kobak pont org

Tag: relax

  • inside man

    inside_man Tegnap este beugrottunk a kocsiba, s elmentünk a Duna Plazaba. Amióta nem diák jegyet veszek, rájöttem, drága dolog ez a mozi. Namindegy, ezt a filmet már régóta meg akartam nézni.

    Spike Lee gyermekkorom kedvenc rendezője. Az utóbbi pár filmje nem volt annyira jó. Azonban a Malcolm X, jungle fever – s még folytathatnánk a sort – továbbra is a kedvenceim közé tartoznak (csak kár, hogy nálunk még dvd-n se lehet megszerezni ezeket a filmeket. A dzsungellázat videón egy videótéka leselejtezéséből vettem meg anno).

    Spike Lee azelőtt soha nem csinált krimiket. Teljesen új ebben a műfajban, ennek ellenére egy kellemes filmet csinált. A forgatókönyv jó, a szereplők (főleg a két főszereplő) egy gyengébb storyt is elvittek volna a vállukon, így viszont külön öröm volt nézni a játékukat. A film kezdetén mosollyal a számon olvastam az “a spike lee joint” feliratot, mely minden általa rendezett film elején olvasható.

    A film egy kis monológgal indul, aztán belecsap a közepébe, indul a bankrablás. Megjelenik Frazier (Denzel Washington), s átveszi a nyomozást. Közben kiderül pár dolog róla és a másik rendőrről(William Dafoe), aki ott van. Kiderül, hogy valami pénz eltűnt, megjelenik a bank igazgatója (Christopher Plummer), akinek valami titkolnia valója van, s még egy nő (Jodie Foster). A bankrabló (Clive Owen) pedig kezében tart mindent.

    A nagy morális mondanivaló, meg Denzel Washington párbeszéde a rendőrrel, szerintem kicsit túl szájbarágós lett, de ez nem annyira zavaró. Sajnos nem sok moziban játszák, úgyhogy tessék keresni egyet, s megnézni! Szerintem megéri.

  • blup fotel

    blup fotel
    forrás: blup.hu

    Ilyen fotelt szeretnék! Nagyon jópofa, ráadásul kényelmes is. Ja, az egész egy nagy babzsák.

    update:

    Különlegessége (babzsák voltából adódóan), hogy “felveszi az ember formáját”. Lehet benne feküdni, egyenesen ülni, kinek éppen mihez van kedve. Egyetlen gond a felállással lehet, mert ugyebár nem egy stabil alapról emelkedünk fel. A huzat mosható, a “babok” újra tölthetők. Remek ötlet! 🙂

  • guru’s jazzmatazz

    jazzmatazz vol.2 Régi kedvenc előadom Guru. Manapság talán nem annyira ismert, ezért is gondoltam, hogy írok róla.
    Emlékszem még, amikor a Gang Starr kazettákat másolgattuk egymásnak általános iskolás időkben. Közben felnőttem (ez rosszul hangzott), de wikipedia zenéit továbbra is szeretem. Már nem annyira a Gang Starr, sokkal inkább a Jazzmatazz irány jön be. Persze azért a Full Clip benne van minden idők legjobb hip hop albumai között.

    A Jazzmatazz egy érdekes “vegyítése” a jazznek és a hiphopnak. Eddig három album jelent meg: Jazzmatazz vol.1, Jazzmatazz vol.2., és a streetsoul. Ezek közül a második szerintem a legjobb, de a másik két album is átlag feletti. A streetsoult sokan lehúzták. Valóban gyengébbre sikerült, mint a másik kettő, de van rajta azért egy-két nagyon jó szám.

    Guru kiadott nemrég egy új albumot Street Scriptures címmel. Az album nagyon jól illeszkedik a Jazzmatazz szériához. Öröm ezt is hallgatni. Ennek ellenére várom, hátha lesz 4. része a sorozatnak (ígéret van rá, lásd a linket a last.fm fórumra a videónál). Ezenkívül a Baldhead Slick And da click albumot jelentette meg 2001-ben. Ez sajnos hiányzik még a gyüjteményemből.

    A végére pedig egy koncert videó (amatör felvétel, forrás: last.fm fórum). Nekem sajnos valami codec hiányzik hozzá, de majd pótolom.

  • One set to love

    Tegnap este színházban voltunk. A darab elég érdekes volt, s senki nem bírta nevetés és mosoly nélkül a nézőtéren. Kicsit nehézkes írni róla, mert akkor azzal lelőném a poént. Így csak annyit mondhatok, hogy érdemes megnézni a darabot.

    Ja, angolul van! 🙂

  • gnome-sudoku

    Nemrég írtam a su-dokuról már. Kellemes kis játék, s kezdi egyre jobban megfertőzni az európaiakat is. 🙂

    Metróban van már naponta játék, a neten is egyre több, stb. Persze a jobbak fizetősek sajnos. Csendben beindult a gnome-sudoku projekt is. Tegnap az ubuntu frissítéskor találkoztam vele, s telepítettem is rögtön. Még időm kipróbálni nem volt, de első ránézésre tetszik!

    Tessék rendelni (ingyen van) ubuntu CD-t, telepíteni, s gnome-sudokuzni!

  • su-doku

    Su-Doku elvileg Japánból származik, s lassan, de biztosan terjed Európában is. Zsuzsi hozott nekem Angliából könyvet, meg találkoztam vele régebben a Linux Format újságban is. Eleinte nagyon nem érdekelt, meg nem is tudtam, hogy mi a fene az. Aztán játszottam egyet az interneten, s megindúlt a lavina.
    Már nem csak a magam szórakoztatására használom, hanem az órák utolsó 5-10 percére sok csoportomnak adtam egy-egy ilyen ,,rejtvényt”. Kis agytorna, bemelegítő a tanévre.

    Ma reggel pedig a Metro újságban találtam 2 Su-Dokut, sőt azt írták, most már naponta lesz két darab, meg az előző napi megoldása. Úgy tűnik kezd nálunk is elterjedni az őrület, bár egyelőre még rajtam kívül egy bolondot se láttam, aki Su-Dokukat oldott volna meg útközben a metrón. Persze, ami késik…

  • sí

    Hurrá, megyünk síelni (tudom, a sízni a helyes, de nekem az nem tetszik). – gondoltam magamban – s már lélekben a tökéletes porhóba húztam szebbnél szebb íveket a karácsonyra kapott új lapommal. Mindehhez gyönyörű napsütést képzeltem, s mindez megadatott (lásd később).

    Ami miatt mégsem volt minden tökéletes, hogy egy feladat elvégezetlenül piszkálta a lelkiismeretemet; mindezt csak nehezítette, hogy net kellett hozzá, ami épp nem volt.

    Az óra pedig ketyeg. Lassan délután 4 óra, s menni kéne… OK, gyors gondolat, telefonból zsinor kihúz, gépbe bedug, gyors informálódás, s pár régen gyakorolt malmozó mozdulat után már be is tudtam jelentkezni, megcsinálni, amit kellett.

    Indulás. Minden összerakva, rajt. Irány a szomszédos Ausztria. Megérkezés, szállásfoglalás, tüsszentés, orrfújás…na, szép, jobbkor nem is törhetett volna rám a dolog. A hó csodálatos, kiválóan alkalmas egy kis freerideolásra, de mindezt állandó orrfúlyás mellett nem lesz akkora öröm. A helyzetet javítandó, este lefekvés előtt neocitran, algopyrin, pálinka.

    Reggel. Leizzadva, de már sokkal jobban. Reggeli, s kis gondolkodás – Menjek, vagy ne menjek? – után a lift aljában csatolás, fel a hegytetőre, s már száguldunk is lefele. És hapci, és hapci, és megint…ajjajj. Kis szünet, hazamegyek, otthagyva mindenkit, ők legalább hadd élvezzék. Házinénitől kértem egy bögre forró vizet, s betoltam egy újabb neocitránt. Ezután pihi, ami nem tartott sokáig, mert nem bírtam a fenekemen maradni, s rohantam vissza csúszni. Fel a lifttel, s a legszebb, járatlan utakon le. Csodálatos volt. Mégegyszer fel, s újabb fantasztikus lemenetel. Ekkor gondoltam, hogy kivételesen nem várom meg az utolsó felvonót, s elindultam haza. Este nagy vacsi, ami közben újra rámtört a tüsszögés, orrfúlyás, s ami még ilyenkor szokott.

    Ma reggel már kénytelen voltam a szívem helyett a józan eszemre hallgatni, így itt döglöm a szálláson, s fájó szívvel tekintgetek ki az ablakon. Az én helyem igazából ott van, a kinti meghódítatlan hegyoldalakon…

  • sí/snowboard/big foot hétvége

    Végre, végre, végre! Igaz, hogy hétvégének neveztem, valójában hétfő, kedd volt. Ez persze gyorsan kiderül, ha bárki leellenörzi a naptárában a fenti dátumot. Ennek ellenére abszolút hétvége hangulata volt az egésznek. Cél a szeretett, s régen látott Dachstein vidék. Vasárnap még Győr, Laci 50. születésnapja, hétfő hajnal indulás.
    (more…)