Nos, újra itt! 🙂 Gondolom már mindenkinek hiányzott, hogy végre írjak…
Leugrottam Ceglédre egy winchesterért (na, nem a lövöldözős változatot, hanem egy békés 2,5″ -os darabot).
Már leolvadt rólam minden a vonaton hazafele, s örültem, hogy végre beértünk a Nyugatiba. Innen első utam a Lehel tér fele irányult, ott is az Integrity volt a cél. Már át is vergődtem a westend cicicenteren, amikor kaptam egy telefont, hogy akkor jövök-e, s egyáltalán hol vagyok. Mire eszembe jutott, hogy bemutató van egy iskolában, s azt beszéltük, hogy ha tudok, akkor megyek. Mikor megtudtam, hogy 5(!) ember van csak ott, akkor indult a big run.
Integrityt napoltam, s átrohantam a metróhoz. Árpád híd, onnan irány haza, frisbee cucc, göri, azt’ rajt! Nővér utca. Ennyit jegyeztem meg, meg, hogy iskola. Gondoltam nem lesz több iskola azon a környéken. Palm kis térképén meg is néztem, nincs az messze, légvonalban 2,5 mérföldet írt. (tudom, kis butus, de nem tud kilóméterben számolni). Erre gondoltam, semmi értelme lemászni a metróba, aztán felmászni, végig nyomom a házak közt, s ott leszek pillanatok alatt.
Ha pillanatok alatt nem is, de viszonylag hamar oda is értem, a fél XIII. kerület kikérdezése után, hogy mikor merre kanyarodjak. Ott, remegő lábbal váltottam cipőre, s nyomtuk a frisbee-t. Betonon, forróságban, leizzadva, de jó volt.
A helyi gyerkőcök is beálltak, s lelkesen játszottak. A dobásaik között volt egy-két homály, de kinek nem volt az elején!
Ezután békésen hazagurultam, s rájöttem, hogy jó helyen van ez a lakás. Nincs sok zöld, meg egészséges környék, panel, s nincs kert, stb. de mindenhova el lehet jutni görivel, vagy gyalog. S ez jó. 🙂