kemény nap

Sírás, düh, kétségbeesés, s fáradtság vegyül a tehetetlenséggel. Azt hiszem megörülök, s minden tiszteletem eközben Zsófié, aki még mindig talpon. Bori 0-24 nyüszög (vonyítva beszél, jajjgat). Fáj a pocija, lázas, tudom. Ennek ellenére azt hiszem megőrülök. Bevonlutam a szobába, feltekertem a zenét, de mégis azonnal halkítom, hátha szükség van rám. Próbálok nem odakoncentrálni, s mégis odafigyelek.

Egy ilyen délután végén, este lefekvéskor Bori rám mosolyog, s minden mi előtte volt a múlt, s előttem a mosoly. Szeretem. Nagyon.

By kobak

apa, tanár, geek

3 comments

  1. Most olvastam, csak, hogy Bori milyen beteg. Jobbulást kívánok! Meg kitartást, nektek. Remélem a bejegyzés írása óta már javult az állapota! Azt lehet tudni, hogy mi terítette le szegénykét?

Comments are closed.