Category: blog

online szolgáltatások
Amikor az Emirates felajánlotta, hogy ajánljam barátaimat a programba, akkor úgy döntöttem, itt az ideje átnéznem milyen szolgáltatásokat használok még, ahol van lehetőség barátok regisztrálása után kedvezményeket kapni (általában mindkét félnek). Itt nem a kedvezmény maga a lényeg, hanem hogy mindamellett olyan legyen a szolgáltatás is, amit esetleg valaki még nem használ, pedig lenne értelme azokat legalább kipróbálni.

Tehát a lista azokról a szolgáltatásokról, amiket érdemes lenne mindenkinek kipróbálni:
- Airbnb – azt hiszem nem szorul magyarázatra. Lassan minden utazáskor így foglalok szállást.
- Barion – online fizetés. Az utóbbi időben átálltam a Simple app használatára parkolás, s online jegyvásárlás tekintetében. Ennek ellenére érdemes szemmel tartani, mert kisebb vagyont kaptak befektetésként, így várhatóan gyors fejlődésnek indul a szolgáltatás. Érdemes szemmel tartani.
- Coinbase – Itt lehet bitcoint, Ethereumot, illetve LiteCoint vásárolni, illetve eladni.
- Dreamhost – weboldal szolgáltatás. Könnyen kezelhető felület. Ha nem kell semmi extra, érdemes itt regisztrálni.
- Dropbox – a felhő alapú tárhelyek ősatyja.
- etoro – online tőzsde, ahol ethereum és bitcoin is kereskedhető.
- LastPass – online jelszó tároló. Jelszavaid biztonságosan, mindig a kéznél. A free szolgáltatás is tökéletesen elegendő, de egyébként havi 1 dollár az ára.
- Linode – Linux szerver a felhőben. Megfizethető áron.
- Moo – névjegy, vagy bármi egyéb nyomtatás. Mindez 2017-ben, amikor minden digitális, mégis cool szolgáltatásként eladva. 🙂
- Nozbe – GTD platform. Hát, nem is tudom. Többször nekiláttam, hogy belakjam.
- OneDrive – amennyire bénán indult a dolog, annyira jó felhő szolgáltatást rakott össze a Microsoft. Ajánlom.
- Prezi – néha használom. És akkor nagyon jó. Amikor nem lineáris gondolkodásra van szükség, jegyzetelésre, ötletek gyűjtésére nagyon bevált.
- Private Internet Access – VPN szerver. A jó fajtából. Ha külföldről nem érhető el valami oldal, simán orvosolható a dolog a szolgáltatás segítségével. Egy jó leírás angolul.
- Skrill – PayPalhoz hasonló, de annál komplexebb online fizetési rendszer.
- Számlázz – A név kötelez. Számlázást itt végzem.
- Trello – Todo lista, amit naponta használok több csapattal is.
- Tresorit – Magyar Dropbox/OneDrive alternatíva. Szuper biztonság ígéretével.
- Uber – Itthon már nem elérhető, ennek ellenére remekül működő szolgáltatás. Ha utaztok, még jól jöhet.
- VidaHost – WordPress hosting. Kicsit jobb áron, mint a WordPress.com, de hasonló minőségben. Ha valaki nem akar Linode és egyebek beállításával vacakolni, akkor remek választás.
Google, Microsoft cloud szolgáltatásaira külön nem tértem ki. Azok megérnének egy-egy külön bejegyzést. Tudom, hogy kicsit geek lett a bejegyzés, de ezeket használom. 🙂 Borítókép forrása
2017-05-24
végtelen adat bűvöletében

Hosszú évek kellettek, míg eljutottunk ide. Zenéket végre van lehetőség emberi módon, legálisan hallgatni itthon is. És ez csodálatos. Nem kell azzal szivatni magamat, hogy torrent meg egyéb kétes helyekről szerzem be a zenéimet. És mint ezt már annyiszor írtam és mondtam, hajlandó vagyok örömmel fizetni is akár a szolgáltatásért.

Itt tartunk. Fizetek érte, s működik. A Spotify érkezése pár éve nagy dolog volt, azonban akármit is tesz az ember, pont a lényege halt meg az online zenehallgatásnak, amikor ráébredt mindenki, hogy 2 óra zenehallgatással kifektette a havi mobil adatkeretét. Üdvözöltem én is a Spotify-t, regisztráltam, s nagyjából ezen a ponton a kapcsolatunk plátói szerelem szintjére lépett.

A zenéim CD-ken a szekrényben porosodnak. Szép emlékek kötnek hozzájuk, újak beszerezhetetlenek már, de tettem azért egy kisérletet a Play Music irányába (fent van online minden CD-m), megnéztem az Apple Music szolgáltatást, s úgy éreztem magamat, mint amikor az ember megveszi a cipőt, ami tetszik, csak pont fél számmal nagyobb kellene belőle. Büszke rá, szép is, de egy kicsit nyom. Valahogy nem volt semelyik megoldás sem ideális. A fél szám, ami hiányzott, az a mobilnet szabadsága. Mert hiába szaladgáltam OTG kábellel, memória kártyával, meg próbálkoztam egyéb varázslatokkal, végül mindig az a zene hiányzott, ami éppen nem volt meg offline. Ráadásul az online zenehallgatás előnye, hogy online, a szolgáltatás új zenéket kínál az alapján, amit hallgatok.

Egy éve lassan, hogy a Telenor hálózatába vándoroltam. Volt szó a My Music-ról többször is már (legutóbb valami bünti kapcsán merült fel), ami a Telenor zenei szolgáltatása, de Tidal, meg Deezer és sok olyan szolgáltatás volt benne, amire nekem az ég egy adta világon semmi szükségem. Ami pedig tényleg kellett, az pont nem volt.

A Deezert is kipróbáltam, s azzal a lendülettel ott is hagytam. A Spotify bejött, azt akartam hallgatni. Tegnap óta pl. már ott az új Gorillaz album, ott hallgattam a Delinquent Habits új albumát is.

És akkor bekerült a My Music-ba a Spotify is. Ekkor már kacsintgattam a szolgáltatással. És nem sokra rá jött az e-mail a Spofity-tól, hogy kb 8 Euroért családi prémium előfizetés váltható.

Kiváló lehetőség, hogy ne az én fiókomból menjen a Kaláka, mert némiképp torzulnak tőle a Spotify ajánlásai. Előfizettem rá.

A My Music-ra is előfizettem. És most úgy hallgatok zenét, hogy nem nézem mennyi adat pörög, még fel is tettem az elején szupi minőségre az automatáról (nem éreztem különbséget, így visszaváltottam), hogy érezzem a dorbézolás igazi ízét.

Mielőtt bárki hozzámvágja (androidportálon divat az ilyen :)), hogy a Spotify meg a Telenor biztosan fizetett a bejegyzésért, azokat ki kell, hogy ábrándítsam. A bejegyzést önszántamból írtam annak örömére, hogy a két szolgáltatás működik és jól működik. És havonta kevesebb, mint egy CD áráért az egész család prémium Spotify felhasználó és végtelen zeném van és azt bárhol és bármikor hallgathatom. Egyelőre csak itthon, de június 15 után vége a roamingnak, így remélem ez külföldön is ugyanúgy elérhető lesz.

És még egy dolog: Igen, együtt dolgozom a Telenorral a Hipersuli programban. Ez volt az egyik oka a szolgáltató váltásomnak. A Hipersuli programról is írok majd. Kíváncsiaknak addigis ott a hipersuli.hu.

Ti hogy hallgattok zenét? Még mindig toljátok le az mp3-makat? Vagy flac alatt nincs élet? Van aki bakelitet pörget mindenhol?

2017-04-30
Sir Ken Robinson

Aki kicsit is érdeklődik az oktatás iránt és nem ismeri Sir Ken Robinson nevét, az burokban élt az elmúlt 10 évben. Lehet kedvelni, vagy nem kedvelni, de az biztos, hogy az alábbi 2006-os beszéde nagy hatással volt az okatásra.

A beszédet a megjelenés óta Magyarország lakosságának sokszorosa tekintette meg. Ken Robinson több könyvét olvastam azóta, vagy éppen hangos könyvben hallgattam meg (a legjobb, amikor ő maga olvassa fel). És most itt vagyok közel két héttel a bett show után és élőben láthattam. A legendát. És még mindig mosolygok, ha belegondolok. 🙂

Ken Robinsont élőben hallani valami hasonló élmény volt, mint amikor életemben először hallottam valamelyik kedvenc együttesemet. Egy sztár. Celeb. Jó értelemben.

Megöregedett. Bottal jár, de szellemileg ugyanolyan friss, mint amikor a fent linkelt első előadásakor volt.

A mostani 1 órás beszédének a lényege, hogy a gyermek egy komplex lény és nem lehet egységekbe rendszerekbe kényszeríteni, ha azt szeretnénk, hogy kreatív felnőtt legyen.

Az oktatás lényege, célja az kellene, hogy legyen, hogy a diákok megértsék az őket körülvevő világot, a saját tehetségüket felfedezzék és aktív, odaadó polgárok legyenek.

The Aims of Education

To enable students to understand the world around them and the talents within them so they can become fullfilled individuals and active, compassionate citizens.

Ismét rengeteg példával volt tarkítva a beszéd. Megtudtuk egy felmérés következtében, hogy a mai gyerekek átlagosan 1 órát töltenek a szabadban. Ehhezképest egy szuper biztonságos börtönben a minimális idő, amit a raboknak előírnak, hogy túléljék a bent töltött időt, ennek a kétszerese.

Másik érdekes pont volt, amikor feltette a kérdést, kinek szedték ki a manduláját. A 40+ korosztály többségének igen. 30 alattiaknál ez nem annyira jellemző. Régen, ha valaki köhögött egy kicsit, már ki is kapták a manduláját. Mondja Ken Robinson. Ma az ADHD egy hasonlóan “divatos betegség”. Ha egy diák nem tud a fenekén ülni, akkor telenyomjuk gyógyszerekkel, ahelyett, hogy hagynánk, hogy felálljon, mozogjon. Hiszen erre lenne szüksége.

Időközben megjelent egy újabb könyve. Természetesen, ha lehetőség nyílt volna rá, meg is vettem volna, hogy dedikálja. De valamit hagyni kell a későbbiekre is. 🙂

A könyv egy reakció a Ken Robinsont egyébként jogosan kritizálóknak, amiben megmutatja, hogy ezek nem csak szép gondolatok, hanem meg is valósíthatók. Így egy kicsit még kíváncsibb vagyok a könyvre.

Összességében fantasztikus volt és inspiráló ott állni. Az “öreg” nem mondott szinte semmi újat azokhoz képest, amiket a könyveiben, vagy TED előadásaiban ne olvastam, hallottam volna. Pár új példa, kicsit más felvezetéssel, néhány fricska és story. Viszont, ha elmondta volna ugyanazt a 2006-os TED előadást, élőben akkor is más lett volna. Digitalizáció, virtualizáció, stb. szuper dolgok. De azért csak hús-vér emberek vagyunk és valóságos élményekre vágyunk. 🙂

Ken Robinson nem az oktatás megváltója. Ken Robinson egy gondolkodó, fantasztikus előadó, aki jókor, jó helyen kimondta, rámutatott azokra a hiányosságokra a mai világban, amiket mindannyian éreztünk. A híres “Do schools kill creativity?” beszédében mindezt sokkoló címmel, példákkal támasztotta alá, így talán még több emberhez jutottak el a gondolatok. És a kreativitás valóban szükséges, hogy ott legyen a gyermekeink mindennapjaiban.

2017-02-07
nézőpont kérdése

Még karácsony előtt néztem meg az egyik osztályommal Roger Antonsen csodálatos TED előadását arról, hogy a matematika valójában az a nyelv, amin keresztül meg tudjuk érteni a világot. Megtanít arra, hogyan tekintsünk a világra több nézőpontból.

Az előadás önmagában fantasztikus és itt abba is hagyhatnám ezt a bejegyzést. Viszont ma, szünet utáni első tanítási nap (bár ma nem volt órám), beindultak a szürke hétköznapok. És kezdett engem is eltemetni egyik feladat a másik után, amikor jött egy Hangouts üzenet, hogy Misinek 38,7 a láza. Nem dobtam el azonnal mindent, de igyekeztem haza.

Hazaértem és hirtelen elmúltak azok az addig hihetetlen fontosnak tartott feladatok, amiket meg kellett volna csinálnom. Ölembe vettem, s úgy ültünk együtt. Rám nézett lázban égő szemeivel, megsimogattam és így ültünk tovább. És mindketten tudtuk, hogy ez így van jól. Csodálatos időszak ez a 4 éves kor körüli apás korszak. Apukák, ki ne hagyjátok!

Aztán persze volt lázmérés, meg kúp (ezt egyikünk sem kedveli, de valamiért ez a mi kis családunkban atyai kötelesség (privilégium?) lett). És hirtelen a délután 5 órából este 11 lett. És most alszik. És lement a láza. És én meg felpattintottam a laptopot és a megválaszolatlan e-mail hegyek helyett beírtam, hogy kobak.org és elkezdtem megírni ezt a bejegyzést. Mert ez most jól esett.

És persze erről is van egy TED talk. Mire ne lenne? 🙂 Beteszem a végére, mert érdemes azt is megnézni.

Most csend van. Hallom, ahogy szuszog a család minden irányból és ez jó. És rájuk tekintve rájövök, hogy vannak az életben igazán fontos dolgok.

2017-01-03
Te tudod használni a telefonod?
Valahogy így…

A fenti képet említettem a héten a Klubrádió adásban is. Ott azért kellett fantázia a hallgatóknak, hogy elképzeljék, a blog olvasói viszont most láthatják a képet. Fontos, hogy lássuk, az hogy “operate” szerepel a képen és nem a “use”. A gyerekek kicsit több, mint 1 évesen nem tudják még használni a telefont, kezelni tudják azt.

Aztán erre a telefonkezelési képességre rácsodálkozunk, eltátjuk a szánkat, hogy jé, de cuki, meg ügyes és micsoda számítástechnikai zseni a gyerek… és ezen a ponton meg is reked minden. Mert (tisztelet a kívételnek) a diákok többsége később is megmarad ezen a szinten. Tudja kezelni a telefonját, de nem használja okostelefonnak azt. Az alapvető 4 funkciót alkalmazza:
- beszélgetés
- üzenet küldés
- játék
- fényképezés
Pedig egy okostelefonban rengeteg egyéb funkció van. Ezeknek az “előhívását” viszont nem árt, ha tudatosítjuk a diákokban, szülőkben, mindenkiben. Rengetegszer csodálkoztak már rá diákjaim, ismerőseim, hogy tényleg még erre is jó ez a telefon… pedig én sem használom ki a telefonban rejlő összes lehetőséget.

És senki ne érezze magát rosszul, jelenleg sehol nem tanítjuk hogyan használja gyerek és/vagy felnőtt az okostelefonját, mert azt halljuk mindenhol, hogy ez intuitív, már egy egy éves is tudja használni, sőt, olyanokat is, hogy csak az ostobák nem tudják használni… Kinek van kedve ilyen ajánlólevéllel beülni ezután a padba és elvégezni egy kurzust okostelefon használatról? Ugye…

[poll id=”7″]
2016-11-24
kit feleltessek?

Mindenki, aki még a papiros naplók idejében járt iskolában, ismeri, amikor a tanár a naplót az élére állítja, majd egy mozdulattal elengedi és ahol kinyílik, megjelenik az aznapi felelő neve.

A Chwazi Finger Chooser alkalmazások erre adnak egy elegánsabb megoldást. A fenti metódus ismert körülmények miatt ugyebár sosem voltak teljesen véletlenszerűek. A Finger Chooser cserébe az. Maga az alkalmazás 32 ujjig tudna véletlenszerűen választani, de az eszközök ezt érthető módon csak 10-ig szokták támogatni.

És persze, hogy nem (csak) felelésnél hasznos az alkalmazás. Családi körben ki lehet vita nélkül választani, ki kezdi a társasjátékot vagy baráti sörözésnél eldönteni ki fizeti aznap a számlát.

Legyen ott a telefonotokon, tableteteken ez a végtelenül egyszerű alkalmazás, s írjátok le kommentben, hogy Ti mire használjátok!

Download QR-Code

‎Chwazi Finger Chooser

Developer: Tenda Digital

Price: Free

Download QR-Code

Chwazi – Seletor de Dedos

Developer: Ivan Seidel Gomes

Price: Free

Oktatásban hasznos további alkalmazásokat erre találtsz.

2016-11-15
tankönyvek vs. 2016, avagy régi ikonok és a mai gyerekek

Daninak a házi feladatából láttok egy képet. Nem tudta megoldani. Betűzni kellett, s megkeresni a megfelelő betűt a kép alapján.

A B betűs sor első képét megkérdezte, hogy az mi. Nem ismerte. Bélyeg. El tudta betűzni, s meg is találta a B betű helyét a szóban. Számára ezek a dolgok már nem jelentik ugyanazt, mint a mi számunkra, illetve a tankönyv szerzői számára. A mi gyerekkorunkban a bélyeg még szerves részét képezte annak. Náluk ez már a Hangouts/Snapchat/stb.

A fenti képet mindenki ismeri, bejárta az Internetet. A floppy lemez se mond semmit a mai generációnak. De mondok még egyet, a telefon kagylót is legfeljebb csak azért ismerik fel, mert az az ikonja a telefonálásnak. De eredeti telefont már nem láttak. A mi gyerekeink a távirányítóval telefonáltak, hiába volt játék telefonkagyló is az egyik tűzoltó autóra szerelve. A távirányító telefonabb telefon volt, mint a kagyló.

Felgyorsult a világ, felgyorsultak a változások. És az oktatásnak fénysebességbe kell kapcsolni, hogy követni tudja ezt!

2016-11-04
szülőnek lenni a világ egyik legnehezebb, egyben legjobb feladata

Miközben a mai napomat egy nem éppen önkéntes tisztítókúrának szenteltem, megnéztem egy véletlen videót a TED-en. Az alábbit. Julie Lythcott-Haims arról beszél hogy legyünk jó szülők. Tanárként is látom néha, hogy a szülő mindent ki akar hozni a gyerekéből. Csak mert jót akar neki, sikereket, nagy jövőt. Közben pedig csak azt nem veszi észre, hogy ez az, amit ő akar, s nem az, amit e gyermeke.

Volt egy koreai lány, akit tanítottam. Feltette a kérdést, hogy nekem mennyi szabadidőm van. Visszakérdeztem, hogy mit tekintünk szabadidőnek. Amikor már itthon vagyok és a gyermekeimmel lehetek, vagy az, amikor cimborákkal megiszunk egy sört. Erre nem tudott válaszolni. Azt mondta, hogy neki hetente 2 óra szabadideje van. Különórák, iskola, házi feladat, stb. Kérdezte, hogy ez szerintem kevés-e. Nem jutottam szóhoz…

2016-10-20
vádbeszéd a mai iskola, oktatás ellen

Prince EA készítette az alábbi videót, amiben egy bíróság előtt elmondja vádbeszédét a mai oktatás helyzetéről. A videót magyar felirattal a Topalq látta el. A téma nem új. Olvassátok el a 2014 januárjában írott bejegyzésemet a témában. Ott 6 további gondolkodó, oktatásért, gyermekeink jövőjéért aggódó ember gondolatait nézhetitek meg.

A helyzet nem változott. Egyre több ember ismeri fel, mutat rá, hogy a probléma létezik. Tenni kell valamit. Kezdetnek mondjuk gondolkodó embernek tekinteni a diákot, felismerni az egyéni igényeit, s ahhoz szabni az oktatást. Nem lehet az oktatásról generál gondolkodni. Illetve lehet, de az nem vezet semmi jóra. Akkor visszatérünk a szalaghoz és a gyári munkás neveléshez. A világnak azonban gondolkodó és kreatív emberekre van szüksége. A szalag melletti munkát már robotok veszik át.

Nem az oktatással, iskolával van a baj. A gond azzal van, ha a mai gyerekekhez múlt századi módszerrel közelítünk, ha az iskola maga lesz a történelemóra, mert amikor belép a kapun a diák valóságosan azt érezheti, hogy a 20. századközepébe került vissza. Mindenkinek, aki esetleg nem vette észre, már a 21. században járunk! Sőt a diákok nagy része már ebben a században született! 🙂

És messzire mehetnénk, hogy mire van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon. Pénz, pénz, pénz… igen, de ez sok esetben inkább csak egy jó kifogás. Nincs pénz, nincs eszköz, nincs változás. Persze minden egyszerűbb és jobb lenne, ha… De ha arra várunk, hogy más megoldja helyettünk a problémát, akkor nem leszünk semmivel sem jobbak, mint azok, akikre várunk. Tanítsuk a diákjainkat a 21. század kihívásainak megfelelően. Készítsük fel őket arra, mi vár rájuk az életben! És ezt senki nem tanulta hogy kell. És senki nem állítja, hogy könnyű lenne. Erre a Withings Twitteren látott tegnapi kép jut eszembe:

Hajrá! És akkor a sok rizsa után, nézzétek meg a videót, ami miatt klaviatúrát ragadtam!

Prince EA jó stílusban vág bele ebbe a nehéz témába. Érdemes rászánni az 5 és fél percet a videóra. Aki még mélyebbre merülne a témában, az pedig erre folytassa!

2016-10-11