Miért Nexus One, miért nem Desire Z, HD, Milestone 2, vagy bármi más? Röviden, mert tetszik ez a telefon.
Remekül kézre áll. Pont megfelelő a mérete. Nekem a telefon méret 4”-ban befejeződik, 4 felett már túl nagynak érzem a kütyüt. Ez tudom, hogy szubjektív, mint ahogy a döntésem is, hogy miért vettem magamnak egy “régi” (1 éves) telefont. Főleg ugyebár, most, hogy itt az utód a Nexus S személyében.
A dolog nagyon egyszerű, aranyáron mérik még a Nexus S-t. Nagyjából egy árban van a konkurens iPhone 4-el. A Nexus One és az S viszonya mind árban, mint tudásban nagyjából az iPhone 3gs és a 4-hez hasonlítható.
A telefon pedig egy eszköz, nem pedig ékszer, amit vitrinben tárolunk. Egy kétszázezres telefont már nem biztos, hogy olyan nyugodtan hordanék magammal mindenhova. Azt már félteném mindentől. Ezt is féltem, de talán nem annyira.
Miért nem vártam a két-három-négy-x magos 3D gyorsított, hajtogatható telefonra? Mert nekem ez tökéletesen elegendő. Persze gadget őrültként igen, felmerült bennem, hogy mikor lépek majd tovább, de egyelőre nem érzem, hogy bármiben is korlátozna a Nexus One, sőt! Igen, vehettem volna HTC Desire-t, hiszen az ugyanaz (majdnem). Azért nem azt vettem, mert a Google Nexus telefonok nekem megjelenésük óta misztikusak, különlegesek, s titkon mindig vágytam egyre. 🙂 És most ez beteljesült. (Tudom, ez kicsit gyerekes, de akkoris)
És akkor pontokba szedve a jóságok és a rosszaságok.
Jóságok:
- jó formájú, strapabíró jószág
- 3.7” AMOLED/slcd (nem tudom melyik van benne, de messze szebb, mint a Magic volt :)) kijelző
- nagy közösség, sok friss ROM
- 800×400 felbontás (320×480 -ról érkeztem)
- Stock Androiddal jön, OTA frissítések, nincs sense, motoblur, egyéb csicsa (ezekkel valamiért sose tudtam igazán megbarátkozni), ráadásul elsők között kapja a frissítéseket
- gyárilag könnyen rootolható (erről később)
- Nem tömegtelefon
Rossza(ságo)k:
- hardware gombok hiánya. Ezt meg kell szoknom. Magicen mindenre volt gomb.
- Kamera nem túl jó (főleg az X10 és a DHD telefonok után), de nekem épp elég. Ilyen képeket csinál (a legfrissebb három a bejegyzés írásának pillanatában).
Mai kép a telefonnal
A telefont kézbevéve, máris jelezte, hogy itt a FRG83D frissítés, amit telepítettem is rögvest. Majd elindultam megkeresni az ideális Rootolási megoldást. Elsőnek a SuperOneClick segítségével gyorsan rootoltam a telefont. Sajnos ez nem volt tökéletes, mert a BusyBox installal voltam bajaim, így a remek z4root app segítségével megoldottam a problémát, így már a busybox is felkerült.
Így a Titanium Backup nevű remek app már jó szolgálatot téve gond nélkül végezte a dolgát. Sosem árt biztonságban tudni az embernek a telefonja minden adatát, nomeg a régi telefonról az újra költözésben is nagy segítség volt.
Végül azonban nem bírtam ki, hogy ne tegyek saját recovery image-et. A választásom Amon Ra remek 2.0-ás Recoveryjére esett. Egyébként a Google tulajdonképpen teljesen jól használható Recoveryt tett a telefonra, csak Amon Ra verziója annál sokkal többet tud. Az eredetivel update.zip feltolható, azaz kiválóan alkalmas a frissítésre, a Custom változat viszont hozza a tőle megszokottat, particionálhatunk, mountolható az SD kártya, telepíthető bármilyen image, nandroid backup, stb.
Most azért kicsit előreszaladtam. A Recovery cseréhez ki kell nyitni a telefont (unlock the bootloader). Ez egy parancs, de utána nincs visszaút. Erre figyelmeztet is a telefon. Ez látható az írás felett.
A parancs, amivel ez elérhető:
fastboot-mac oem unlock (értelemszerűen fastboot-linux linuxon, stb.)
Majd a Recovery image után a Modaco csapat Superbootját telepítettem. Így felkerült a busybox, Superuser, s minden tökéletes.
Egyelőre nem tértem még át másik romra, kiváló a gyári (rootolva). Az igért 2.2.2 még nem érkezett meg, a 2.3-mal meg még szemezek, de tulajdonképpen jól megvagyok még a 2.2.x -el + gingerbread billentyűzettel.
A bejegyzés megjelent az androidportálon (is).
Comments
4 responses to “Nexus One”
Gratz az új telefonhoz!
(Azért valld be, hogy a “A telefont kézbevéve, máris jelezte, hogy itt a FRG83D frissítés” kicsit vicces :))
köszönöm. (bocs, most vettem észre, hogy még nem reagáltam)
Valóban kicsit vicces, de ha a Google ezt a nevet adta neki, nem keresztelhettem át. 😉
Gratulálok a telefonhoz, ismerem, jó darab. Két haveromnak van és nekem is itt pihen az asztalon egy HTC Desire.
De van egy kérdésem. Mi értelme is ennek a rootolgatásnak? Tudom mire szolgál, de valahogy nem látom sok értelmét. Mit kapok vele? NTP-vel állítható órát? Kicsit nagyobb teljesítményt esetleg icipicit spórolósabb aksit? Utóbbi talán jól jönne, de akkor sem hiszem, hogy sikerülne egyről két teljes napra növelni a telefon készenléti állapotát, maximum nyerek 1-2 órát. Nem igen látom, hogy számomra mi értelme volna rootolni ha a telefon így is tud mindent.
Köszönöm.
A rootolás lényege, hogy teljes kontrollt kapsz a telefon felett. Amikre én használom:
– Custom romot teszek fel. Most már Gingerbread (2.3) fut a telefonon boldogan, holott még Nexus One-ra nem adta ki a Google
– Titanium Backup lementi minden appomat, beállításomat, s telefonok, illetve különböző romok közti költözésnél nem kell újra e-mailt, twittert, egyebet beállítanom. Azok beállításokkal, mindenestül ott vannak a telefonon.
– Túl lehet(ne) húzni a procit, hogy gyorsabb legyen, de nekem bőven jó, amit a N1 produkál. Így is kb kétszer olyan gyors, mint a Magic volt.
– Elérem az amerikai Marketet (Market Enabler), ha esetleg valami csak ott van. Pl. Pandora netrádió alkalmazást onnan szoktam lehúzni (ugyebár USA-n kívül nem elérhető).
Kb. ennyi előnyt tudok felsorolni. A N1 mivel dev phone, emiatt a rootolás elég könnyen kivitelezhető mindenféle bűvésztrükk nélkül is.