kobak pont org

Tag: teach

  • szombaton is munka

    Löttek a szokásos szombati “déligalvásnak”. Pff, na nem baj, felvételiztetni kell. Ha pedig kell, akkor nincs mellébeszélés, ott a helyem.
    Tanárként bár sok szünetünk van több szabadidőnk van, mint az átlag dolgozó embernek, ezt nem mi osztjuk be.

    Azonban azt hiszem, ha legyűrtem a hajnali kelés okozta sokkot, kiváncsi leszek az új gyerkőcökre…persze jobban értékelném mondjuk a 10 órás kezdést. 🙂

    Most pedig folytatom a javítást, dolgozat összeállítást, meg az elmélkedést, milyen feladatokkal szórakoztassam holnap a szeretett diákságot.

  • felvételi dolgozatok

    Mostanáig felvételi dolgozatokat javítottam. Kicsit el vagyok keseredve. 30 dolgozatból kb 6 db volt 80%-os, vagy jobb. OK, tudom, ez nem a Fazekas, meg nem csak a matek számít, de mégis…

    A most nyolcadikosok többségének fogalma sincs az egyenes és fordított arányosságról. Azért ezt emelem ki, mert ez tényleg olyan dolog, amit a való életben is használunk. Tehát a kifogás, hogy azért nem tanulom meg, mert “úgyse használom sehol soha” itt nem működik.

    Ezekután elképzelni se merem, mi lesz akkor, amikor a “megbuktathatatlan generáció” kerül ide.

  • kakaó helyett kávé

    Tegnap már elég szomjas voltam, de amikor lerontottam a büfében elbizonytalanított a sorban álló rengeteg ember. Najó, gondoltam akkor jó lesz egy kakaó az automatából. Vissza a márvány folyosóra, pénz bedob (100 Ft), mire kiírta az automata, hogy válasszak. Beütöttem a 36-ot (ez volt a mogyorós kakaó), ezután két gomb megnyomására volt lehetőség: normal és strong. Gondoltam jó lesz nekem a normal.

    Pohár kiad, 40 Ft visszaad, s indult a pohárba az anyag. Hurrá, még 2 perc becsöngetésig. Kész, felrohanok, termet nyitok, leteszem az asztalra hülni a kakaó(nak hitt löttyö)t, s megyek a cuccaimért.

    Még nem csengettek be, amikor beérek, belekortyolok, s kissé eltorzult arccal észlelem, hogy átvertek. Ez bizony kávé. Irány a mosdókagyló (van a teremben), ahol magamba öntöttem két pohár vizet, hogy valahogy semlegesítsem a kávé ízét a számból.

  • újfélévi “fogadalmak”

    Újévkor nem tettem fogadalmat. Most se fogok, de az új félévben bizonyos dolgokat másképp fogok csinálni.

    Gondoltam leírom ide is a terveimet, hátha ez jobban ösztönöz majd, hogy megvalósítsam őket.

    • Megszüntetem a kis jegyeket. Mostantól kezdve minden dolgozat, házi feladat, stb. jegy megy egyenesen a naplóba.
    • Újraélesztem a math.ultimate.hu oldalt.
    • Többet fogok sportolni.
    • Többet fogok fotózni

  • ofő

    Nemrég megkérdezték tőlem, hogy lennék-e ofő a mat-infó tagozaton, merthogy ugyebár úgyis ezt a két tárgyat oktatom, és az milyen jó volna.

    Nos, valóban ezt a két tárgyat tanítom, de most van éppen 24 órám egy héten (20 óra a teljes állás). Tehát le kellene adnom pár osztályt (akiket szeretek) hozzá. Kapnék egy csomó adminisztrációt a nyakamba. Kapnék egy csomó (remélem) szeretni való gyereket. Ésatöbbiésatöbbi… Van bőven érv ellene is, s mellette is.

    Magyarul nem egyszerű helyzet. Én szívem szerint még várnék egy évet, s utána vállalnék osztályt. Az iskolavezetés viszont adna egyet már most is. A döntés nem is tudom, hogy döntés-e. Megmondtam, hogy még nem akarok ofő lenni még, mire mondták, hogy OK, azonban lehet, hogy nem találnak mást, s akkor annak kéne lennem.

  • holnap reggel pihi

    Hurrá, s megintcsak hurrá! Holnap csak 3. órám lesz, azaz elegendő fél 10 előtt 5 perccel beérnem. Hát nem csodálatos!?

  • four days to teach

    Már csak 4 napot kell tanítanom a jövő héten, részt venni pár osztályozó konferencián, s utána megyünk hódeszkázni. Jippijájó!!!

  • még 2 nap…

    Bizony, még két nap tanítás. Tudom, tudom, a diákok gondolkoznak így, de el kell, hogy áruljak egy titkot: a tanárok legalább annyira szeretik, s várják a szünetet, mint a diákok. Najó, lehet, hogy nem mindenki, de én biztosan.

    Persze azt is megjegyezném, hogy annak ellenére, hogy várom a szünetet, azért szívesen tanítok. Szeretek emberekkel dolgozni. Iskolán kívül, meg egyébként is rajongok a technikai kütyükért, s általában arra áldozom a pénzem nagy részét, de nem bírnék egy irodába zárva élni, s nem emberekkel dolgozni.

    Nincs is annál jobb érzés Kevés olyan jó érzés van, mint amikor valakinek megtanít az ember valamit. Az az apró csoda, hogy én hozzásegítettem valakit ahhoz, hogy megértsen, elsajátítson valamit. (Tudom, hogy most sokan azt hiszik, hogy a gimnáziumban tanult dolgok nagy része zöldség, s hogy a büdös életben nem fogja soha többet használni, pedig mégis)

  • nyílt nap

    Ma nyít nap volt a suliban. Ez szép is, jó is. Nekem semmi dolgom vele. Legalábbis ebben a hiszemben vonlutam be a suliba ma reggel. Itt aztán többen értesítettek, hogy megnéznék az első órámat. Azt az órát, amin eredetileg témazárót irattam volna. Nincs mit tenni. Fasza hurrá! Témazáró skip.

    Nos, a páran kb 35 főt számlált, extra padok, székek, mindenféle cucc bekerült még a terembe, hogy egyáltalán le tudjanak ülni a vendégek. Az órán megoldottuk a dolgozat feladatait, merthogy ugyebár nem készültem mással. (így állíthatok össze egy újabb dolgozatot)
    Amit nem teljesen értek, hogy minek jön be ennyi 8. osztályos gyerek másodfokú egyenleteket tanulni. Nem hiszem, hogy ért belőle bármit is. Persye nem volt ki`rva, hogz eyt tanuljuk, de ayt látták, hogy hányadik osztályba jönnek. Namindegy.

    Ja, azt már meg sem említem, hogy az igazi hardcore szülők és gyerekek bejöttek exponenciális egyenleteket tanulni a 12. -esekhez. 🙂