OneNote, a Microsoft újra cool

Amióta az eszemet tudom, s tudatosan választom meg a szoftvereimet kerültem a Microsoft termékeket. Olyan szinten, hogy szerintem ha valaki elkezdene keresni a blog archívumában, akkor biztosan találna még akár “Micro$oft” meg “mikrofos” meg hasonló harcos linuxos időkből származó megnyilvánulásokat.

Azonban hiába a remek LibreOffice, pár hónapja Mac-en is Microsoft Office-t használok. Gyorsabb, s jobb. Egyedül prezentálásra maradtam meg a prezi (akik még mindig nem hozták ki az Android appjukat) mellett. És a OneDrive is működik. Így szépen lassan beadom a derekam, s a szoftver ökoszisztémába, amit használok egyre több Microsoft termék is bekerül.

Tovább megyek. Majd, ha lesz egy szusszanásnyi időm, akkor a mandroid profilomban is szerepelni fog, hogy Windows 8 van BootCamp-ben a MacBook-omon. S van hogy bebootolok egy Windows 8-at, s nem kapok rögtön sokkot. Sőt, azt kell, hogy mondjam, egészen rendben van a rendszer.

Ahogy szögletesedik a Microsoft, úgy lesz egyre szimpatikusabb. Nekem ez az új letisztult színvilág, s logók is bejönnek. Satya Nadella pedig nagyon jót tett a cégnek. Steve Balmert nem szerettem. Sőt egy arrogáns bunkónak tartottam. Ez pedig a cégnek se tett jót.

Azt kell, hogy mondjam: A Microsoft újra cool. Vagy most először az. A Microsoft elindult egy teljesen új úton. Még az új Internet Explorer se rossz. Ez azért fontos, mert aki nem annyira fiatal, s élt még a 7-es verzió előtti időben, az tudja, hogy az ie a webfejlesztők (és használók is) réme volt. Mára modern webes technikák, OpenSource mozgalom támogatása jellemzi a céget. A blogs.office.com pl. WordPress motoron fut. Természetesen Azure felhőben. Sose hittem, hogy a Microsoft valaha ilyen nyitott lesz.

Amiért azonban a billentyűzet püfölésébe kezdtem az a OneNote bejelentés. A OneNote mostantól ingyenes minden platformra, elérhető felhőben, Microsoft operációs rendszeren, Mac-en(!), iOS-en, s Androidon is. Egy remek jegyzetelő alkalmazást kaptunk.

http://www.youtube.com/watch?v=nDWhKx2n_Zs

Persze mondhatná bárki (egyébként jogosan), hogy az Evernote ellen másképp nem tudna labdába rúgni a Microsoft. Meg a Google Keep is kezd már kilépni a saját árnyékából. Azonban nem ez a lényeg. Hanem, hogy a Microsoft szép és jól működő terméket gyártott, s azt ingyen odaadja nekünk.

Ilyenre eddig nem nagyon volt példa. Örülök, s remélem, hogy ez a trend folytatódik. Ráadásul összebútoroztak a cool scannerek apjával a Doxie-val is:

http://www.youtube.com/watch?v=ywqax2f6lCE

Csak így tovább Microsoft! – Ez a mondatot nem gondoltam volna pár éve, hogy elhagyhatja a számat. Azt, hogy leírom pedig kizártnak tartottam. S lám mindenki meg tud újulni, s tud nagyon jó dolgokat alkotni.

Iratkozz fel, hogy elsőnek értesülj új bejegyzésekről:

2 responses to “OneNote, a Microsoft újra cool”

  1. end Avatar
    end

    Korai örörm. Annak idején a benszülöttek lelekendeztek így a spanyoloktól “ingyen” kapott üveggolyókért. És mi lett a vége…

    – Ma nem a felhasználókért folyik a harc, hanem a leendő MÁTRIX-ba “betonozott” rabszolgákért. Ez a hatalom felettük minden pénzt megér, és az elmúlt 10 évet tekintve a megszerzésében ennyire sikeresnek csak az ázsiai termelési mód főrendűit tarthatjuk a földműveseikkel szemben. (A módszerükkel 1000 éven át virágzott a hatalmukat és a fényűzésüket lehetővé tevő kizsákmányolás.)

    Matekos vagy, lehet neked kell az MS Office “tökélye”, funkcionalitása, de szerintem Te is tudod, legtöbbünknek még a LibreOffice is túl sok. Nem mondom, hogy ne használd, de ha már az általad oktatottaktól is elvárod ugyanezt a “lelkesedést” az MS iránt, – s pusztán az ingyenesség okán, – akkor Te is csatlakoztál a legujabbkori, globális “gyarmatosítókhoz”.

    A LibreOffice fejlődése a felhasználóktól függ, a világnak, benne Európának az USA-tól, és a multiktól való függősége némiképp meg úgyszintén. (Természetesen még sok hasonló projektre gondolok a “Libre” neve alatt.) A személyes szabadság pedig a választások sokféle, azaz alternatív lehetőségétől, amit természetesen valmiképp befolyásol egy nagymúltú cég ilyen “ingyenes ajánlata”. Csak ez nem “önrendelkezés”, ezt éppen a LibreOffice-t és a hasonló alternatív megoldásokat egyre többen választók kényszerítették ki. Nem helyes a “katedráról” ilyenmódon korlátozni, azaz befolyásolni őket. Úgy is mondhatnám, a LibreOffice a “miénk”, szimpátiánk és támogatásunk, a használata fontos a továbbfejlődéséhez és a létezéséhez. (A MS Office meg Amerikáé, támogassa reklámokkal Microsoft…)

    (Bocs, ha a komment “fáj”, de én így gondolom!)

    1. kobak Avatar

      Szia,

      nem fájt a komment, sőt. Örülök, hogy előkerült a téma. Aminek én örülök, hogy a Microsoft nyitott(abb) lett. Matekos vagyok, így többnyire egy jegyzettömb (notepad++ vagy Sublime text/TextMate) + LaTeX segítségével írok. Azonban ne ezzel hasonlítsuk össze a Microsoftot.

      Valóban a “digitális rabszolgaság” a cél. Elköteleződj egy rendszer, egy termék felé, megrendeld, függővé válj és fizess. Én Mac-en használok most már Microsoft termékeket is, mert vannak jó oldalai. A OneNote egy ilyen termék. Tetszik. Rajta van az Android telefonomon is. Ez jóság. Amint fizetőssé válik, “rabszolgasorba” akar terelni, váltok.

      Egyelőre a OneNote remek termék/szolgáltatás. A OneDrive-val együtt pedig tökéletes jegyzetbirodalom. Addig, amíg nem az életem, csak bevásárló lista, egyéb jegyzetek vannak ott, nincs semmi baj. Illetve mielőtt bármi komoly dolgot feltennék majd körbejárom a “menekülés” lehetőségét.

      Összefoglalva: Valóban fontos, hogy tudatosan, s az általad is leírt veszélyekre figyelve használjuk a rendelkezésre álló eszközöket. Azonban ha adott egy jól használható termék, akkor azért mert azt a Microsoft gyártja, balgaság lenne nem használni. Főleg, ha az nem kerül semmibe. (Jelen esetben a OneNote)

To respond on your own website, enter the URL of your response which should contain a link to this post’s permalink URL. Your response will then appear (possibly after moderation) on this page. Want to update or remove your response? Update or delete your post and re-enter your post’s URL again. (Find out more about Webmentions.)