Az elmúlt néhány napot Észak-Olaszországban, Bresciában töltöttük. Brescia szerda óta megtelt gyerekekkel.
47 országból érkeztek diákok a 6 évestől a 19 évesig.
Idén két gyermekem is részt vett a versenyen. RoboMission és RoboSport kategóriákban, így nem egymással versenyeztek, hanem
Miközben most is izgulunk és drukkolunk a magyar csapatért az idei FGC-n, a WRO open már befejeződött. Az FGC-re is a Robotics Infinity készítette fel a csapatot, s a WRO-ra is. Óriási köszönet Sanyinak, hogy ilyen türelemmel és szakértelemmel foglalkozott a gyerekekkel. Mivel idén a két verseny egyidőben került megrendezésre, így osztódni kellett a RI-nek. Sanyi és Kornél kisérte a magyar FGC csapatot Athénba, mi pedig Bresciába vittük Misiéket és Daniékat.
WRO 2024 Brescia
A RoboSport kategóriában Daniék amióta a kategória létrejött, itt versenyeznek. Előtte Regular vagy most már RoboMission kategóriában versenyeztek. 6 éves koruk óta robotoznak, s óriási versenytapasztalattal rendelkeznek mára már. Boti a kezdetektől Danival egy csapatban versenyzik, Beni később csatlakozott. Ebben az évben megszerezték első nemzetközi érmüket is, ami egy bronzérem.
Misi már az óvodában látta, hogy Dani robotozik, így adódott, hogy ő is belevágott, amint lehetősége nyílt rá. Bercivel kiegészülve készülnek a versenyekre. Ők RoboMission kategóriában versenyeznek, de még Starter vagy Kids korcsoportban kezdték meg a versenyzést.
Idén a nemzeti döntőn 1-1 ezüst éremmel távoztak a fiúk, most a WRO olaszországi nemzetközi open versenyéről 1-1 bronzérmet hoztak haza.
A tanítás során a legfontosabb dolog a motiváció. A feje tetején is ugrálhat a tanár, vagy ostorral fenyegethet, ha a gyerekeknél nem üti meg azt a motivációs küszöböt, ami ahhoz kell, hogy beinduljon a tanulási folyamat, akkor tökmindegy.
A mai magyar oktatásnak szerintem (több dolog mellett persze) az egyik nagy baja az 1-5 való osztályzás. Amikor a diákok kapnak egy feladatot, rendszeres, hogy felmerül a kérdés:
Kapok rá jegyet?
Hogy fogja ezt a tanárúr osztályozni?
Ez gimnáziumban már sok diáknál teljesen beleégett a tudatukba és emiatt csak osztályzatokban képesek gondolkodni. Kvázi fizetséget várnak el a tanulásért cserébe. Nem azért tanulnak, mert tanulni akarnak, hanem mert jó jegyet akarnak, vagy éppen mert félnek attól, hogy rosszat kapnak. Pedig az eredményes tanulás, vagy a sokat emlegetett élethosszig való tanulás nem a jegyekért megy. Az a tanulásért magáért, a tudás megszerzésének öröméért történik.
A technológia nem megoldás ezekre a kérdésekre, de sokszor alkalmas segédeszköz lehet egy olyan rendszer felépítésére, ami motivációról, tudás megszerzéséről szól.
A pénteken bemutatott Plickers például remek példa arra, hogy lehet tanárként gyorsan képet kapni arról melyik diákunk mit értett meg az aznap elhangzott tananyagból. Most pedig egy lépéssel még továbbmegyünk. Két olyan weboldalt, alkalmazást szeretnék megmutatni, amik a tanulókkal való kapcsolattartást, motiváció fenntartását célozták meg.
Ez az alkalmazás, ahol a Classdojo találkozott a Warcrafttal és minden diák valami virtuális karaktert tud fejleszteni a tanév során.
Melyiket válasszam? Minek ezek?
Azt válaszd, amelyik Neked szimpatikus. Ha egyik sem az? Keress tovább, rengeteg egyéb hasonló oldal és alkalmazás létezik még. Nekem ez a kettő az, amikkel jelenleg foglalkozom, bevezettem csoportjaimnál.
Sőt a magyar fejlesztésű beethebest mellett se menjünk el szó nélkül!
És az edmodo, … találd meg a Neked való motivációs segédeszközt! Ami egyébként lehet egy kockásfüzet is!
És nem óvodásokat, vagy általános iskolásokat tanítok, hanem gimnáziumban és egyetemen oktatok. És igen, nekik is fontos a pozitív visszajelzés, nekik is motiváló amikor játékossá, játékká alakul a munka. Még a mesét sem vetik feltétlenül meg. 😉
Nem most lettem 24. Csak gondoltam leírom mi mindent próbálok egy-egy 24 órás napba sűríteni. Épp nem is olyan régen tette fel nekem a kérdést egyik ismerősünk, hogy te mit is csinálsz tulajdonképpen.
Hosszú évek Budai Középiskola + Androidportál, meg egy kis web pofozgatás életformát lassan kicsit átformálta az élet. 3 éve ugrottam fejest a GeoGebra világába. Közben az ELTE Matematika Intézetének Módszertani Központjának lettem oktatója. Bejártam a világot, majd tavalyi évben a GEOMATECH projektbe kerültem át. Továbbra sem túl messze a GeoGebrától. Először mint a szoftver fejlesztés projekt vezetője, majd a partneriskola hálózat koordinátora, illetve most éppen egy picit mindkettő. 🙂 Egy éve pedig a Firefox OS itthoni bevezetésében kezdtem segédkezni.
A tavalyi tanévet középiskolai oktatás nélkül abszolváltam. A fentiek mellett ez természetesen nehezen is fért volna bele. Ez egyik oldalon kellemes, kötöttségek, s koránkelés (Budai Középiskolában 7.30-kor kezdődik az első óra) nélküli időszak volt, másik oldalon hiányzott a tanterem. Illetve azt gondolom, hogy a matematika tanárképzésben, illetve egy oktatási projektben nehéz úgy hitelesen részt venni, hogy nincs közvetlen tantermi kapcsolat.
A nyáron az ELTÉn tartott óráim számát csökkentettük, s amikor megkerestek a Fazekasból, hogy vigyek 3 osztályt, először nemet mondtam, majd egy kilencedik osztályt elvállaltam. A döntés nehéz volt, s vihettem volna egy osztályt a Budaiban is. Azonban eddig az Apáczai gyakorlótanításon kívül csak a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban, s a Budaiban tanítottam (igaz, hogy ott műszaki szakkőzéptől a kéttannyelvű gimnáziumig széles a spektrum). Így a Fazekas egy olyan érdekes tapasztalat is, amikor láthatom mi történik egy sokak által “versenyistállónak” titulált intézményben belülről.
Visszalépés-e a felsőoktatásból a közoktatásba? Nem gondolom. Sajnos van egy ilyen téveszme itthon, hogy az egyetem az oktatás csúcsa. Nem az. Tudás fellegvára lehet, de nem az oktatásé. Igazi oktatás, tanítás, nevelés épp a másik oldalon történik. Óvoda, iskola. Az iskolai tanítok fantasztikus dolgokat művelnek. Egy óvodapedagógus pedig egyszerűen számomra felfoghatatlan türelemmel és kreativitással rendelkezik.
Persze a GEOMATECH, ELTE és a Fazekas mellett az androidportal is, s pár kisebb-nagyobb saját projekt is működik, illetve alakulóban van. Igyekszem apaként is helyt állni, s minél több időt a családdal tölteni. Ja, az én napjaim is sajnos csak 24 órából állnak…
Egy gyors ajánló az elmúlt két nap oktatás tartalmú írásaiból a 444-en. A portált még mindig nem tudom hova tenni a bulvár-hír tengelyen, de ez a két cikk mindenképpen elmozdította nálam a bulvár pontról.
Kovács Erika fantasztikus. Nem találkoztam még vele, ha mégis, akkor nem mutatkoztunk be egymásnak. Minden tiszteletem. És a címbeli mondatot sokszor mondtam már én is el, s jó látni leírva, vastagon, kiemelten.
Szereti mindenki temetni az oktatást, elmondani mennyi baj van vele. Azonban ez a két cikk reményeket kelt. Nincs egyedül az ember, ha változást szeretne. El kell kezdeni tenni érte, ahogy a Szentgyörgyi rádióbeszéd kapcsán is írtam. Hajrá! 🙂
Az elmúlt két szombatot két különböző konferencián töltöttem. A múlt heti konferenciát már megemlítettem, tegnap pedig a Digitális Pedagógus konferencián tartottam az egyik nyitó előadást.
2014-et írunk. A diákok hazamennek, s a Facebookon folytatják a szünetben megkezdett beszélgetéseket. Wikipedián keresik meg mikor élt Napoleon, s úgy nőnek fel, hogy minden egy kattintásra van tőlük. A tanteremben ezzel szemben azzal szembesülnek, hogy minden lassú, régi.
Hogyan lehet okostelefonokat, tableteket bevonni az oktatásba? Olyan eszközöket alkalmazni, amiket a diákjaink is használnak mindennapjaik során. Ne érezzék úgy, hogy az iskolapadba beülés egy időutazás. S nem csak történelem órán.
Az okostelefonok, s modern eszközök oktatásban való használatával szemben általában az az általános kifogás, hogy “de akkor nem fog figyelni a diák az órán”. Mással fog foglalkozni, megnézi a dolgozat megoldását az Interneten, beszélgetni fog a társaival, stb. Ezek a kifogások részben jogosak. Nem véletlenül tiltja az iskoláink házirendje a telefonhasználatot, s veszi egy kalap alá az összes szórakoztatótechnikai eszközzel. Észre kell azonban venni, hogy nem csak erre való az okostelefon. Ellenségből barátot! Az okostelefon alkalmas tanulásra. Sőt, nem csak, hogy alkalmas, de kiváló eszköz arra.
Miért pont okostelefonok? Mert az okostelefon nem csak egy telefon. Az okostelefon a következő eszközöket foglalja magába:
kamera (fényképezőgép és video)
számológép
webböngésző
e-mail kliens
kapu mindenféle online kapcsolattartó, közösségi oldal felé
iránytű
gps
gyorsulás és sebesség mérő
játék
…
A felsorolt funkciók mindegyikére 1-1 célszerszám szinte elérhetetlen volt eddig az iskolákban. Kevés iskola rendelkezik gyerekek számára kiadható videokamerával, vagy pl. gyorsulás mérővel fizika órai használatra. Mára az okostelefonokban ezek a funkciók mindenki számára elérhetővé váltak. Azonban a funkcionalitás hiába adott, ha nem használjuk azokat. Sajnos sok esetben a diákjaink sem ismerik ezeket a funkciókat, lehetőségeket, s eszközeiknek képességeinek is csak 1-1 apró szegmenség használják.
Hiszek abban, hogy az iskolának és az oktatásnak feladata, hogy megtanítsa a diákjainkat az életben való boldogulásra. Ahogyan én még technika órán szöget beverni, s gombot felvarrni is tanultam (nem mondom, hogy rendszeresen alkalmazom), úgy azt gondolom, hogy a mai generációnak elengedhetetlen az okostelefonok, okos eszközök használatának az elsajátítása. És a használat nem merül ki abban, hogy le tudja tölteni az Angry Birds legújabb verzióját.
Múlt héten a Gazdasági Rádióban jártam, mint ezt a matematika mindenütt bejegyzésben már említettem. Most nem a Firefox OS, sem az Android volt a téma. Matematikáról, oktatásról, GeoGebráról, s a GEOMATECH projektről beszélgettünk.
Ha a GEOMATECH projekt igazán beindul, lesz majd itt a blogon további információ is róla. Egyelőre tervezünk, alakulunk, nagy reményekkel tekintünk előre!
A jövő héten pedig indul a szorgalmi időszak. Lesz egy félév GeoGebra speci. Már másodszorra bővítettem létszámlimitet. Lesznek Matematikai problémák a hétköznapokban, meg pár kötelező tantárgy is. 🙂
A mostani lelkesedés alapján ügyes és nagyon tehetséges, de méginkább elkötelezett matematikusok, s matek tanárok fognak végezni pár év múlva.
Régóta tervezem ennek a bejegyzésnek a megírását. 7 év középiskolai oktatás, 3 év egyetem mellett rendelkezem némi rálátással a magyar oktatási rendszerre. A GeoGebra community managereként eltöltött éveim pedig lehetőséget adtak arra, hogy a nemzetközi oktatás helyzetéről is kialakuljon egy képem. Aztán amikor elkezdtem begépelni, rájöttem, hogy nincs az az ember, aki végigolvasná a rövid véleményemet. A hosszúba meg akkor inkább bele se kezdek.
Ehelyett ebben a bejegyzésben videókat fogok bemutatni. Olyan emberek beszélnek TED-en vagy saját blogjukon, akik szintén észrevették, hogy az oktatás átalakításra szorul.
Sir Ken Robinson, 2007. január 6.
Ken Robinson beszéde nem véletlenül a TED történetének egyik legtöbbet megtekintett beszéde. Mindenki érzi, hogy változásra szükség van. Az oktatásunk a mai formájában nem a mai társadalom elvárásait szolgálja. Ezt a később linkelt Seth Godin beszéd is megerősíti.
Salman Khan, 2011. március 9.
Sal Khan beszédét amikor először láttam nagyon inspirált, s azóta is többször használtam óráimon a Khanacademy weboldalt. Nagyon jó gyakoroltató, de ha így beszorítva látom a videót Ken Robinson és Logan beszédei között, akkor már veszít az erejéből.
A Khanacademy pont nem a kreativitásról szól. És ezzel semmi baj nincsen. Kreatív volt létrehozni ezt a rendszert, de az oldal használóinak pont kreativitásra nincsen sok szüksége.
Daphne Koller, 2012. augusztus 1.
Daphne a Coursera egyik alapítója. Előadásában megmutatja az MOOC (Massive Open Online Courses) előnyeit, hogyan juthat el az oktatás olyanokhoz, akiknek egyébként esélyük sem lenne egyetemre járni. Érdekes megnézni az összefüggéseket Khan beszédével.
Logan LaPlande, 2013. február 12.
Érdekes, hogy ez a videó, ami közel 1 éves, idén januárban robbant be a köztudatba. A legkülönbözőbb reakciókat kiváltva az emberekből itthon. A 444 stábja kiakadt, mások viszont az oktatás legújabb reformerét látják a 13 éves gyermekben. Egy dolog biztos, s ez egy fontos figyelmeztetés. A diák nem tudja még mit akar. Erről egyébként Ádám is beszél a következő videóban. A diák azt tudja, hogy ő boldog akar lenni.
Az oktatás fontos feladata, hogy ezt tudomásul vegye, s az életre készítsen fel.
Zeitler Ádám, 2013. december 2.
Ádám a Milestone intézet egyik alapítója. Higgadt, érdekes előadásában bemutatja a külföldi és a magyar oktatás közötti különbséget. A Milestone intézet magyar diákoknak segít külföldi egyetemeken elhelyezkedni. Ádámmal volt közös projektünk, így öröm volt látni őt a színpadon. Sajnos csak videón utólag.
Ádám előadása végén hangsúlyozza, hogy mennyire hibás gondolat a “mindegy csak külföldre!” hozzáállás.
Seth Godin, 2013. december 23.
Seth beszéde talán kevésbé inspiráló, mint Ken Robinsoné, de a két beszéd jó keretet ad a bejegyzésnek. Viszont ami fontos, hogy sokkal több konkrétumot és javaslatot tartalmaz, mint a bejegyzés indító beszéde. Szinte mindennel egyetértek, ami elhangzik a videóban.
Hogyan tovább?
Ádám beszédét látva kaptatok a magyar helyzetről is egy képet. A magyar oktatás továbbra is tartalom központú, ahogy ez Seth Godin beszédében is elhangzik. A tartalom és magolás nem baj. Egy darabig. Amikor egy kisgyerek felnő, akkor is ismétel, azzal sajátítja el a beszédet, mozgást. Ez mindennek az alapja. Azonban egy idő után átalakul a magolás szerepe, s fontossága.
A tárgyi tudás egy internetre képes okostelefonnal a zsebünkben már kevésbé fontos. Kevésbé, s nem egyáltalán nem fontos. A kontextusba helyezés képessége, a rálátás ami szükséges. A történelmi eseményeket egy “számegyenesen”, idővonalon kell tudni látni. Ismerni kell minek milyen eseményre volt hatása. Ehhez szükséges, hogy időben el tudjuk helyezni azokat. Azonban, ha valaki nem tudja a Mohácsi csatában hogy hívták a csapatok összes vezérét, s azok felmenőinek összes nevét az nem kell, hogy problémát jelentsen.
Ami szerintem az oktatás átalakítójának legfontosabb feladata, hogy az új rendszer a jelenlegi életre neveljen. Seth beszédében említi, hogy a jelenlegi iskolarendszer a gyári dolgozók nevelésére lett kitalálva. A mai világban más igények vannak, mint ezt Ken Robinson több példája is alátámasztja.
Könnyű azt mondani, hogy az egész rendszer rossz. Ez viszont nem igaz. Ádám beszédéből kiragadva a példát, ez pont ugyanolyan hibás gondolat, mint amikor valaki “mindegy csak külföldre” szeretne menni. A jelenlegi rendszernek nagyon sok előnye és értéke van. Ezeknek az értékeknek a megtartása mellett kell a célokat és az eszközöket frissíteni.
Új eszközök bevezetéséhez azonban megfelelő tananyag, módszertani megújulás, s tanárképzés szükséges. Egy példa: Ha minden gyerek mostantól tableten kapja meg a tankönyveket, azzal nem reformáltuk meg az oktatást.
Könnyebb lett a táskájuk (ami jó), de ha azon csak a tankönyveket fogják lapozni pdf-ben, akkor azért felesleges a tablet. A tablet ha az oktatás része lesz valaha, akkor annak interaktív taneszköznek kell lennie, s nem az olvasókönyv reinkarnációjának. Gyors kérdés: Angry birds vagy az X kiadó Y tankönyve pdf-ben (bármelyiket behelyettesíthetjük)? Ugye nem kell sokat gondolkozni az iskolás korosztály válaszán. Sőt talán mi is ugyanazt választanánk!
Rengeteg értékes kezdeményezés van arra, hogyan használjunk tabletet (jól) az oktatásban.
És a tabletek megjelenésével felmerül még sok egyéb részben megválaszolt kérdés. Függőség, hasznosság, játék és tanulás közötti határok, stb. Kis gyermekek esetében is izgalmas a tablet pozitív, illetve negatív hatása. Érdemes elolvasni az index ezzel kapcsolatos cikkét.
Most pedig csak éppen érintettem a tablet oktatásban való bevezetésével kapcsolatos kérdéseket. És ez csak egy eszköz a sok közül. Most már talán érthető az elején elhangzott kissé túlzó kijelentés az olvashatatlan hosszú bejegyzés előrevetítésével kapcsolatban.
Alakítsuk át az oktatást! De tegyük azt jól! Szükség van rá. Rengeteg jó példa van előttünk, a rosszakból meg tanulhatunk. Ha valakit ezek után vagy ezek ellenére mélyebben érdekel a témáról alkotott véleményem, akkor keressen meg, s szívesen beszélgetek Vele egy jót. 🙂
Hétfőn megkezdődött a konferencia. Igen, ezért jöttem Kambodzsába. Illetve ez még nem biztos, hogy elég lett volna. Az ok, amiért végül elküldött a GeoGebra, az az oktatási miniszter személyes meghívása volt (nem személyesen nekem szólt, hanem a GeoGebrának).
A konferencián, mint a programban is látszik, három előadás, s egy kerekasztal, amiben részt veszek. Ebből a három előadást tegnap és ma abszolváltam. Remek fogadtatása volt a GeoGebrának.
Ma reggel még egy kerekasztal beszélgetés lesz, s utána megbeszélések, találkozók, illetve még egy-két előadás. Ezek már nem a konferencia keretein belül. Így remélem bele fog férni a Market, palota, s egyéb érdekességek megtekintése is a Kambodzsában eltöltött időbe.
Tegnap reggel jártunk a minisztériumban. Jártam már itthon is hasonló helyeken, de ez nagyon különleges volt. Kambodzsában nagyon odafigyelnek a részletekre. Őexcellenciája Im Sethy, az oktatási miniszter maga is fizika tanár volt, így nyitott volt a természettudományos, s matematika oktatásra kiváló GeoGebra szoftvert.
A prezentáció után beszélgettünk a lehetséges alkalmazásról, pilot projektről. Ajándékozással, s fényképezéssel zárult a találkozó.
Drága barátaim, oktatással foglalkozó emberek, döntéshozók, diákok, szülők!
Ideje egy picit elgondolkozni. Amikor gyermekeink felcseperednek, s észreveszik, hogy 2 csoki, több mint az egy, boldogság ül ki az arcukra, örömmel számolnak. Az óvodában is örömmel számolnak, a matematika jó, s szeretik. Miért? Mert valami olyat tanulnak, aminek van értelme, napi életük során segíti őket.
Aztán bekerülnek az iskolapadba, s valahol valami történik, mert gimnáziumba érve a matematika már nem tartozik a kedvenc tantárgyak közé. A matematika mumus, a matematika értelmetlen, haszontalan, s pár embert kivéve a matekot egy egységként teljes szívéből utálja mindenki. Persze a sort folytathatnánk. Az egyetemen már egyenesen mumus, s “szórótantárgy” lesz a matematikából.
Miért? Miért nem jó már a matematika? Mi történik az alsós iskolai évek és a gimnázium közötti időben? Mi az, ami ennyire elveszi a gyermekeink kedvét a logikus gondolkodástól, számolástól, rajzolástól, szerkesztésektől?
A válasz egyszerű, a matematika átalakul. Az addigi kézzel fogható, érthető matematika valami absztrakt felfoghatatlan büvészség lesz. Egyenletek, függvények, koordináta rendszer, háromszögek veszik át az addigi két túró rudi meg három túró rudi szerepét, s a gyerekek elveszítik a talajt a lábuk alól.
Vége a kisérletezésnek, megszakad a kapcsolat a valósággal. Ez a magyar matematika oktatás tragédiája sajnos.
Talán ismerős mindenkinek az alábbi vicc:
Teaching Math in 1950:
A logger sells a truckload of lumber for $100. His cost of production is 4/5 of the price. What is his profit?
Teaching Math in 1960:
A logger sells a truckload of lumber for $100. His cost of production is 4/5 of the price, or $80. What is his profit?
Teaching Math in 1970:
A logger exchanges a set “L” of lumber for a set “M” of money. The cardinality of set “M” is 100. Each element is worth one dollar. Make 100 dots representing the elements of the set “M.” The set “C,” the cost of production contains 20 fewer points than set “M.” Represent the set “C” as subset of set “M” and answer the following question: What is the cardinality of the set “P” of profits?
Teaching Math in 1980:
A logger sells a truckload of lumber for $100. His cost of production is $80 and his profit is $20. Your assignment: Underline the number 20.
Teaching Math in 1990:
By cutting down beautiful forest trees, the logger makes $20. What do you think of this way of making a living? Topic for class participation after answering the question: How did the forest birds and squirrels “feel” as the logger cut down the trees? There are no wrong answers.
Teaching Math in 2002:
A logger sells a truckload of lumber for $100. His cost of production is $120. How does Arthur Andersen determine that his profit margin is $60?
Mi valahol leragadtunk a 70-es évek matematikájánál. Ismeretlenekkel, sokszor teljesen elszakadva a valóságtól.
Mit lehet tenni ez ellen? Vigyük be újra a valóságot a matematika órára! Fedeztessük fel a tételeket, összefüggéseket, mutassuk meg a valóságban hol, hogyan használjuk azt, érezzék a diákok újra, hogy hasznos dolgokat tanulnak!
Mutatok két egyszerű példát.
Mi az a függvény? Két dolog közötti összefüggés. Menjenek be a legközelebbi étterembe, s fényképezzék le az étlapot. Majd készítsenek belőle egy koordináta rendszert! Vízszintes tengelyen az ételek, függőlegesen az árak. Használjanak táblázatkezelőt ehhez! Beszélgessetek róla! Miért nem ilyen formán kapják a vendégek kézbe az étlapot?
Trigonometria. Derékszögű háromszög, sin, cos, tan függvények oktatásánál menjetek ki az udvarra, az utcára, mérjetek távolságot, szögeket, s határozzátok meg az épületek, villanyoszlopok magasságát.
Lesznek olyanok, akik nem vesznek részt ebben? Persze. De ha érzik, hogy Neked fontos tanárként, akkor élvezni fogják. És megértik, hogy amit tanulnak, annak van értelme.
Használjatok GeoGebrát felfedezni összefüggéseket, vonjátok be az okostelefonokat, internetet az oktatásba!
Lássák, s értsék a diákok újra, hogy van értelme a matematikának!
