Két oldal van nyitva előttem, s már az első index cikk, Google-lel érettségiztem matekból elgondolkodtatott egy blog bejegyzés megírásán a téma kapcsán. Aztán ma @tsabeeka remek bejegyzése a Hoaxot az érettségibe adott még egy löketet.
Jeleztem is rögtön, hogy nem is hagyom szó nélkül a témát.
A matekba is! Erről majd írok is. RT @tsabeeka: hoaxot az érettségibe! http://t.co/udLUQPWEhl
— Balazs Koren (@kobak) May 9, 2014
Kezdjük a végén! Hoaxot az érettségibe! A Hoax, kérdéskört Csaba végigjárja a bejegyzésében. A 2005-ös ismételt érettségi botrány felmelegítése remek példa, hogy mennyire nem látják kontextusban a történeteket sokan. Egy hír, ha még rémisztő is, akkor az hír. Ja, hogy nem ma volt! Ez már el sem jut a tudatokig. Izgalmas kérdés, hogy milyen hír, ami már eléri azt az ingerküszöböt, hogy utánajárjanak, a forrás valóban hiteles-e. Talán még emlékeztek a 444 médiahack bulijára, ahol hasonlóan kihasználták mennyire hiszékeny a mai ember.
Hogyan kapcsolódik ez a matek érettségihez?! Matekból talán még sokkal hiszékenyebbek az emberek. Hiszen a számok mindig igazak. A matekban nincs helye kérdéseknek. Ez nem igaz.
Kijön egy egyenlet eredménye? Aláhúzzuk, s örülünk. Terület negatív lett? Négyzetcentiméter lett az egy főre eső tejfogyasztás? Vagy csak kiszámoltuk, hogy egy négy fős család napi kenyér fogyasztása 72 kg? Ezek a tipikus feladatok, amiknek nem csak az érettégin, de folyamatosan az oktatásban elő kellene, hogy forduljanak. Fontos, hogy ne érjen véget egy matek feladat az egyenlet megoldásánál, s az (egyébként általában méltatlanul mellőzött) ellenőrzés ne csak az egyenletbe, hanem az életbe, eredeti kontextusba helyettesítsen. Hiszek abban, hogy a matematika oktatásnak akkor van csak értelme, ha annak köze van a gyakorlati élethez.
Az index cikke nagyon izgalmas kérdést feszeget. Kell-e bármiféle tudás a matek érettségihez, vagy megcsinálja helyettünk a számítógép? Másik oldalon az érdekessége a cikknek, hogy mi az a tudás, amit meglévőnek feltételezünk, s mi az, ahol a Google/Wolfram|Alpha segítségét vesszük igénybe. A cikk végül ezekre a kérdésekre nem igazán ad választ. Igyekszik tárgyilagosan végigmenni a tavalyi feladatsoron, s a feladatait különböző módon megoldani. Látható, hogy a cikk szerzője nem ismeri az általa használt eszközöket. Nem tanulta meg azok használatát. Emiatt pl. az 1. feladatban nem a törtet adom meg a Wolfram|Alpha-nak, hanem megmondom neki, hogy egyszerűsítse azt a simplify paranccsal a kifejezés előtt.
A többi feladat megoldása is hasonló módon könnyebben megoldható lett volna. Az 5. feladat esetén vagy ismerem a megfelelő összefüggést vagy megkeresem azt. A Wikipedia, Google simán megadja a választ. Ha az összefüggést ismerjük, miszerint a+b=f, innen b-t már egész egyszerű kifejezni, de kérhetjük a W|A segítségét is. A hatodik feladatbana szerző is ráérzett a dologra, s később frissítette (sajnos rosszul linkelve) a megoldást. A 7. feladat esetén a W|A ad egy megoldást, s egyébként ha kicsit tovább gondoljuk, megoldathatjuk vele az egyenletet, s van már levezetésünk is.
Igaz, a step-by-step levezetésért fizetni kell, de ha az érettségi múlik rajta, akkor akár még meg is éri.
Folytathatnám a sort. Ami látszik, hogy még az olyan egyszerű eszközök használatát, mint a Wolfram|Alpha is tanulni kell. És ez így is van rendjén. Az autó sokat egyzerűsített azon, hogy eljussunk egyik helyről a másikba, azonban nem mindenki tud autót vezetni. Meg kell azt is tanulni. És akkor a kérdés máris megfordítható. Meg kell-e tanulni megoldani a feladatot vagy elég egy eszköz használatát elsajátítani, aminek segítségével meg tudom oldani azt?
Itt kanyarodunk vissza az eredeti kérdéshez, amit már a hoaxot az érettségire bejegyzés is felvetett. Milyen feladatok kellenek az oktatásba, illetve az érettségire. Érettségire tanítunk vagy tudást szeretnénk átadni? Hol van a kettőnek a metszete?