A konferencia Tartuban volt, ez talán a kevésbé ismert észt városok egyike. PEdig egy másfél órás idegenvezetés alatt megtudtuk, hogy Tartu Észtország legősibb városa.
Tartu városháza (hátulról)
Vasárnap este hasonlóan Tartuhoz, mintegy másfél óra alatt végigszaladtam Tallinn belvárosán. Ide vissza kell még jönni, Tallinn gyönyörű. Ha Prágát szépnek és hangulatosnaktartod, akkor szorozd meg tízzel, s megkapod Tallinnt. A lenti képek egy esti másfél órás séta alatt készültek, így természetesen nem tudtam minden részét megörökíteni a városnak.
A többi kép itt. Az emberek kedvesek, többnyire beszélnek angolul, az árak nem elrugaszkodottak. Tallinn, Észtország nem a legkedveltebb túrista cél nálunk, pedig méltán lehetne az egyik legkedveltebb.
SOHA! Én most már tudom, tudjátok Ti is! Náthásan sose repülünk. Borzalmas fájdalmakat lehet átélni, ha mégis így tesz az ember, s olyan balga, mint én. Nem néztem utána, kifele voltam a megfázásból, gondoltam, minden jó. Nem.
Előre szólok, soha semmi bajom nem volt repülőn, repülés közben. Kivéve most. Felszállásnál bedugult a fülem, gondoltam semmi gond. Leszállásnál viszont már pattogott, s fájt is. Utána nem hallottam, csak tompán, s sípolt.
Aztán amikor átszálltam, s a következő repülővel emelkedni kezdtünk már fel voltam készülve. A fél órás átszálló időt arra fordítottam, hogy magyar és külföldi fórumokat, oldalakat nyálaztam át, mit kell ilyenkor tenni.
Majd jobb híján kértem a légiutaskisérő hölgyektől két poharat, s azt a fülemre szorítva éltem túl a felszállást. Igen, úgy néztem ki, mint egy ufó, de ez érdekelt legkevésbé. Majd nagyon kedvesek voltak, s elláttak egy másik pohárral, amibe betettek valami izét, hogy jó meleg legyen. Na, így már elviselhető volt a leszállás is.
Tehát, ha náthásak vagytok, s mégis repülni kell: orrspray (esetleg orrcsepp) + füldugó. A kettő kombinációja megmenthet egy borzasztó kellemetlen élménytől.
Az első cikkben benne szereplek én is. Sőt a sielés utáni tablóképem is belekerült. Ezen jól látszik, hogy napszemüveg volt rajtam, s jól leégett az orrom. 🙂
Mivel a koreai nyelvismeretem még nem annyira van magas szinten, így ráengedtem a Google Translate-et, ami először magyarra fordította a szöveget:
A panasz érkezik Koren-án tartott július 8, 2012 Geo konferencián részt zebra látogasson el hazánkban. “A Zebra Geo közelmúltban mutatja az áramlás a világban egy példa a matematika,” mondta “a munkáját a főiskolai képzés alapszinten akár egy ingyenes, egyszeri feladat, és együttműködnek,” mondta.
A hétvégén lehetőségünk nyílt sógoréknál pallérozni Bori sítudását. És a Xoom kiválóan tud Time Lapse videókat rögzíteni. Így egyszer megörökítettem, ahogy a nap lebukik a hegyek mögé:
httpv://www.youtube.com/watch?v=e6ULxE7bKJk
Aztán, egyik nap úgy alakult, hogy felébredtem hajnali 4 és 5 között, s volt annyi lélekjelenlétem, hogy kitettem a tabletet a hajnali időjárás minden viszontagságának:
httpv://www.youtube.com/watch?v=T2iqxBiWgns
Tudom, hogy levághattam volna majd’ egy percet az elejéből, de nem tettem. 🙂 Hihetetlen mennyire gyors az átmenet a hegyekben. Az első videó két másodperces időközzel, a második 3 másodperccel készült.
Csütörtök hajnalban felszálltam vacogva a hidegben egy repülőre Ferihegyen Liszt Ferenc Repülőtér 1-en:
Reggel 9-kor már az hideg esős Barcelonában szálltam ki a repülőből a szintén nem túl meleg, ámde esős Katalán fővárosban. Itt a GeoGebra konferencia egyik szervezője várt. Elszállított a szállásra, ami Barcelona belvárosában, mindentől sétatávolságban található.
Csütörtökön aklimatizálódtam, s egy kicsit sétáltam a városban, miután megismerkedtünk a helyi szervezők közül, az általam eddig nem ismert emberekkel is. A spanyolokról az a hír járja, hogy nem beszélnek angolul. Ez többnyire igaz, viszont beszélnek legalább két nyelvet mind, amit sokan nem tudnak. Barcelonában a használt nyelv a katalán. A katalán nem spanyol konyhanyelv, ez egy teljesen külön nyelv, külön kultúrával, s erre büszkék és ápolják. A legtöbben nem is a .es domaineket, hanem a .cat (katalán) végződést használják.
Ezzel kapcsolatos a felismerésem, hogy Spanyolország sokkal jobban hasonlít az Egyesült Királyságra, mint hittem. Ahogy ott Skócia, Wales és Anglia alkotja a nagy országot, úgy itt Baszkföld, Katalónia és Galicia hasonló autonóm területek. Persze hallottam az ETA kapcsán a baszkokról, meg tanultunk egy csomó mindent földrajzórán, de ezek valamiért nem maradtak meg. Mindig a hatalmas gyarmatosító Spanyolország, nagy, erős és egységes birodalom képe volt előttem.
A csütörtöki nap remekül zajlott, megnéztük este a Sagrada Familiát:
Pénteken volt a nagy nap, kezdődött a konferencia, ami előtt még azért lehetőség nyílt egy kis városnézésre (Képek itt láthatók). Vicces, hogy a városnézés közben a helyi barcelona.tv két munkatársa megállított, s megkérdezték mia véleményünk az időjárásról. Mire elmondtam, hogy otthon -15 fok van, s ez igaz, hogy hűvösebb, mint amire számítottam, de azért ez nem annyira hideg. Persze hideg, mert pl. éjszaka fagy van, s több helyen rendesen havazott, ami nem megszokott errefelé. Az iskolákat is bezárták szinte mindenütt.
A konferencia első előadója Mark Dawes volt Cambridge-ből.
Mark a GeoGebra használatáról beszélt az oktatásban. Tapasztalatait mesélte el, hogy lehet és hogyan érdemes használni a GeoGebrát a tanóráinkon. Remek példákat hozott, s nagyon jó előadó. A vége felé már nem annyira tudtam koncentrálni, mert utána én beszéltem a GeoGebra közösség életéről, lehetőségeinkről, feladatainkról.
Izgalmas volt angolul előadni, katalán tolmácsolással. Megszoktam, hogy a némettel, angollal többnyire elboldogulok, de itt sajnos egyikkel se mentem sokra. 🙂 Vagy nagyon jó volt a tolmács, vagy sikerült jól összefoglalnom a GeoGebra közösség életét. Jól esett, hogy még a szombati reggelinél is kaptam egy “jó volt a tegnapi előadás”-t.
Este az előadókat vendégül látták, s kagylótól polipon át a tonhalig, végigkostolhattuk a tenger gyümölcseit.
A szombat nyugodtabb volt, mert már nem kellett előadás miatt izgulni. Nyugodtan próbáltam élvezni a katalán és spanyol előadásokat. Amiből a fentieket olvasva, mindenki gyorsan rájöhetett, hogy egy mukkot nem értettem. Viszont a bemutatott GeoGebra alakalmazások sokat elmondtak. És igaz, amit az előadásomban is elmondtam, “Mathematics is the common language”. Azt ugyanúgy írjuk, értjük, s használjuk.
Délután felmentünk Daviddal a közeli hegyekbe. Itt hó is volt, ami ugyebár Barcelonában nem annyira gyakori. 🙂 Gyönyörű volt lenézni a városra. Kicsit már sötétedett, de azért párat még fényképeztem.
A vasárnap a tervezettnél kicsit izgalmasabbra sikerült. Előszöris meg kell jegyeznem, hogy nem a legrövidebb úton indultam haza. Mivel kizárólag méregdrágán volt közvetlen járat (amivel a mostani Malév helyzet miatt valószínűleg egyáltalán nem jutottam volna haza), így London, Luton érintésével repültem Budapestre.
Mint már előbb jeleztem, a spanyolok is nehezen viselték a hideg érkezését, de az angolok se voltak felkészülve a hóra télen. Az itthoni -15 fok se természetes, így a reptereken akadtak kisebb-nagyobb fennakadások. Mindenesetre épségben földet értem még éppen tegnap éjszaka.
