posterous, avagy mit honnan, s hova, vagyis káosz az interneten

A legújabb divat, ami nekem elsőre nagyon ellenszenves volt, de aztán megszerettem. A dolog összefüggésben van természetesen a kis gnome telefon megjelenésével, s a tumblrérdekes, hogy mindkét témát pont másodjára dolgoztam fel. Ezt a habari címadásából lehet egyébként könnyen kiolvasni. újrafelfedezésével.

20090623-rcsd7rtr8c2p6xpdi5hep

A fenti kép a 3gS iPhone megjelenésére került ki a posterous blogra. A lényeg, hogy a posterousra képet, videót, bármit feltölteni pofonegyszerű. Semmi más dolgunk nincs, mint a post@blogod.posterous.com címre elküldeni a tartalmat e-mailben. A többit a motor intézi.

És itt jön a képbe az iPhone. Chase Jarvis mondta, hogy a legjobb fényképezőgép mindig az, ami épp nálad van. És ebben teljesen igazat adok neki. Az iPhone beépített fényképezőgépe valóban egy kalap kaki, ha összehasonlítom bármelyik konkurens gyártó termékéveltermészetesen a hasonló árkategóriát nézve. Azonban annyira egyszerű wifit találva e-mailben elküldeni a képet, hogy az már fáj.

Másik praktikus volta, hogy automatikusan tud tartalmat továbbítani egyéb szolgáltatások felé. Ez pl. azért praktikus számomra, mert a plürk névre hallgató izén tök jó kis közösség van, de nekem nincs energiám/időm nézegetni, viszont semmi nem tud oda normálisan tartalmat küldenitudom, ping.fm …. Aztán az identi.ca egy szintén egyedi kezdeményezés, opensource az egész, s nagyon jópofa dolgok vannak ott is. Aztán a … és a sort még folytathatnám. A lényeg, hogy ezeket mind be lehet fűzni a posterousba.

Az én kis képeimről készült bejegyzés ezután a következőképpen utazik: plurk(1), idenci.ca(1), tumblr(1), twitter(2), facebook(3), wordpress.com blog(1)a számok a sorrendet hivatottak jelezni. Az (1) azt jelenti, hogy azoknak egyből szól a posterous, a twitter viszont már a tumblr-től kapja az infót.. Nem linkelek felhasználóneveket, mert mindenütt unalmasan csak kobak néven szereplek.

Az itt írott bejegyzésekről, illetve a fotolog.hu -ra feltett képekről a twitter értesül első körben. Ebből a történetből kimarad a plürk, meg az identi.ca, meg a tumblr is.

Aztán van egy friendfeed acc-om, ami mindent magába szív, egy kobak.eu domainem, amin megy egy sweetcron lifestreem, s egy kobak.mp névre hallgató valamim, amit szintén biztosan lehetne valamire használni, de mégse teszem. Hab a tortán a flickr és az indafotón tárolt képek, s a viddler, vimeo és a youtube szerverein megtekinthető videók.

Röviden káosz van, amiben próbálok rendet teremteni, de azt hiszem rossz irányba haladok. A szociális izé-bigyulákból való kilépés első pontja a google reader hanyagolása lesz. Mivel nálam a hibaüzenetek sajnos nem ritkák, illetve néha magától kidob, így visszatérek valami asztali klienshez. Ekkor azonban elvész a szinkronizálás. Azaz maradna a NNW, ami lassú, s nem sokkal jobb, mint a greader. Vagy wyctim által is favorizált fever. Jelenleg visszamigráltam magamat a viennába, s újra játszadozom a times és egyéb kliensekkel.

A rémesen sok lábjegyzet nem szándékosde, viszont viccesen néz ki. Ha valaki kaotikusnak érzi a bejegyzést, az ne magában keresse a hibát!

By kobak

apa, tanár, geek

3 comments

  1. Aktuálisan így hangzik azt hiszem a kobak.org tagline:
    "Apa, internetezik, s még normális(?) :-)"

  2. A Fever minden pénzt megér. Tökéletes sok feedhez. A Times.app akkor jó, ha olvasol kb 20-at, felette csak szenvedés és eszi a gépet.

    Ami szósöl hülyeségeket illeti, írtam is egyszer Twitteren, hogy a "web 2.0, megosztunk minden szart, web3.0, próbáljuk szűrni azt a sok szart, amit megosztottunk". Nálam ez kimerül egy Tumblr blog-ban (nem szeretem a Tumblr-t) és a Twitter-ben. Az utóbbi fog győzni, mert sokan követnek és mert, egyszerű, mint a bot. A többi nem érdekel. Nem kell minden hálózaton ott lennem, csak azért, mert más is ott van.

  3. Hát, én is gondolkoztam ezeken, most van twitter is, de az ismerősökön kívül ki követne, úgyhogy asszem hagyagolni fogom.

    Nekem teljesen megfelel a Facebook, ott publikálhatom a dolgaimat, ismerősök megnézhetik, másokat meg úgysem érdekel valszeg.

Comments are closed.