terminator iPod

Gaba dícshimnuszt zengett az iPodjáról, s most csatlakozom én is hozzá. 30 gb, színes kijelző, mobil háttértár, stb…ezekért szerettem eddig.

Az, hogy most snowboardozáskor boldogan elvolt a kabátzsebemben, s meg se kottyant neki a hideg, ugrálás azzal még gyüjtött pár jó pontot. (Bevallom picit aggódtam felvinni magammal, mert féltettem)

Ma pedig bebizonyította nekem a “kis” iPodom, hogy egy igazi terminator. A piros 7-esen száguldottam kifele a Keletitől, amikor épp valami zenét kerestem, s a busz fékezett egy hatalmasat. Ekkor mindkét kezemre hirtelen szükség volt a megkapaszkodáshoz, minek eredményeképpen a fülemben a zene megszünt, s az iPod az ajtónál az első lépcsőfokon landolt.

Szívinfarktus. Vége. Ennyi.

Gondoltam magamban, s remegő kézzel lehajoltam érte. Felvettem, letöröltem, megforgattam, s találtam 1(!) hajszálvékony kis karcot a kijelzőjén hosszas keresés után. Ennyi. Tökéletesen működik, semmi baja.

Hát nem egy kis terminátor? 😉

By kobak

apa, tanár, geek

9 comments

  1. Szerintem az 5. generációs IPod ennyivel nem úszta volna meg….:(

  2. Hehehe….az én pici játékosomtól soha nem válok meg…egy életre szóló szerelem van közöttünk..:)

  3. beteg nem…csak fertőzött..és ezt a bacit Balázstól kaptam el….

  4. Kire másra..nem tudom hogy ki cipelt el az Apple boltba…?:)

Comments are closed.