Hihetetlen, hogy mekkora üzlet lett a felvételi előkészítés. Először az oldal statisztikái között fedeztem fel a különféle szolgáltatásokat („Kobak felvételi előkészítő”, „Kobak felvételi bombázó”, … ezekre keresve is érkeztek ide), majd az Instagram hirdetései tovább erősítették ezt az érzést. Jól látható, hogy a felvételi előkészítők piaca óriási növekedésen ment át az elmúlt pár évben.
A fenti néhány hirdetéssel találkoztam az elmúlt hetek folyamán. Elnézést kérek, ha valahol nem a legjobb pillanatban screenshotoltam, de a cél csak az volt, hogy látszódjon, mekkora piac lett a felvételi.
Hozzám ez a 9 szolgáltatás jutott az instagramon keresztül (mint célzott hirdetés?). Miért érdekes ez?
Itthon számtalan alkalommal hallgattam már meg, hogy az oktatásban nincsen pénz. Ha ez igaz lenne, akkor nem tudna 9 szolgáltatás ebből a piacból működni. A hirdetések nem ingyen működnek, legalább azt ki kell tudni gazdálkodni. Így az első állítás, miszerint nincs az oktatásban pénz, megdőlt. Ez azt is jelenti, hogy nagyon bízom benne, hogy a magyar EdTech szolgáltatások piaca még dinamikusabban fog növekedni a jövőben.
A következő kérdés, ami megfogalmazódik sokakban:
Az iskola miért nem tudja felkészíteni a diákokat a felvételire?
Fel tudja, de ezek a szolgáltatások egy egész más igényt szolgálnak ki. Ahogy a testnevelésóra se fogja kiszolgálni a versenysportot, úgy a tantermi oktatás, sokszor 30 fővel, heti 3×45 percben nem lesz képes kiszolgálni minden diák igényét a felvételivel kapcsolatban. A hasonlat sántít, ebbe most kérlek ne kössetek bele! Olvassunk tovább.
A tantermi oktatás célja, hogy a diákok elsajátítják a szükséges tudást, tananyagot. A miérteket. Sok esetben a heti 3 óra nem elegendő a részletes gyakorlásra is. Ezért kapnak a diákok házi feladatot. Amikor be is tudják gyakorolni, ezzel aktív tudássá tudják konvertálni, amit tanultak. És ezek a szolgáltatások a sok nem megcsinált házi feladatot például kiválóan ki tudják váltani.
Ezek a felvételi előkészítő foglalkozások felvételizni tanítanak meg. Itt már nincs szükség arra, hogy megtanítsák a diákoknak, hogy egy háromszögben a belső szögek összege 180 fok. Ez már nem a miértekről szól (tisztelet a kivételnek). Hiszen ezt megtanította már az iskola, de a beiratkozott diákokat legkevésbé sem érdekli. Ők megoldásokat, azonnal alkalmazható recepteket akarnak és kapnak is. Sokszor látni a weboldalakon kétszámjegyű százalékos növekedést a felvételi pontszámokban és további csodákat. Ezeket tudják hozni a receptek. Főleg, ha a felvételi követi az eddigi évek sémáját és nincs benne változás. Idén nem volt.
Az AI korában
A legfontosabb kérdés most már a felvételin túl, hogy mire van szükség az AI korában. Milyen tudást kapjanak a diákok?
Képes lesz-e az AI átvenni a felvételi előkészítés feladatát, s miután a diákok az iskolában kérdeznek, miértekre válaszolnak, megértik mi micsoda a matematikában, utána az AI lesz-e, ami begyakoroltatja ezeket az ismereteket. Az AI adhatja-e majd át a recepteket a diákoknak a jövőben?
Vagy az AI képes lesz-e arra, hogy a miérteket is átadja, megtanítsa?
Nem gondolom, hogy az AI le fogja váltani a tanárt. Nem gondolom, hogy le fogja váltani bármelyik fenti szolgáltatást. Azt viszont gondolom, hogy aki a fenti szolgáltatók közül elsőnek ébred és a gyakoroltatást, utánkövetést AI alapokra tudja helyezni, az nagyot fog előrelépni.
Mi történjen az iskolában az AI korában?
Tanulás, sok beszélgetés, sok miértre adott válasz. A miértek 3-5 éves korban érkeznek. És az emberi érdeklődésünk része. A baj az, amikor az iskolában „kinevelődnek” a miértek.
A jövő kérdése, hogy az AI miként segítheti a diákokat a tanulásban. De az biztos, hogy a miértekre adott válaszok továbbra is a matematikaoktatás központi elemét kell, hogy képezzék. Ti mit gondoltok?