WolframAlpha

Kelt jóvoltából a már hivatalos start előtt kipróbálhattam a WolframAlpha “keresőt”. A kereső szándékosan van idézőjelben, mert számomra ez inkább egy oktatási segédeszköz, ahogyan azt már említettem. Éppen ezért most is a matematikai részt emelném kiBár azért játszogattam a többi résszel is 🙂.

Ismerem és használom néha a mathematica nevű kiváló szoftvert, amit szintén a Wolfram készít. Az Alpha ebből a matematikai programból a legalapabb funkciók weben való megvalósítása. Azaz nem kell több tízezer forintot fizetni ezért a tudásért, hanem megnyithatjuk egyenesen a böngészőnkből.

Kezünkbe kerül egy ingyenesen elérhető olyan eszköz, ami majdnem mindent tud, amire a gimnáziumi oktatásban szükség lehet. Függvényeket ábrázol, egyenleteket old meg, szorzattá alakít, testek tulajdonságát megmutatja, derivál, integrál, stb.

Balra látható a matematikai rész nyitó oldala, szemléltetésként, hogy mire képes a Wolfram Alpha. Impresszív már csak a hossza is. 🙂 Kis angoltudással, s megfelelő matematikai alapokkal tökéletes segítőtárs lehet a ma éjjel induló oldal.

Képzeljünk el egy matekórát, ahol a rutinműveletek unalomig ismételt begyakorlása helyett a diákok leülnek a számítógép elé, s érdekes feladatokat oldanak meg. Szép új világ, sok modellezési feladattal. 🙂

És akkor jön a feketeleves. Mit csináljon a matektanár, amikor a diákjai is értesülnek az oldal indulásáról (akár egyenesen az ő blogjáról :-)), s elkezdik használni? Az én válaszom, hogy örüljön, perdüljön táncra, vagy döljön hátra a székében, mert az oktatása eredményes. Elérte azt, hogy a diákok a fenti műveleteket meg tudják oldani, tudják mikor kell az iménti műveleteket használni. Otthon gyakorolni fognak, s mivel a Wolfram Alpha szemléletes és jópofa sok előny származhat belőle. Lehet, hogy kipróbálnak játékból olyan dolgokat, amiket egyébként sose tennének (tóruszt rajzoltatnak, vagy ötöd-hatod fokú egyenleteket oldatnak meg…).
Feketeleves. Ezt írtam az előbb. Igen, mert ha az Alphát használják, akkor nem tudják majd kiszámolni a másodfokú egyenletet egy idő után maguktól, nem fognak tudni szorzattá alakítani, s elfelejtik hogy kell legnagyobb közös osztót meghatározni, stb. A kérdés már csak az, hogy ez valóban probléma-e? Valóban baj, ha a felnövekvő generáció nem rendelkezik “motorikus” tudással, de rendelkezik azzal a kompetenciával, hogy felismeri mikor melyik “motorikus” tudásra lenne szüksége? Szerintem nem.
Egyszerű példa. A logaritmus. Ma már nem tanítjuk hogyan kell logarléc segítségével logaritmust meghatározni. Régen ez gimnáziumi tananyag volt. Mára ott a számológép. Nagyapáink még papiron (is) tudtak gyököt vonni, mi már csak megkeressük a √ gombot a számológépen, s leolvassuk az eredményt a kijelzőről. A világ változik, s ez a változás egyre gyorsabb, kérdés, tudjuk-e követni.

A Wolfram Alphát titkolni nincs értelme (előbb-utóbb minden diák értesül róla), elébe kell menni, s tenni érte, hogy segédeszközzé váljon, ne pedig üldözött “puskává”.

By kobak

apa, tanár, geek

4 comments

  1. kobak, bocs az offért, pár hete írtam mailt egy esetleges másik e-mail címről, de nemleges válasz sem érkezett. meg se kaptad a levelet, vagy csak parkolólistán van az ügy? 🙂

    még1x bocs az offért.

  2. re: off szerintem válaszoltam, s megcsináltam, ha ugyanarra gondolunk. 🙂 Próbáld ki!

  3. On: szerintem nagyon jó, hogy a diákok-hallgatók kezébe ilyen eszköz kerül. Szerintem nem feltétlenül kell tudni, hogy XY mikor született, pontosan mit mondott – arra ott vannak a források, és a források használata, az a praktikus tudás, amivel a különböző gyűjtőhelyekről pillanatok alatt össze tudja az ember szedni a keresett adatokat, használható informmációvá tudja alakítani azokat, na ez lesz piacképes. Gondolom, ugyanez igaz a matematikára is: egészen biztos, hogy bajban lennék a logaritmussal ebben a pillanatban, pedig tanultuk anno (még ha nem is logarléccel – pedig azt is tudtam használni, mert otthon megtanították…) – viszont egy adott probléma megoldásakor tudom, hogyan fogom pillanatok alatt összeszedni a szükséges tudást/eszközt, amivel gyorsabban, pontosabban, látványosabban, szemléletesebben tudok előhozakodni a válaszokkal. Magyarul: szerintem addig nem baj, hogy nem tudunk logaritmust számolni, amíg tudjuk, milyen eszközökkel tudjuk megoldani az ilyesféle problémát. A lényeg, hogy mondjuk pl. a WolframAlphát és egyéb segédeszközöket is meg kell tanulni használni! Tanulni itt is kell, csak mást és másképp.

Comments are closed.