”. A nagy beadandó feladathoz GeoGebra segítséget kap mindenki, de lehetőség van azt bármelyik másik megismert szoftver segítségével elkészíteni.
We started the Kickstarter campaign about a year agoThanks Krisztian for the great ideas and making the video.. The goal was to get the development of the iPad app funded.
Then we changed the goal from only developing an iPad app to develop a GeoGebra Tablet app. After a year, the Windows 8 and Android apps are in the stores. The iPad app is going to be available soon, too.
Big thanks to the GeoGebra development team for bringing the app to 3 (2.5, but the iOS will be there soon, too) new platforms!
I have been using the Android beta app from the very beginning, it came a long way to be there for you in the Play Store.
Másodszor jártam életemben Amerikában. Igen, idén ősszel voltam először, amikor olyan mázlista voltam, hogy egyenesen a Google-hoz mentem Mountain View-ba.
Mostani alkalommal Las Vegas volt az út első állomása, s nem csak pár napot, hanem két hetet töltöttem távol a családtól.
Az odaúton az Air France járataival Budapest – Párizs – New York – Las Vegas útvonalon repültem. Kutya hosszú volt. Reggel tíz körül indultam Budapestről, s éjfélkor szálltam le Las Vegasban (ez otthon reggel kilenc óra, vagyis közel egy napot voltam úton).
Párizsban még sose jártam, a CDG hatalmas, alig értem el a csatlakozást, New Yorkban a JFK egy lepukkant óriási repülőtér. Mivel itt léptem be az országba, minden hercehurcán át kellett esnem, ami ilyenkor vár az emberre, felvenni a csomagot, s ezután a domestic járatoknál újra feladni Vegas felé.
Belépéskor az alábbi beszélgetés zajlott:
– Hello, purpose of your visit?
– Maths educational conference.
– In Vegas? That’s funny…
Majd megkaptam a pecsétet, s bent is voltam az országban.
New Yorkból Las Vegasba a Delta járata vitt, ami azért volt izgalmas, mert életemben először utaztam olyan repülőn, amin Wifi volt. Kipróbáltam. Jópofa, lassú és drága. Így nem fizettem be a Gogo szolgáltatására. Az e-bay ingyenes, így a sebességet láttam. Érdekes dolog egyébként, s támogatnám, hogy mindenütt legyen. Amikor ezt írom, épp Atlanta és Párizs között repülök valahol az óceán felett, s egy fémmadárban teljesen el vagyok zárva a világtól. Se telefon, se internet, se semmi. Ritka az ilyen a mai világban.
Las Vegas
Ez egy sziget. Egy sziget a semmi közepén, ahol minden más, mint máshol. Itt minden a szórakozásról szól. Illetve arról, hogy az idelátogató hogyan tud a lehető legtöbb pénztől megszabadulni.
Először egy hosszú bejegyzést írtam arról, mennyire borzalmas Las Vegas (ezt végül nem publikáltam). És meg voltam győződve róla, hogy soha életembe többet ide vissza nem jövök. Minden többszöröse annak, mint máshol, a taxis a repülőtérről a szállásra akkora kerülővel vitt, hogy ötször annyit fizettem neki, mint kellett volna (persze ilyen hiénák otthon is vannak). Ráadás még a borravalót is kikövetelte.
A város műanyag. Van itt minden, Eiffel torony, piramis, Velence, Cézár palotája, amit csak el tud az ember képzelni. Minden villog, forog, csillog, előadások, s amit csak el tudtok képzelni, hogy az emberek bemenjenek.
A konferencia kedden kezdődött, s szerdáig tartott. Itt ismerkedtem meg Carllal a BuzzMath alapítójával, akivel mint szintén nem amerikai, matekos érdeklődésű, hamar megtaláltuk a közös nevezőt.
Így alakult, hogy amikor neki is elmondtam lesújtó véleményemet a városról, azt mondta, hogy a BlackJack azért jó móka. Mire mondtam neki, hogy na, azt még sose játszottam. Így alakult, hogy együtt beültünk a Treasure Island kaszinóba egy asztalhoz, s megmondtuk a deaelnek, hogy sose játszottunk még. Legnagyobb meglepetésemre ennek nem az lett a vége, hogy az aznap estére a mókára szánt 40 dollárom tíz perc múlva levegővé vált. Egy kellemes beszélgetés, s BlackJack oktatás vette kezdetét. Megtanultam hogyan kell kérni, jelezni, ha nem kérek több lapot, hogy a dealer csak 17-ig mehet fel, hogy mikor lehet “szétbontani” a lapokat, stb. Illetve kiderült, hogy Las Vegasban, ahol mindenért fizetni kell, s mindenért sokszorosát a normális árnak, mégis van valami, ami ingyen van. Ez pedig a játék közben fogyasztott ital.
Mivel szépen lassan játszottunk, s tanultnk BlackJack-ezni, így többször is járt felénk a pincér.
Másnap, Denverbe indulásom előtti nap, egész délután játszottam. Végül a bűn városát pozitív egyenleggel hagytam el. Sikerült visszanyernem az előző este tanulás közben elveszített összeget.
Szerencsejáték
A szerencsejáték azért kapta a szerencsejáték nevet, mert szerencse kell hozzá. Bármennyire is hisznek emberek abban, hogy van nyerő stratégia, trükkök, stb., meg kell, hogy mondjam, hogy ilyen nincsen.
Ha egyszer Vegasban jársz, akkor a következőt javaslom: Különíts el egy fix összeget, amit játékra szánsz. Ez az az összeg, ami nem baj, ha elveszik, mert ezért tetted félre. Vedd úgy, hogy ez a belépő díj. És ha szerencséd van, akkor a játék sokáig tart, s még az is lehet, hogy a játék végén a belépőjegyet visszakapod.
Sose akard visszanyerni a pénzt, ne nyerni menj! Ez játék. A játékért fizetted ki a pénzt. Ha csak felmerül a gondolat, hogy vissza kell nyerni, akkor baj van, az már nem játékról szól. Hagyd abba!!! Ha lemész vásárolni, akkor is mérlegeled, mennyibe kerül az áru, amit megveszel. Tekints ugyanígy a szerencsejátékra! A játék a termék. Annyit fizess csak be, amennyit megér neked a szórakozás.
Denver
Péntek délelőtt Las Vegasban a motel kertjében lévő medencében fürödtem, s egész este egy rövid nadrágban, s pólóban töltöttem a napot. Ezután szombat reggel felszálltam a repülőre, s Salt Lake City érintésével átrepültem Denverbe. Amikor az autókölcsönzőben azt mondta az ember, hogy válasszak nagyobb autót, mert azon téli gumi van, akkor megmosolyogtam. Aztán megnéztem az időjárásjelentést, s láttam, hogy hétfőtől jön a hó.
És hétfőtől jött a hó. Nagyjából 1000 kilométer vízszintesen is, s függőlegesen is Las Vegas és Denver között, illetve 30 fok. A Dodge, amit kaptam jól vizsgázott a hóban. Így hál’Istennek semmi gond nem volt.
Denver, s Las Vegas nagyon hasonlítanak egymásra, ha a várost tekintjük. Mindkét esetben egy felhőkarcolókkal telepakolt belvárost körbeölel a kertesházas város. A nagy különbség, hogy Las Vegast a “semmi” veszi körül, Denvert pedig csodálatos hegyek.
NCTM
Denverbe az NCTM konferencia miatt mentem. Ez a legnagyobb konferencia Amerikában, amit matematika tanároknak, s kutatóknak csinálnak. Több ezer tanár, s kutató, s rengeteg matematikára szakosodott cég fordul meg a konferencián.
A GeoGebra idén először volt jelen hivatalosan is a konferencián. Saját standunk volt, s rengeteg emberrel beszéltünk az elmúlt három napban.
Hihetetlen fárasztó egy napon át a standon állni, fogadni az embereket, s elmesélni nekik százhetvennyolcadszorra is, hogy mi az a GeoGebra. Örömmel csináltam, de a nap végére általában örültem, hogy eldölhetek a szállodában.
Végül
Nagyon jó volt ez a két hét. Rengeteg emberhez sikerült eljuttatni a GeoGebrát. Sok új munkakapcsolat alakult ki, s sikerült a jelenlétünket erősíteni az Amerikai Egyesült Államokban.
