Mefinél olvastam egy történetet. A lényeg, hogy valaki blogolt, s a blogján csúnya dolgokat írt a tanárairól. Ezt az egyik tanára megtudta, elolvasta, szólt az igazgatónak, stb. Botrány, kérdés, hogy van-e, mi a jogi következménye a dolognak.
Érdekes kérdés. Fura probléma. Az az igazság, hogy nem értem a dolgot. Ha valakivel bajom van, akkor azt nem a blogomra írom ki. Megmondom Neki. Vagy csak simán elgondolkozom, hogy egyáltalán igazam van-e. Másrészt csak olyan dolgot írok le, amit bármikor élőszóban is nyugodtan vállalok. És azt sem felejtem el, hogy a szó elszáll, az írás pedig megmarad. Tehát mindenki, aki blogolásba kezd tízszer gondolja át, hogy mi az, amit leír.
Nincs névtelenség. A névtelenség egy mítosz. Nem létezik. Ha valamit írsz, az Te vagy, s lenyomozható vagy. Nagyon kevesen képesek arra, hogy tényleg névtelenek maradjanak. Meg is osztom Veletek ennek egy lehetséges módját:
- tor beszerzése
- tor bekapcs, ingyenes e-mail cím regisztrálása
- az újonnan generált címmel blog regisztrálása egy ingyenes blogszolgáltatónál
- blog bejegyzés írása, s annak előre, vagy visszadátomozása
- ezután pedig azon a néven, amin írod a blogot, nem szabad kommentelni, mert elszólhatod Magad, trackbacket se szabad, mert elárulja mit olvasol, azaz Téged. Az e-mail címet, amit regisztráltál se használhatod máshol.
további hasznos linkek a témában: torpark, anonym blogging with wordpress and tor
A fenti pontokat betartva van esélyed az anoním blogolásra. De még akkoris elárulhat a stílusod, szóhasználatod, témád. Persze értelmét nem látom a dolognak.
Persze felmerülhet a Kedves Olvasóban a kérdés, hogy Koren Balázs miért kobak néven ír. Mert rövidebb, egyszerűbb. Meg, mert megszoktam. Másrészről kobakot lehet kommentben tegezni, míg Koren Balázst a diákjai nem tegezik. 🙂