A dqime (Developing Quality in Mathematics Education in a European Context) projekt egy izgalmas új színfoltja lehet majd a magyar matematikaoktatásnak. Nem csak a magyarnak, hanem az egész európainak, ugyanis itt Európa számos országának matematika tanárai dugták össze a fejüket a közös cél érdekében. A cél pedig a matematika tanítás minőségének javítása.
Az oldalra ha ellátogattok, akkor jelenleg csak angol nyelvű feladatokat találtok. Tudom azok is .doc formátumban, amivel nem értek egyet, de ez egy másik kérdés. Az informatikai megvalósítást most tegyük félre (volna pár ötletem pedig)!
Nos, a sok angol nyelvű feladatot böngészve látható, hogy szinte mind egytől egyig igyekszik a való életet alapul venni, s egy valós probléma által felvetett kérdéseket megtárgyalni. A kérdések megválaszolásához azonban a matematika segítségül hívására van szükség. Ez a lényeg. Ezt kellene nekünk matematika tanároknak az iskolában megtanítani. Az élet tele van olyan helyzetekkel, problémákkal, ahol a matematika használható, ahol a logikus gondolkodás, algoritmusok gyártása, használata sokat segíthet(ne).
Sajnos az iskolában sok diáknak elmegy a kedve a matematikától, mert az túl elvont, értelmetlen, felesleges. Az ilyen diákok, későbbi felnőttek általában nem hajlandóak elfogadni, hogy a matematika lehet jó is. Tőlük hallom vissza fogadó órákon, hogy ő sose értette a matekot, nem is szerette, biztosan ezt örökölte a gyermeke is.
Pedig hány olyan szituációval kerülünk szembe, amikor a matematika használata oly kézenfekvő (lenne). Hogy csak párat említsek:
Buszokon ma már nem a hagyományos lyukasztó van, de régebben a dolog működött: Takarékos és türelmes utas vajon hány buszjegyet kellett, hogy magával hordjon/kilyukasszon, hogy az összes létező kombinációra fel legyen készülve? Megéri? Drágább, mint egy bérlet?
Megéri-e lottózni? Esetleg a hatos lottó jobban kifizetődő, mint az 5-ös? Mi a helyzet a skandinávval, s az összes többi szerencsejátékkal? Van-e nyerő stratégia a roulette-ben? Folytathatnánk a sort nagyon hosszan, s akkor csak a legkézenfekvőbb kérdések merültek fel.
Tudom, hogy a matematika nem csak ilyen feladatokból áll. A fentihez hasonló feladatok megoldásához szükséges matematikai apparátust meg kell tanítani, s ezek nem annyira érdekes órákat eredményeznek. Azonban ezeket is fel lehet sokszor dobni, ha esetleg egy nehezebb problémával indítunk, s megbeszéljük, hogy a megoldáshoz szükséges dolgokat először megtanuljuk.
A projekt feladatai hamarosan magyarul is elérhetők lesznek (ebbe pl. nekünk is van egy kis részünk). Itt a fenti kérdésekhez hasonló, sokszor azért annál egyszerűbb feladat található. Akit érint (középiskolás), annak érdemes esetleg majd megmutani a matek tanároknak is, hátha kedvet kap egy-két ehhez hasonló feladatot is megoldani Veletek órán.
A végére azért illik ide írnom, hogy messze nem vagyok annyira jó tanár, mint szeretnék lenni. Az én óráim is sokszor unalmasak, s sok esetben maradok a “hagyományos feladatoknál”. Persze igyekszem bevinni egyre több való életbeli problémát (is).
