Egy érdekes matek feladattal szeretnélek megörvendeztetni Benneteket! 🙂 A kérdés egyszerű, nem is ragoznám tovább:
Adott egy csoport. Libasorban mennek egymás után állandó sebességgel. 50 méter hosszú a sor. Az utolsó ember előremegy (állandó sebességgel) szólni az elsőnek, majd ugyanazzal a sebeséggel elindul vissza a helyére a sor végére. Mikor visszaérkezik a helyére, akkor veszi észre, hogy 120 méterrel került előrébb, mint amikor elindult előre, hogy szóljon az elsőnek.
Kérdés, hogy mekkora távot tett meg emberünk nagy futása közben. Megoldások holnap déltől, kérdés, ha van, azonnal. 🙂
Lecseréltem pár napja a pc-met egy intel core solos minire. Feladtam még pár hónapja egy hirdetést a beszmacre egy hirdetést, hogy inteles minire cserélném asztali pc-met. Nem számítottam rá, hogy bárkit is érdekelhet az ajánlat, de meglepetésemre jelentkezett egy ember, s megtörtént az üzlet.
Persze kiadhattam volna sok tízezer forintot coreduo, vagy neadjIsten egy core2duo processzorral ellátott változatért, de ez nem volt szempont. A lényeg, amiért váltottam, az, hogy pici, csendes gép pihenjen az asztalon, bármikor munkára készen. Rajta tárolva a zenéimet, képeim, stb. Amiért inteles kellett, mert néha szükség lehet windows bootolására, ez pedig a g4-eken csak emulálással megoldható. Ami erősen a sebesség (használhatóság) rovására megy.
Kicsomagoltam a minit, újrahúztam rá az osx-et. Biztos, ami biztos. PB reboot target disc módban, áthúztam a zenéim és képeim. Ezután iPod rádug, szinkronizál. Minden szépen és gyorsan megvolt. Elsődleges gép marad továbbra is a laptop, de a másodlagos gép már nem egy nagy zúgó masina, hanem egy halk kis pici (mini) számítógép. Rajta a nyomtató (mivel sajnos a router nem kezeli) megosztva, zenék, képek megosztva.
Persze kipróbáltam a FrontRow-t is. Ötletes dolog, de nem hinném, hogy állandóan használni fogom. Képek megnézegetéséhez praktikus. Apropo sok inteles mac használók, tudja valaki esetleg, hogy mi van, ha lemerül az elem a táviranyítóban? Vagy nincs is benne elem? 🙂
Legközelebbi beruházás a ram bővítés lesz, mert az 512 sajnos édeskevés. Az apple meg elmehet a @#! -ba, hogy 2 db 256-os modult tesz a gépeibe. Minek?? Semmire nem jó, csak arra, hogy drágább lecserélni. Mi a taktika? Régen az iBookba és a PowerBookba is 1 db 512 volt, csak mellé kellett tenni a másik 512-est, s ment minden, mint a karikacsapás… Nem értem.
Ma miközben Zsó tanított lenn voltam Borival sétálni. Hirtelen ötlettől vezérelve indulás előtt betettem az egyik freestyle korongomat, meg a szilikon spray-t is a babakocsi aljába. Hogyhogynem Bori elaludt a séta közben, én meg szépen előkapartam a korongot, megtisztogattam az egy év alatt rárakódott portól, s egyéb kosztól. Ezután beszilikonoztam, s próbáltam a spint. Ment. Átvenni balkézre, ment. Láb alatt átvétel, néha sikerült. Újra kedvet kaptam a dologhoz. Ráadásul ha újra kinn lesz majd edzés délután, akkor heti legalább egyre el is akarok járni.
Addigis azoknak, akik nem tudnák milyen a freestyle frisbee, itt egy kis kedvcsináló video:
Persze a legjobb, ha az ember többedmagával jammel a tengerparton állandó szélben. Viszont az az érzés sem utolsó, amikor sokadjára elejtve a korongot rápillantok édesen alszó alvó lányomra a babakocsiban! 🙂
Tegnap délután kb 1 órán át tököltem azzal, hogy szépen belőttem a vsftpd-t, majd felvettem magamat, mint felhasználót, de nem tudtam belépni se ssh-val, se ftp-vel. Telnet működött.
Nem értem máig sem a dolgot, de lényeg az, hogy a belépési shell-t bash helyett sh -ra kellett visszatennem, mert ha az újonnan telepített bash-t választottam, akkor a fenti probléma állt elő. Valahol el kéne vele fogadtatni a bash-t is, mint loginshellt, de ezen a rendszeren még nem tudom hova kell azt bepakolni. 🙂
Jó tudni. Most majd jöhet már lassan a daapd, meg a lighttpd + php5 + MySQL. 🙂 Ja, és teljesen király, előkerestem egy régi 1 gigás microdrive-omat, s az van behúzva háttértárnak. Így nincs állandóra lekötve (meg nem hangos) a külső vinyóm.
Mindenki magából indul ki – szoktuk mondani. Így vagyok a dologgal én is. Említettem nem is olyan régen a jelszó használat kapcsán a Pastor nevű kis free programot, ami nekem nagyon bevált.
Tegnap egy újabb memória bővítő programmal gazdagítottam osx-es softwarepalettámat, ez pedig a SerialSticker (szintén ingyenes). Nem jelszavakat, hanem a különböző regisztrált, megnyert, megvásárolt programok serial kódjait tárolhatjuk el benne. Így egy esetleges újratelepítésnél nem kell felkutatni az e-mail kliensben, hogy hol is van az adott program serialja. (Tudom, hogy osx-en tökéletesen használható erre a célra a serialbox, de amióta pénzkereső(?) ember lettem, igyekszem vagy csak free programot használni, vagy megvenni a fizetőset, ha az jobb, vagy nincs free verzió.)
Tegnap szépen össze is vadásztam az eddigi serialjaimat. Az eredmény:
Egyetlen apró hibát találtam eddig a programban, ez pedig, hogy a Purchase date mezőt hiába változtatom, az visszaáll az éppen aktuálisra.
Ma már minden nap valaminek a napja. A mai a PI (π) napja. Ez persze nem jelent semmit, de jó tudni. …ha előbb tudom, akkor ma minden órán a Pi-ről tanultunk volna. 🙂
És akkor emlékeztetek mindenk kedves Olvasót, hogy volt már itt szó a PI-ről a blogon is. A piday.org oldal még egy picit félkész, de mindenesetre ötletes kezdeményezés, van egy kérdőív is, amivel szép nagy Pi-vel ellátott pólót lehet nyerni.
Ma már minden nap valaminek a napja. A mai a PI (π) napja. Ez persze nem jelent semmit, de jó tudni. …ha előbb tudom, akkor ma minden órán a Pi-ről tanultunk volna. 🙂