Ennyi van még hátra a 40 napos (amit, ha picit előbb szól a doki, akkor pont böjt kezdetekor tudtam volna indani, s akkor a húsvét dupla ünnep lett volna!) második kúrából a Lyme elleni küzdelemben. Ez picit több, mint két hét. Hihetetlen. Már nem is emlékszem milyen lehet gógyszer nélkül élni! 😀 Najó, tréfa félre, utálom ezt az idióta antibiotikum kúrát is, s azt is, hogy (ahogy én látom) az orvosok nem tudnak igazán mit mondani, mi segít, mi nem. Ki tudják mutatni a lyme kórt, s reménykednek, hogy egy izmos antibiotikum kúra csak megöli azt a mocsok boréliát a szervezetünkben.
Végigszedem, aztán ha neadjIsten három hónap (+15 nap) múlva is pozitívnak nyilvánítanak (egyébként igyekszem abszolut pozitív ember maradni, de ilyenkor néha elég negatív a hanguatom :-)), akkor kitalálok valamit, s megeszem napi 3 millió milligramm c vitamint, olajfalevelet rágcsálok ezüst kolloiddal, s tejbe-vajba fürösztöm magam. uff! Borzasztó, hogy mostanában így rászoktam a zárójelezésre (idióta megjegyzésekkel tarkítom az egyébként se túl intelligens bejegyzéseim).